Magyarország

Magyarországot a legfelkészültebb csatlakozók között tartja számon az EU, bár komoly problémát jelent a korrupció és a romák kilátástalan helyzete. A magyarok elsősorban a termőföld szabad adásvétele miatt félnek az Uniótól.
Budapest

Magyarország egyike volt annak a hat államnak, melyekkel először kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat az EU a mostani bővítési kör előtt. Az országban valamivel magasabb a csatlakozás támogatottsága, mint a legtöbb belépésre váró országban, és itt már áprilisban megtartják a népszavazást a belépésről.

Az összes magyar parlamenti párt egyértelműen támogatja a csatlakozást, de komoly belpolitikai vitákhoz vezetett a kedvezmények kiharcolása. A jobboldal behódoló engedékenységgel vádolja a baloldalt, míg a baloldal a csatlakozás veszélyeztetését hányja a jobboldal szemére.

A legtöbb vita a mezőgazdasági támogatások körül folyt. Magyarország szerette volna elérni, hogy ne csak az uniós támogatások negyede járjon az első években. Végül annyi engedményt sikerült kiharcolni, hogy ezt a magyar költségvetésből további 20%-nyi összeggel ki lehessen egészíteni. Mindkét politikai oldal elégedetlen volt a külföldiek termőföldvásárlásával kapcsolatos szabályozással: a kompromisszum értelmében hét évig a magyar földet külföldi személyek nem vásárolhatnak, kivéve, ha letelepszenek és meg is művelik tulajdonukat.

Az Unió országjelentéseiben többször kritizálta a szervezett bűnözés megerősödését és a korrupció burjánzását. Sok kritika érte a kormányok tétovaságát a cigánysággal kapcsolatban is, az Unió szerint nem készült átfogó program a szegregáció sújtotta kisebbség segítésére.

Brüsszel ugyanakkor nagyon elégedett volt az uniós jogrend átvételének ütemével és a magyar gazdaság erősödésével. Az uniós várakozások szerint a magyar gazdaság tartani fogja a 4% feletti éves gazdasági növekedést. Az infláció 2002-ben 5,3%-os volt, a munkanélküliség 8% körüli. A stabilan erősödő magyar gazdaság mutatói 2002-ben romlottak, az államháztartási hiány jóval magasabb volt, mint a korábbi években.

Magyarországnak különleges szempontja volt az EU-csatlakozáskor a szomszédos országokban élő magyar kisebbség érdekeinek érvényesítése. Az EU-hoz egyelőre nem csatlakozó szomszédos államokból csak vízummal utazhatnának be a Schengeni Egyezmény életbelépésétől magyarok, amit Budapest igyekszik mindenképpen elkerülni. Romániát részben magyar nyomásra az EU már levette a vízumköteles országok listájáról, de Ukrajna és Jugoszlávia továbbra is problémát jelenthet. Nagy nemzetközi érdeklődést kapott az úgynevezett státustörvény is, mely a határon túl élő magyar nemzetiségűeknek biztosít különleges kedvezményeket. Ez ellen nem csak a szomszédos országok tiltakoztak, de az EU is finomításokat követelt az eredeti törvény szövegén.

Magyarország köztársaság, a csekély hatalommal felruházott köztársasági elnököt a parlament öt évre választja. 2000 óta a jobboldali pártok jelöltje, Mádl Ferenc az államfő. Mádl jogászprofesszor, és a kilencvenes évek elején kultuszminiszter volt. A magyar parlament egykamarás, a 386 képviselőt négyévente választják. A magyar politikai rendszer stabilitását mutatja, hogy a posztkommunista országok közül egyedül itt töltötte ki eddig a teljes hivatali idejét az összes kormány. Megtartani a hatalmat azonban egyik sem tudta, a jobb- és baloldal különböző koalíciói váltották egymást az első szabad választás, 1990 óta. 2002-ben a Magyar Szocialista Párt győzött, mely koalícióra lépett a liberális Szabad Demokraták Szövetségével. A miniszterelnök Medgyessy Péter, aki már a rendszerváltás előtt komoly politikai funkciókat szerzett, többek között pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes is volt a nyolcvanas években. A mostani koalíció érdekessége, hogy míg a szocialista párt vezetése a rendszerváltás előtti évek befolyásos kádereiből áll, addig a velük szövetséges SZDSZ az illegális ellenzéki mozgalomból nőtt ki. A legfontosabb ellenzéki párt a Fidesz - MPP, mely a rendszerváltás idején radikalizmusával és fiatal, a politikában kezdő vezetésével hívta fel magára a figyelmet. Az évek során a Fidesz konzervatív néppárttá vált. A kisebbik ellenzéki párt az első választásokon győztes kereszténydemokrata beállítottságú Magyar Demokrata Fórum, mely azóta befolyásából sokat vesztett.   

A magyar törzsek a hagyomány szerint 896-ban foglalták el a Kárpát-medencét, és 1000 körül alapítottak királyságot. A magyar királyság a XIV-XV. században megerősödött, és regionális hatalommá emelkedett. A következő évszázadokban azonban az Oszmán Birodalom elfoglalta az ország jelentős részét, az északnyugati területek pedig a Habsburgok uralma alá kerültek. Erdélyben mindkét nagyhatalomtól folyamatosan zsarolt magyar fejedelemség alakult. A törökök kiűzése (1699) után több évszázados osztrák uralom kezdődött. Az 1848-as függetlenségi és szabadságharc bukása után 1867-ben a magyar politikai elit kiegyezett az osztrákokkal, és sajátos államforma, az úgynevezett dualizmus kiépítéséről döntöttek. Az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban elszenvedett vereség után felbomlott, és a Magyar Királyság elvesztette területének és lakosságának kétharmadát. A környékbeli országok fennhatósága alá került jelentős létszámú magyar kisebbség azóta is rendszeres diplomáciai súrlódásokhoz vezet a szomszédos államokkal. A második világháború előtti jobboldali diktatúrát 1944-ben német megszállás követte. A németeket szovjet megszállók követték, az utolsó szovjet katona csak 1991-ben hagyta el az országot. A második világháború után a kommunista diktatúra időszaka következett, melyet 1956-ban forradalom próbált megtörni, melyet a Szovjetunió katonai erővel vert le. 1989-ig a keleti blokkon belül viszonylag engedékeny típusú kommunista diktatúra folytatódott. 1990 óta Magyarország polgári demokratikus állam.

Magyarország 1999-ben az első posztkommunista országok között csatlakozhatott a NATO-hoz. Magyarország és Szlovákia között nemzetközi per folyik egy Dunán építendő közös erőmű sorsáról, amelynek befejezésétől a magyar kormány környezetvédelmi okokra hivatkozva állt el.

Vissza a Tagok és jelöltek oldalra