Nem sok félnivalója van ma annak a 609 kubai képviselőjelöltnek, akik be szeretnének kerülni az ország törvényhozói közé. A demokratikusnak álcázott választásokon ugyanis pontosan annyi jelölt indul, ahány tagú a kubai nemzetgyűlés. A kubai törvények szerint a kivándorlóknak is látszatszavazáson kell részt venniük. A törvényhozók általában évente kétszer üléseznek, és feladatuk mindössze annyi, hogy a Fidel Castro kubai elnök vezette állami tanács elé terjesszék a nemzeti törvényeket.
Az állami kézben lévő média bemutatja a szavazóknak, hova tegyék a szavazólapon a keresztet. Természetesen ezen a választáson nincs ellenzéki jelölt és kampányt sem folytat senki. A jelöltek mindössze néhány alapinformációt közölhetnek magukról egy fehér lapon. A kormány szerint ezzel kivédhető az amerikai típusú személyes politizálás.
José Luis Toledo a Havanna Egyetem jogi karának dékánja, aki maga is képviselő ugyanakkor úgy véli, hogy országában teljesen demokratikusan zajlik a választás, mert nem csak tudósok, de egyszerű munkások, így cukornádvágók és pékek is lehetnek képviselők.
Oswaldo Paya a kubai kivándorlók vezetője elutasítja az egész eljárást, ami szerinte törvénytelen és alkotmányellenes. Arra szólítja fel honfitársait, hogy ne menjenek el szavazni. Más disszidensek azt mondják, hogy elmennek szavazni, de egyet nem értésüket a szavazócédulák megrongálásával fogják jelezni.