Belgium

Belgium Európa közepe. Itt található az Európai Unió és a NATO székhelye, de itt van az EU földrajzi középpontja is. Belgium a kezdetektől részt vett az egységes Európa létrehozásában. Az Unió bővítését támogatta, bár igyekezett megőrizni uniós gazdasági előjogait. Az országnak problémákat okoz a magas államadósság, de az EU egyik központjaként nagy terhet jelent költségvetésének az uniós intézmények fenntartása is.
Brüsszel

Belgium az EU nettó támogatottja, azaz több pénzt kap támogatások formájában, mint amennyit befizet az Unió kasszájába. Komoly terhet jelent azonban a belga költségvetés számára, hogy ebből az 1,1 milliárd eurós többletből kell fenntartania az EU Brüsszelben lévő központját és főhivatalait.

Két kérdésben volt nagyobb vitája az Unióval az elmúlt időben. A jövedéki adózás uniós szabályait azzal sértette meg, hogy nem az értékesítés, hanem az árubeszerzés után adóztatta meg a cigarettát és alkoholt áruló kereskedőket. Az EU 2002 végén a jogsértő gyakorlat megszüntetésére szólította fel a belga kormányt.

Az Európai Bizottság azért is figyelmeztette a kormányt, mert diszkriminatív intézkedéseket léptetett életbe a területén működő külföldi munkaerő-kölcsönző cégekkel szemben. A megkülönböztető intézkedések sértették a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlására vonatkozó uniós előírást.

Gazdaságilag az európai középmezőnyhöz tartozik Belgium. Az egy főre jutó GDP 24 700 euró, ami az uniós átlag 107 százaléka. Az infláció 1,1, a munkanélküliség pedig 6,8 százalék. Nagy gazdasági különbségek vannak az ország északi és déli része között. Adósságállománya megközelíti a GDP 60 százalékát.

Nagyarányú - főleg az Unió államaiba irányuló - külkereskedelmet folytat. A belga export és import nagysága az uniós átlag másfélszerese. Fő exportcikkei közé a drágakövek, a gépek, az elektronikus felszerelések, a járművek, a fémtermékek és különböző kemikáliák tartoznak.

A belga gazdaságot kedvezően befolyásolja, hogy az országban van az EU földrajzi és gazdasági középpontja. Az Unió gazdasági aktivitásának 65 százaléka a Genova és Liverpool által határolt, 1500 kilométer hosszú és 200 kilométer széles sávba esik, melynek közepén Belgium található. Így a legfontosabb tranzitországok közé tartozik. Az EU közúti kereskedelmének 20 százalékát belga szállítók bonyolítják le. A legnagyobb belga kikötő, Antwerpen - Rotterdam után - a második legjelentősebb Európában, de a világ tíz legnagyobb kikötője között is ott van.

A hivatalos fizetőeszköz 2002. január 1. óta az euró. A közös európai valuta a 170 évig forgalomban lévő belga frankot váltotta fel.

A bővítést a belga kormány támogatta, bár igyekezett megőrizni minél többet uniós kiváltságai közül. A védzáradékról - a bővítés esetén az EU tagállamait védő intézkedésekről - szóló vitában Belgium szigorítani akarta az intézkedéseket, melyeket különösen hosszú időre, öt évre tartott volna érvényben. A védzáradék időtartama végül három év lett. Franciaország mellett Belgiumban a legalacsonyabb az uniós tagfelvétel társadalmi támogatottsága. Egy 2002 tavaszán készült felmérés során mindössze a megkérdezettek 21 százaléka vélte úgy, hogy az EU legfontosabb feladata a bővítés.

Belgium szövetségi állam, területe 30,5 ezer négyzetkilométer, lakossága 10 274 595 fő. Az ország három nagyobb tartományra oszlik. Flandriában (az ország északi részén) a hollandhoz közel álló flamand, Vallóniában (a déli részen) a franciával jórészt megegyező vallon a hivatalos nyelv. A harmadik régió Brüsszel, ami nyelvileg és etnikailag is kevert. Az ország 1930 óta hivatalosan kétnyelvű.

