A brit védelmi miniszter szerint nem kell közvetlen bizonyíték a háborúhoz

A brit védelmi miniszter szerint nem kell közvetlen bizonyítékot találni az iraki tömegpusztító fegyverek létére; a katonai beavatkozáshoz elégséges okot szolgáltathatnak az erre utaló jelzések. A miniszter ugyanakkor - az erősödő hazai tiltakozásokra utalva - közölte, hogy a kormány sem lelkesedik jobban a háborúért, mint bárki más. Lapértesülések szerint a brit katonai előkészületek azonban már javában folynak.   

Geoff Hoon a konzervatív The Sunday Telegraphnak azt mondta:az ENSZ-ellenőrök feladata Irakban nem "magának a még füstölgő pisztolynak" a fellelése. Hoon szerint "a ráutaló bizonyítékok" is elárulják, hogy Iraknak - amint azt a brit kormány gondolja - vannak tömegpusztító fegyverei. Megerősítette, hogy London bármiféle katonai lépéshez igyekezni fog újabb ENSZ-határozat formájában felhatalmazást nyerni. Ez a kérdés az egyik sarkalatos pontja a brit katonai részvétel feletti heves hazai vitáknak.

A kormányzó Munkáspárton belül is súlyos bírálatok érik a Downing Sreetet, amiért az úgymond "vakon követi" a háborúba Washingtont, miközben nem törekszik feltétlenül az esetleges beavatkozás szilárd nemzetközi jogi megalapozására. Tony Blair miniszterelnök az elmúlt napokban védekezésre kényszerült, több fórumon is kijelentve: Nagy-Britannia igenis törekszik az újabb ENSZ-felhatalmazásra, ezt csak akkor kerülné meg, ha a BT-ben "méltánytalanul alkalmazott vétóval" korlátoznák a szövetségesek mozgásterét.

Az ENSZ-ellenőrök munkájáról a brit védelmi miniszter azt mondta: a jelentés beterjesztésének január 27-ei dátuma "fontos időpont, de nem határidő ... egyáltalán nem (a fegyverzetellenőrzési tevékenység) lezárásának ideje". Ez a kijelentés közvetve megerősíti azokat a nem hivatalos londoni értesüléseket, amelyek szerint a brit kormány igyekszik türelemre inteni a Fehér Házat és több időt kicsikarni Washingtontól az ellenőrök számára.

Tony Blair a benyújtás napja után nem sokkal Camp Davidben tárgyal majd Bush elnökkel, általános vélemény szerint éppen arról, hogy időt kell még hagyni az ellenőröknek. Erre közvetett utalást tett Hoon is a vasárnapi londoni lapnak adott nyilatkozatában, mondván: Blair és Bush nemcsak a háborúról fog tárgyalni.

A brit katonai előkészületek azonban már javában folynak: egybehangzó hétvégi brit sajtóértesülések szerint Geoff Hoon esetleg már hétfőn bejelenti, hogy 14 ezer katonát és 150 Challenger II. harckocsit vezényel a Perzsa-öböl térségébe. A királyi haditengerészet húsz éve nem látott méretű erőösszevonásba kezdett: a múlt szombaton futott ki a dél-angliai Portsmouthból a Royal Navy zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, amelyet a hét közepén az Ocean helikopter-hordozó követett. A hivatalos London szerint a küldetés célja hadgyakorlatokon való részvétel, de kormánykörökben sem cáfolják, hogy háború esetén a brit haditengerészet ott lesz a Perzsa-öbölben.

A kötelékben összesen 16 hajóegység, közte egy Trident osztályú, robotrepülőgépekkel felszerelt nukleáris tengeralattjáró van. Nagy-Britannia az 1982-es falklandi háború óta nem vont össze ekkora haditengerészeti erőt.