Észtország

Észtországban a legalacsonyabb, mindössze 39 százalékos az EU-csatlakozás támogatottsága a tagjelöltek közül, annak ellenére, hogy a bővítés legnagyobb pénzügyi nyertesei a balti államok lehetnek. A közvélemény bizalmatlansága miatt az észt alkotmányt úgy módosítják, hogy a kormánynak lehetősége legyen kilépni az EU-ból. Észtország csatlakozását leginkább a skandináv országok támogatták, de kedvező az ország megítélése az összes EU-tag részéről, mivel gazdasága erősödik, versenyképessége pedig folyamatosan javul.
Tallin

Egy 2002 szeptemberében készült felmérés szerint az észtek mindössze 32 százaléka gondolja úgy, hogy az országnak csatlakoznia kell az EU-hoz. A megkérdezettek 41 százaléka vélte úgy, hogy a csatlakozásból profitálhatnak, és csak 39 százalékuk mondta azt, hogy biztosan részt venne a csatlakozásról szóló népszavazáson és igennel szavazna.

Elemzők szerint az EU-val szembeni észt bizalmatlanság oka, hogy sokan a Szovjetunióhoz hasonló szuperhatalomnak tartják az Uniót. Sokak szerint az észtek attól félnek, hogy az ország nehezen kivívott függetlensége kerül veszélybe a csatlakozással. Az ország uniós csatlakozását ellenző szervezetek jelszava az EU=USSR. Az észt parlament 2002 őszén a lakosság bizalmatlansága miatt úgy döntött, hogy a csatlakozás előtt olyan alkotmánymódosítást léptetnek életbe, amely lehetővé teszi, hogy az észt kormány kilépjen az EU-ból, ha az Unió föderális állammá válna. Nehezíti az ország EU-csatlakozásának elfogadását az is, hogy a tagjelöltek közül az észtek rendelkeznek a legkevesebb információval az EU-ról. Észtországban 2003. szeptember 14-én tartják a népszavazást a csatlakozásról.

Nagyobb vitája az EU-tagok közül csak Finnországgal volt az utóbbi időben. A finn hajózási szakszervezet ugyanis 2000-ben bejelentette, hogy sem kereskedelmi, sem személyszállítási célra nem veszi igénybe azokat az észt hajókat, amelyeken túl alacsony a matrózok fizetése, mivel - a szakszervezet álláspontja szerint - azok a finn hajózási társaságok elől vették el a megrendeléseket. Észtország válaszként a finn áruk teljes körű bojkottjával fenyegette meg a finn kormányt.

A legtöbb uniós bírálat a közösségi előírások átvételének lassúsága, illetve az élelmiszerek minőségére vonatkozó EU-előírás figyelmen kívül hagyása miatt érte. Sok jó pontot szerzett viszont Észtország azzal, hogy versenyképessége és tőkevonzó ereje jelentősen javult az elmúlt években. Ezenkívül Észtországban a legalacsonyabb az államháztartási hiány a tagjelöltek közül.

Az egy főre jutó GDP 9800 euró, ami az uniós átlag 42 százaléka. Ez a negyedik legalacsonyabb a tagjelöltek közül. Az infláció 5,8 százalék. Az észt gazdaság két legnagyobb problémája a magas munkanélküliség (12,4 százalék) és a folyó fizetési mérleg hiánya, ami eléri a GDP 10 százalékát.

Az észt gazdaság egyik húzóágazata az elmúlt években az információtechnológia lett. A Szovjetunió összeomlása után Észtország legjelentősebb kereskedelmi partnereivé a skandináv országok - elsősorban Finnország és Svédország - váltak. A jó gazdasági kapcsolatnak köszönhetően a balti államok uniós csatlakozását leginkább a skandináv országok támogatták. Bár jelentősége csökkent, az észt gazdaságot továbbra is nagyban befolyásolja az orosz piac is. Az 1998-as orosz pénzügyi válság után az észt gazdaság is visszaesett.

Az EU-csatlakozás támogatottsága Észtországban annak ellenére alacsony, hogy várhatóan a balti államok lesznek az uniós csatlakozás legnagyobb pénzügyi nyertesei. Az ország uniós támogatottsága 2003-ról 2004-re 58 millióról 100 millió euróra növekszik. Észt gazdasági elemzők szerint pedig a csatlakozás bérnövekedést hoz majd.

A hivatalos fizetőeszköz a korona. Az ország a tagjelöltek közül várhatóan az elsők között lesz, ahol bevezetik az eurót. Elemzők szerint erre akár már 2006-ban is sor kerülhet.

Területe 45 200 négyzetkilométer, ami 15 megyét és több balti-tengeri szigetet foglal magában. Hosszú időn keresztül volt határvitája Oroszországgal. A balti állam egy 1920-as békeszerződésre hivatkozva követelt 2300 négyzetkilométer területet keleti szomszédjától. A vita 1999-ben zárult le, amikor az észt kormány lemondott követeléséről, hogy a vita ne hátráltassa uniós és NATO-csatlakozását.

Lakossága 1 434 068 fő, melynek csak 65 százaléka észt. Jelentős (28,1 százalék) az orosz kisebbség aránya, melynek helyzete rendezetlen. A nagyszámú, évtizedekkel ezelőtt az országba telepített orosz nehézipari munkások nagy része nem is rendelkezik észt állampolgársággal, mert az orosz kisebbség tagjai is csak akkor kaphatnak állampolgárságot, ha sikeres észt nyelvvizsgát tesznek. Ráadásul az oroszok jelentős része nem is akar észt állampolgárságot szerezni.

Észtország köztársaság. A törvényhozás egykamarás, a parlament (riigikogu) 101 fős, a képviselőket négy évre választják. A legutóbbi választásokat 2003  márciusában tartották. Nincs azonban még új kormánya Észtországnak, mert a Centrum Párt és a Köztársaság Párt teljesen egyforma eredménnyel nyerték meg a választást. Mindkét pártnak 28-28 képviselője van a parlamentben, és semmiképpen sem hajlandóak egymással koalíciót kötni. Mindkét párt koalíciós partnereket keres, mert az az erő alakíthat kormányt, amelyiknek az hamarabb sikerül. A Centrum Párt 2002-tól tagja volt az előző kormánynak. Az államfő - akit a parlament választ meg öt évre - Arnold Ruutel.

Észtország 1918-ban, a breszt-litovszk-i béke megkötése után lett először független. Az észt politikát ekkortól befolyásolta jelentősen a szovjet szomszédság. A szovjet csapatok 1940 júniusában foglalták el az országot, majd augusztusban Észtország a Szovjetunió része lett. Több tízezer észtet deportáltak Szibériába és Közép-Ázsiába, és ekkor kezdődött meg a nagyszámú orosz nehézipari munkás betelepítése az észt területekre.

Az önállóságért küzdő mozgalmak az 1980-as évek végére erősödtek meg. Az 1988-as, úgynevezett "éneklő forradalomban" már az észtek egyharmada részt vett, nemzeti egységet és önrendelkezést követelve. Az ország függetlenségét 1991-ben ismerte el Oroszország, az orosz csapatok pedig 1994-ben hagyták el az országot. Ekkor lett a NATO partnere, 2004-től pedig rendes tagja lehet a szövetségnek. Észtország 1997-ben kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az EU-val.

Vissza a Tagok és jelöltek oldalra