Csehország

Csehország a legfelkészültebb tagjelöltek közé tartozik. Az ország ipara erős, és a tagjelöltek közül itt a negyedik legmagasabb az egy főre jutó GDP. Problémát jelent ugyanakkor, hogy csak 1997-ben kezdődött meg a gazdasági stabilizációs program végrehajtása, így a cseh gazdaságnak még mindig vannak gyenge pontjai. Bírálat leginkább kisebbség- és romapolitikája miatt érte az elmúlt években a cseh kormányt. Csehország ezzel együtt az egyik legszívesebben látott új tag az EU-ban.
Prága

A csehek többsége bizonytalan az ország uniós csatlakozását illetően. Egy 2002 őszén készült felmérés szerint csak a lakosság 43 százaléka támogatja egyértelműen a csatlakozást, és csak a válaszadók fele szavazna biztosan igennel az ország uniós csatlakozására. Csehországban 2003. június 15-16-án tartják a csatlakozásról szóló népszavazást.

Csatlakozási tárgyalásain a cseh küldöttség több ponton is az eredeti uniós ajánlatnál kedvezőbb feltételeket tudott kiharcolni. Az EU ajánlatánál jóval magasabb lesz a cseh költségvetés uniós támogatása. Az ország 2004-06 között 87 millió euró közvetlen költségvetési támogatást kap az EU-tól (Magyarország csak 56 millió eurót kap ugyanilyen címen), 100 milliót pedig a pályázati pénzekből átcsoportosított támogatásként vehet fel. Ez segíthet leszorítani a magas (5,5 százalékos) költségvetési hiányt, ami - a magas államadósság mellett - az ország gazdaságának legnagyobb problémája.

Az egy főre jutó GDP 13 300 euró, ami az uniós átlag 57 százaléka. Az infláció 4,7 százalék. A munkanélküliség magas, 8,5 százalék. A cseh területek már a szovjet megszállás idején is jelentős gépiparral rendelkeztek, az ország autógyártása pedig az 1990-es évek közepén újra húzóágazattá vált, amikor a német Volkswagen cég részesedést szerzett a Skoda gyárban. A tagjelöltek közül - Szlovénia mellett - Csehországban a legmagasabb a kutatásra és fejlesztésre fordított pénzek aránya, ami eléri a GDP 1 százalékát. A csehek fordítják kiadásaik legnagyobb részét (több mint 11 százalékát) kulturális kiadásokra.

Az autók mellett a legfontosabb cseh exportcikkek a könnyűipari - főleg ruházati - termékek, a gépek és a sör. A cseh külkereskedelem legnagyobb része az EU-ba, főképp Németországba irányul. Bár a cseh gazdaság helyzete kedvező, fejlődését a mai napig nehezíti, hogy csak az 1997-es pénzügyi válság után dolgozták ki a gazdaság szerkezetét átalakító stabilitási csomagot. Sok uniós kritika érte Csehországot a korrupció és a gazdasági bűnözés elleni harc hiányosságai miatt is.

A hivatalos fizetőeszköz Csehországban a korona. Uniós állásfoglalás szerint az ország legkorábban 2007-ben lehet az euróövezet tagja. A valutaunióba való belépést a cseh Pénzügyminisztérium sem sietteti. Cseh elemzők szerint az ország legkorábban 2009-ben vezetheti be a közös európai valutát.

Csehország területe 78 800 négyzetkilométer, az ország Európa földrajzi középpontjában fekszik. Lakossága 10 230 060 fő. Az országban jelentős morva (380 ezer fő), roma (közel 300 ezer fő) és szlovák (193 ezer fő) kisebbség él. Csehországot többször érte komoly bírálat az EU és más külföldi országok részéről kisebbség- és különösen romapolitikája miatt. Az 1990-es évek második felében több száz roma család menekült el az országból a hátrányos megkülönböztetés elől Kanadába és az Egyesült Államokba. A kialakult helyzet miatt 1997 októberében Vacláv Hável elnök felszólította a cseheket, hogy szálljanak szemben az országban tapasztalható rejtett rasszizmussal.