A nyelvi és etnikai ellentétek komoly problémát jelentenek. A flamand és a vallon közösség (a lakosság 58 százaléka flamand, 31 százaléka pedig vallon) között állandóak a nézeteltérések, melyek gazdasági téren is megjelennek. Az ország flamand területei fejlettebbek, mint a vallon részek. Az országot megosztó nyelvi és etnikai ellentétekre mutatott rá 2001-ben egy nyolc emberéletet követelő vonatbaleset. A szerencsétlenségben két vonat ütközött össze, mert a franciául beszélő mozdonyvezető és az irányító központ hollandul beszélő munkatársa nem értette egymást.

A törvényhozás és végrehajtás szövetségi és regionális szintekre oszlik. Az egyes tartományok nagy politikai mozgástérrel rendelkeznek. A szövetségi parlament kétkamarás, képviselőházból és szenátusból áll. Szövetségi hivatalok rendelkeznek bel-, kül-, igazság-, pénz- és közegészségügyi, illetve honvédelmi és szociálpolitika kérdésekben. A régióknak és etnikai közösségeknek viszont joguk van önálló külkapcsolatok fenntartására és nagy szabadságot élveznek az oktatás- és kultúrpolitikában is.

A miniszterelnök Guy Verhofstadt, akit stílusa miatt az egykori angol miniszterelnök után gyakran neveznek "kis Thatcher"-nek. A kormánykoalíció legerősebb pártja a középjobboldali Liberális Párt. A párt 1999-es választási sikeréhez az is hozzájárult, hogy Belgium egyik legnagyobb belpolitikai válságát élte át közvetlenül a választások előtt. Kezelési szabálytalanságok miatt a belga csirkegazdaságok nagy része dioxinmérgezést kapott. A legtöbb ország ezért beszüntette a belga szárnyasok és tojás alapú élelmiszerek importját, ami súlyos károkat okozott a belga mezőgazdaságnak és állattenyésztésnek. Az eset nagyban hozzájárult a korábbi - kereszténydemokraták vezette - kormánykoalíció választási vereségéhez.

Belgium királyság. Bár a második világháború után felmerült a lehetősége, hogy megszüntetik a királyság intézményét, végül megtartották az uralkodóházat. Jelenleg II. Albert király uralkodik.

Jelentős szerepet játszik a nemzetközi politikában. Az országban van az Európai Tanács, az Európa Parlament és a NATO székhelye. A kiküldött újságírók számát tekintve Brüsszel (Washington után) a második a világon.

Belgium a XIX. századig mint Németalföld egyik része létezett. Az ország 1830-ban vált függetlenné a holland tartományoktól, ekkor született meg az önálló Belgium. Az ország a XIX. század végén megszerezte a Kongó-medencét, ami az egyik legnagyobb gyarmatbirodalom volt Afrikában. Az első világháborúban Belgiumot megszállták a németek, a háború óriási károkat okozott az országnak. Bár az 1930-as években Belgium semlegessé nyilvánította magát, 1940-ben újra elfoglalták a náci Németország csapatai.

A második világháborút követően Belgium nagy szerepet vállalt az egységes Európa létrehozásában. 1948-ban az egyik megalkotója volt a Brüsszeli Egyezménynek, majd 1951-ben részt vett az európai Szén és Acél Egyezmény létrehozásában is. Alapító tagja volt 1957-ben az Európai Közösségnek. 1958-ban Hollandiával és Luxemburggal közösen létrehozta a Benelux Gazdasági Közösséget, melynek a fő célkitűzése a munkaerő, a szolgáltatások és az áru szabad áramlásának megteremtése volt. Belgium 1992-ben aláírta a Maastrichti Szerződést, amely megteremtette az Unió jelenlegi formáját. Az ország tagja az ENSZ-nek és a NATO-nak.

Vissza a Tagok és jelöltek oldalra