Görögország

Görögország az egyik leggyengébb gazdasággal rendelkező EU-tag. Az óriási államadóssághoz magas munkanélküliség párosul, és az infláció is csak az elmúlt években csökkent számottevően. Az ország - gazdaságának rossz állapota miatt - 1998-ban nem csatlakozhatott az Európai Monetáris Unióhoz. Görögország tölti be 2003. január 1-től fél éven át az EU soros elnöki posztját. A görög elnökség alatt, áprilisban zárulhat le a csatlakozási folyamat.
Athén

Az EU elnöki posztját fél éven át Görögország tölti be 2003. január 1-től. Kosztasz Szimitisz miniszterelnök szerint a görög elnökség egyik legfontosabb feladata a csatlakozási határidők betartása. Várhatóan áprilisban írják alá Athénban a csatlakozási szerződést az új tagokkal. A görög elnökség alatt vitatják meg az EU intézményi reformját is. Görögország ezért találkozót kezdeményezett a kis EU-tagokkal, hogy közös álláspontot alakíthassanak ki az új alkotmánytervezetről és a döntésbe érdemben is beleszólhassanak.

Görögország rendelkezik az egyik leggyengébb gazdasággal az EU-tagok közül. Az egy főre jutó GDP 15 800 euró, ami mindössze az uniós átlag 68 százaléka. Ez kevesebb, mint a tagjelölt Ciprus és Szlovénia GDP-je. Az infláció 3,4 százalék, a munkanélküliség 11 százalék. A magas munkanélküliség ellenére Görögország már csatlakozásuk időpontjától teljesen megnyitja munkaerőpiacát az új tagországok előtt. Bár a görög gazdaság az elmúlt években erősödött, az ország még mindig messze elmarad az Unió elvárásaitól. Bár az életfeltételek nem olyan kedvezőek Görögországban, mint az EU más államaiban, az öngyilkosságok száma itt a legalacsonyabb egész Európában.

Rossz gazdasági helyzete miatt népességéhez viszonyítva Görögország élvezi a legnagyobb összegű EU-támogatást. A regionális támogatások 8,7 százalékát Görögország kapja, évente pedig 3,7 milliárd euróval többet kap támogatások formájában, mint amennyit az Unió kasszájába befizet. Problémát jelent a magas államadósság, ami meghaladja az ország éves GDP-jének teljes értékét. Uniós elemzések szerint az ország felzárkózása akár 30 évig is eltarthat. A görög gazdaság egyik húzóágazata a turizmus. Az ország legjelentősebb exportcikkei ezen kívül a textil-, élelmiszer- és olajipari termékek.

Görögország 2001. január 1-től csatlakozott az euróövezethez. Az euró a görög drachmát váltotta fel, amely az egyik legrégebben használt európai fizetőeszköz volt. A görög gazdaság fejletlenségét mutatja, hogy Görögország volt az egyetlen EU-tag, amelyet 1998-ban eleve elzártak az Európai Monetáris Unióhoz való csatlakozás lehetőségétől, mivel a négy gazdasági feltétel egyikének sem felelt meg. Miután az EU kedvezőtlen minősítése 1998-ban nyilvánosságra került, az athéni kormányzat komoly erőfeszítéseket tett, hogy elérje az eurózónához való csatlakozás feltételeit. Az euró bevezetését a lakosság 70 százaléka támogatta.

Az uniós jogszabályok átvételében és alkalmazásában Görögország a megengedett eltérés kétszeresénél tart. A jogrendszer teljes harmonizációját 2003 tavaszáig kell lezárni.

Az EU történetének első pénzbüntetését is Görögország kapta, mert 20 éven át nem számolt fel egy krétai várostól 30 kilométerre, a tengertől 200 méterre telepített szemétlerakót. Az EU 2000 nyarán úgy döntött, hogy a görög kormánynak napi 20 ezer eurót kell befizetnie az Unió kasszájába, amíg nem oldja meg a problémát.

Az Unió bővítését azzal a feltétellel támogatta, hogy Ciprusnak is a tagjelöltek között kellett szerepelnie. Görögország régi politikai és határvitáik ellenére következesen támogatta Törökország uniós csatlakozását is.

Területe 131 900 négyzetkilométer, amely közel 2000 égei-tengeri szigetet is magában foglal. A görög szigetek egytizede lakott. Görögország az Égei-tenger egészét uralja, ezért stratégiailag nagy jelentősége van. Állandó határvitái vannak szigetei miatt Törökországgal.

Lakossága 10 645 000 fő, melynek 98 százaléka görög, a kisebbségi társadalom azonban folyamatosan gyarapszik. Az EU felmérései szerint Görögország lakossága 2002-ben csak a bevándorlók nagy számának köszönhetően növekedett. Európa sok országában, Ausztráliában és Észak-Amerikában is jelentős görög közösségek élnek.

Görögország köztársaság. Egykamarás a parlamentje (Vouli) van. A 300 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök 1996 óta Kosztasz Szimitisz, a legnagyobb görög párt, a Paszok (Pánhellén Szocialista Mozgalom) elnöke. A legutóbbi választásokat 2000 áprilisában tartották. A Paszok - amely 1981 óta a görög politikai élet meghatározó ereje - egymás után harmadszor nyerte meg a választásokat.

A köztársasági elnököt a parlament választja öt évre. Az elnök jelenleg Konsztandinosz Sztefanopulosz. Az elnöki tisztséget legfeljebb két alkalommal töltheti be egy ember.

Görögország területe az ősidők óta lakott volt. A Kr. e. XVIII. században alakultak ki ezen a vidéken a később magas fokra jutó görög kultúra gyökerei. A görög városállamok a Kr. e. V. században élték virágkorukat. Az önállóságot a Római Birodalom, Bizánc, majd a török uralom követte. Az ország 1830-ban vált ismét függetlenné. A görögök 1924-ben népszavazáson döntöttek a királyság megszüntetéséről, tíz évvel később azonban visszaállították a királyi ház uralmát. A királyságot csak 1974-ben törölték el végleg. 1936-ban Metaxasz tábornok lett a miniszterelnök, aki jobboldali diktatúrát vezetett be az országban. A második világháborúban 1944-ig német megszállás alá került. A német kivonulás után polgárháború kezdődött a különböző ellenálló csoportok között.

Az ország 1952-ben a NATO rendes, majd 1962-ben az Európai Gazdasági Közösség társult tagja lett. 1967-ben ismét katonai diktatúra vette kezdetét. A parlamentet bezárták. A köztársaságot 1973-ban kiáltották ki újra.1974-ben Görögország kilépett a NATO-ból, tiltakozásul az ellen, hogy a szövetség nem akadályozta meg Ciprus északi részének török megszállását. A szövetségbe csak hét évvel később tért vissza. 1981-ben az Európai Közösség tagja lett, bár az Európai Bizottság szakértői nem javasolták felvételét.

Vissza a Tagok és jelöltek oldalra