A jelenlegi EU-tagok közül a cseh kormánynak nagyobb összetűzése csak Ausztriával volt. Az osztrák kormány hosszú ideig a cseh uniós csatlakozás megvétózásával fenyegetőzött, mert Csehország nem zárta be az osztrák határ közelében épült temelíni atomerőművét. Vita volt a két ország között a Benes-dekrétumok miatt is. Az 1945-ben hozott határozatok a csehszlovák területeken élő két és félmillió német, osztrák és magyar kitelepítését írták elő. Osztrák és német jobboldali politikusok 2002 elején a dekrétumok visszavonását követelték a cseh kormánytól, amely erre nem volt hajlandó. A Benes-dekrétumokról folyó vitát az Európai Parlament döntötte el, amely kimondta, hogy a határozatok nem akadályozzák a cseh uniós csatlakozást.

Csehország köztársaság. A parlament kétkamarás. A képviselőháznak (az alsóház) 200 tagja van, akiket négy évre választanak. A szenátusnak (felsőház) 81 tagja van, akiknek hat éves mandátumuk van. Bár a szenátus visszaküldheti újabb megfontolásra a képviselőház törvényjavaslatait, végleges vétójoga nincs.

A miniszterelnök 2002 júniusa óta Vladimir Spidla, a Szociáldemokrata Párt elnöke. A szociáldemokraták a 200-ból 70 helyet szereztek meg a választásokon. A Kereszténydemokratákkal és a Szabadság Unióval kiegészült kormánykoalíciónak is csak 101 helye van a parlamentben, ami mindössze kétfős többséget jelent. A harmadik legerősebb parlamenti párt a kommunistáké 41 képviselővel.

A köztársasági elnök Vaclav Klaus, akit csak harmadik próbálkozásra, az ellenzék jelöltjeként választotta meg a cseh képviselőház és a szenátus 2003 februárjában. Klaus az ellenzéki Polgári Demokrata Párt elnöke, korábban miniszterelnök is volt. Az elnöki székben Vaclav Havelt követte, aki a rendszerváltástól volt Csehország első embere, de az alkotmány értelmében többször nem jelöltethette magát. 

Csehország területén először az 880-as években jött létre önállóvá állam, ekkoriban lett uralkodói székhely Prága. A cseh trónt 1526-ban a Habsburg dinasztia szerezte meg. Csehszlovákia 1918-ban, a Habsburg Birodalom felbomlása után jött létre. 1938-ban a müncheni konferencián Németországhoz csatolták a szudétavidéket. Egy évvel később a német csapatok megszállták egész területét, amely német protektorátus lett. Az országot 1945-ben szabadították fel a szovjet csapatok. Ekkor alkották meg a Benes-dekrétumokat.

1968 januárjában Alexander Dubcek került a Csehszlovák Kommunista Párt élére és programot hirdetett a kommunizmus megreformálására (ez volt a prágai tavasz, az emberarcú szocializmus megteremtésének kísérlete). Augusztusban a Varsói Szerződés tagállamai (Románia és Jugoszlávia kivételével) megszállták az országot. Dubceket Moszkvába vitték, és a reformok visszavonására kényszerítették.

Az ország 1990-ben szövetségi állammá alakult. A szovjet csapatok 1991-ben hagyták el területét. A Cseh és Szlovák Szövetségi Állam szétválása 1992-ben kezdődött meg, mikor a júniusi választásokon a szlovák nacionalisták megakadályozták Vacláv Havel elnökké választását. A kettéválás 1993. január 1-jén vált véglegessé. 1996-ban tartották az első cseh választásokat. Az országot 1999-ben vették fel a NATO-ba.

Vissza a tagok és jelöltek oldalra