Dánia

Dánia az egyik legfejlettebb jóléti rendszerrel rendelkező EU-tag. Bár az adók nagyon magasak, a széles körű szociális ellátás legnagyobb része ingyenes és magas színvonalú. Az ország az EU egyik legengedetlenebb tagjának számít. A Maastrichti Szerződéshez csak azt követően csatlakozott, hogy több közös uniós intézkedés bevezetése alól felmentést kapott. Bár az ország az EU nettó befizetője, a bővítést - amely a dán elnökség alatt zárult - támogatta. Több engedményt is a dán javaslatoknak köszönhetően kaptak meg a tagjelöltek.
Koppenhága

A dán szociális rendszer lényege, hogy a béreket és mindenféle gazdasági tevékenységet magas adók terhelnek. A világon Dánia az egyik legmagasabb adókkal rendelkező ország. 2000-ben az ország GDP-jének 48,2 százaléka, több mint 70 milliárd euró származott adóbevételekből. A magas adókért cserében az állam nagyfokú szociális biztonságot és ellátást biztosít állampolgárainak. A dán jóléti rendszer jelmondata: a legszélesebb vállak cipeljék a legnagyobb terheket.

Az egy főre jutó GDP 27 500 euró, ami az uniós átlag 117 százaléka, és a második legmagasabb érték az EU-ban. Az infláció 2,4 százalék, a munkanélküliség 5,3 százalék. A dán gazdaság egyik húzóágazata a hatékony mezőgazdaság. Az ország területének 56 százalékát művelik meg mezőgazdasági hasznosítás céljából.

Az ország gazdasági életét nagymértékben befolyásolja a skandináv országok által létrehozott Északi Tanácsban való részvétel. Az Északi Tanács tagjai - Svédország, Norvégia, Finnország, Izland és Dánia - közös útlevelet használnak, állampolgáraik szabadon vállalhatnak munkát, és szabadon telepedhetnek le egymás országaiban. Dánia fő exportcikkei a gépek, a hús- és tejtermékek, az élő és feldolgozott hal, a kemikáliák és a bútorok. Jelentős tengeri kereskedelmet folytat. A világ egyik legnagyobb tengeri kereskedelmi vállalata, a Maersk is dán cég.

Az EU legkisebb nettó befizetője Dánia. Évente 100 millió euróval többet fizet be az Unió kasszájába, mint amennyit a támogatásokból visszakap. Bár egy dán kutatóintézet tanulmánya szerint az Európai Unió bővítése nem lesz gazdaságilag előnyös számára, a dán kormány támogatta a tagfelvételt. A csatlakozási tárgyalásokat a dán EU-elnökség alatt zárták le, és több engedményt is a dán javaslatoknak köszönhetően kaptak meg a tagjelölt országok az Uniótól. A tagfelvétel társadalmi támogatottsága is magas. Egy 2002 tavaszán készült uniós felmérés szerint a dánok 68 százaléka vélte úgy, hogy a bővítés az EU legfontosabb feladata.

A dán kormány erősen védi az Unióval szembeni függetlenségét. Itt az egyik legerősebb az uniós döntéshozatal parlamenti kontrollja. A dán alkotmány szerint minden olyan nemzetközi szerződésről, amelynek következtében az állam önállósága csorbul, népszavazást kell kiírni, ha azt nem támogatja a parlamenti képviselők legalább öthatoda. Dániában ezért 1973-as csatlakozása óta már hatszor tartottak népszavazást különböző nagy európai ügyekről. Két esetben - a Maastrichti Szerződésről szóló első népszavazáson és az euró bevezetéséről döntő voksoláson - a dánok nemmel szavaztak, de a többi esetben is csak elenyésző többséggel szavazták meg az uniós javaslatokat, így az EU egyik legengedetlenebb tagjának számít. Ezzel szemben viszont azon országok közé tertozik, amelyek a legnagyobb mértékben betartják az Unió elfogadott rendelkezéseit.

Egy kérdésben volt komolyabb vitája az EU-val az utóbbi időben. 2002 novemberében az EU büntetéssel fenyegette meg, mert a fejlődő országok támogatását irányító segélyprogramokban saját cégeit részesítette előnyben. A jótékonykodás így komoly gazdasági ágazattá vált. Az Európai Bizottság felszólította Dániát a rendszer megváltoztatására. Az eset súlyosságát csökkentette, hogy a világon Dánia fordítja GDP-jének legnagyobb részét a fejlődő országok megsegítésére.

A hivatalos fizetőeszköz a dán korona, mivel az ország lakossága 2000-ben nemmel szavazott az euróövezethez való csatlakozásra (itt tartottak először népszavazást a kérdésről, a többi országban a parlament döntött). Ennek ellenére az ország nem áll teljesen az eurózónán kívül, mivel 1999 óta az euró árfolyamához kötik a dán korona értékét. A legújabb közvélemény-kutatási adatok szerint ráadásul a dánok nagy többsége már támogatja az euró bevezetését.

Területe 42 300 négyzetkilométer. Az ország 406 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek közül 78 lakott. A sok sziget miatt Dániában senki nem lakik 50 kilométernél messzebb a tengertől. Dánia - Németországgal közös - szárazföldi határa mindössze 68 kilométer hosszú.

Az önálló közigazgatással rendelkező Grönland és a Feröer-szigetek is Dániához tartoznak. Grönland 1979-ban kapott belső autonómiát Koppenhágától. Grönland ekkor automatikusan tagja lett az Európai Közösségnek. A szigetnek azonban több, a halászati szabályozásokat érintő vitája is volt az EK-val, ezért az autonómia elnyerésekor népszavazást tartottak az EK-tagságról. A szavazáskor a halászat feletti független ellenőrzésért küzdő EK-ellenes erők kerültek többségbe, így Grönland - eddig egyedüliként - 1985-ben kilépett az Európai Közösségből.

Dánia lakossága 5 368 854 fő. Az ország déli részén él egy nagyobb számú német közösség, de jelentős - közel 300 ezer - a bevándorlók száma is. A főleg Törökországból, a volt Jugoszláviából és Ázsiából érkezők száma a lakosság 7,8 százalékát is eléri.

A dán törvényhozás 1953 óta egykamarás. A 135 fős parlamentet (Folketing) négy évre választják. A parlament 1955 óta minden választás után kinevez egy ombudsmant, aki a kormányszervek munkáját ellenőrzi.

A miniszterelnök Anders Fogh Rasmussen 2001 novembere óta. Rasmussen jobbközép kormánya a bevándorlás szigorítását és az adórendszer átalakítását tűzte ki legfontosabb feladatául. A bevándorlás komoly problémát jelent Dánia számára, mivel a bevándorlók nagy része munkanélküli. Az adórendszer átalakítását az teszi szükségessé, hogy elemzők szerint hosszú távon nem lehet fenntartani a dán jóléti rendszert.

Dánia királyság, uralkodója 1972 óta II. Margit. A nőági örökösödést az 1953-as alkotmány tette lehetővé.

A Dán Királyság a X. században jött létre. Az ország legnagyobb kiterjedését 1397-ben érte el, mikor a kalmari unióban egész Skandinávia egyesült vezetése alatt. 1729-ben szerezte meg Grönlandot. Az ország 1849-ben alkotmányos monarchia lett. Az első világháborúban független volt. 1939-ben 10 éves megnemtámadási szerződést kötött a náci Németországgal. Ennek ellenére a német csapatok egy évvel később megszállták. Az ország mai területe 1945-ben alakult ki, amikor elismerte Izland függetlenségét. 1969-ben a világon elsőként Dániában legalizálták a pornófogyasztást.

A NATO-ba 1949-ben lépett be. 1952-ben részt vett az Északi Tanács létrehozásában. 1959-ben csatlakozott az Európai Szabadkereskedelmi Egyezményhez, majd a skandináv országok közül elsőként az Európai Gazdasági Közösséghez is (1973). A Maastrichti Szerződéshez való csatlakozást 1992-ben visszautasították a dán szavazók, és egy évvel később is csak azért fogadták el, mert az EU felmentette Dániát a közös pénz, a közös szociál- és védelmi politika bevezetése, illetve a közös állampolgársághoz való csatlakozás alól. Az Unió még arra is hajlandó volt, hogy elfogadja a különösen szigorú dán ingatlantörvényt, ami nagymértékben megnehezíti a külföldiek földvásárlását. 2001 márciusában csatlakozott a Schengeni Egyezményhez.

Vissza a tagok és jelöltek oldalra