Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A svéd királyság 1995 óta az Európai Unió tagja. Több szempontból is az egyik legfejlettebb EU-tagállam. Szociális rendszere az egyik legmagasabb színvonalú ellátást biztosítja az Unióban. Gazdasági növekedése felülmúlja a nyugat-európai átlagot, húzóágazatai az információtechnológia és a nehézipar. Elemzők szerint azonban a svéd költségvetésnek komoly problémái lehetnek, az ország pedig elveszítheti versenyképességét a közeljövőben, ha nem zajlik le a szociális rendszer és a gazdaság átalakítása.
Svédországban magas életszínvonalat és szociális biztonságot eredményez a szociáldemokrata kormányzat által az 1930-40-es években kidolgozott és az elmúlt évtizedekben felújított szociális rendszer. A "svéd modell" lényege, hogy az állam a magas adóterhekért cserében széles körű és magas színvonalú szociális ellátást biztosít állampolgárainak. Elemzők szerint azonban Svédországnak a következő években meg kell reformálnia szociális rendszerét, ha nem akar ismét gazdasági válságba kerülni. A szociáldemokrata kormányzat legkeményebb bírálói szerint a jelenlegi szociális rendszer egyenesen az ország gazdasági stabilitását fenyegeti.
Fejlett szociális rendszere miatt Svédországban komoly problémát jelent a bevándorlás. 2002 végén ugrásszerűen megnőtt a Svédországba érkező menekültek száma, mivel a szociális ellátás a munkanélküli bevándorlóknak is magas szintű ellátást biztosít. Egy svéd tanulmány szerint a kormánynak már 2003-ban szigorítani kéne a munkavállalási és letelepedési feltételeket a bevándorlók nagy száma miatt. A problémák ellenére Svédország azon államok közé tartozik, amelyek teljesen megnyitják munkaerőpiacukat az új tagok előtt, már csatlakozásuk időpontjától.
Az egy főre jutó GDP 23 100 euró. Bár a szociális rendszernek köszönhetően a svédek jobban élnek, mint az Unió legtöbb országának lakosai, a magas adók és árak miatt az egy főre jutó GDP értéke csak az uniós átlagot éri el. Az infláció 2,7, a munkanélküliség pedig mindössze 3,9 százalék. Az EU nettó befizetője 1,2 milliárd euróval, Skandinávia egyik meghatározó gazdasági hatalma. A térség államai közül itt a legjelentősebb a hagyományos nagyipar (elsősorban a hadiipar), de Svédország számít Észak-Európa pénzügyi központjának is. A gazdaság húzóágazata az elektronikai ipar és információtechnológia. Az internetfelhasználók számát tekintve Svédország vezet az EU tagállamai közül: a lakosság 64,6 százaléka rendszeresen használja a világhálót. A svéd kormány 17 milliárd koronával támogatja az országos internetes hálózatok kiépítését. 1994-ben Svédországban tartották a világon az első internetes választási kampányt. Kutatásra és fejlesztésre is a svéd állam költi a legtöbbet az EU-ban, amely eléri GDP-jének 3,67 százalékát.
A világgazdasági lassulás Svédországban is érezteti hatását, bár a gazdaság szilárd alapokon áll: a növekedés magasabb volt, mint a nyugat-európai átlag. A korábban húzóágazatnak számító információtechnológiai szektor azonban némileg visszaesett. A gazdasági lassulás egyik jele, hogy a jelentős nagyvállalatok sorra költöznek el az országból, a svéd tulajdonban lévő cégeket pedig gyakran a külföldi felvásárlás fenyegeti.
Gazdasági életét nagymértékben befolyásolja a skandináv országok által létrehozott Északi Tanácsban való részvétel. Az Északi Tanács tagjai - Svédország, Norvégia, Finnország, Izland és Dánia - közös útlevelet használnak, állampolgáraik szabadon vállalhatnak munkát, és szabadon telepedhetnek le egymás országaiban.
A hivatalos fizetőeszköz a korona. Svédország egyelőre nem teljesítette az euróövezethez történő csatlakozás egyes feltételeit (árfolyamrendszere eltér az eurózóna országaiban lévőtől), ugyanakkor addig Stockholm sem kívánja bevezetni a közös valutát, amíg az euró nem lesz stabil és sikeres hosszabb távon is. A tervek szerint 2003. szeptember 14-én tartanak népszavazást az euró bevezetéséről. Bár a svéd kormány támogatja az euróövezethez történő csatlakozást, a szeptemberi népszavazáson akár elutasító eredmény is születhet, ugyanis 2002 végén erősen csökkent az euró bevezetését támogatók száma, ami jelenleg mindössze 39,9 százalék. Amennyiben a többség mégis igennel szavaz, akkor a svédek 2006-tól használhatják majd az eurót otthon is.
Svédország a közösségi előírásokat csak ritkán szegte meg, ezért csak néhány kérdésben volt vitája az EU-val az elmúlt években. Az Unió nettó befizetőjeként az agrártámogatási rendszer átalakításának egyik legfőbb sürgetője Svédország. Egyes nagy agrártámogatásokban részesülő tagállamok (mint például Franciaország, Spanyolország) azonban szívesen elhalasztanák az agrárköltségvetés átalakítását, ami már most is túlterheli az uniós büdzsét. Halászati kérdésekben is voltak összetűzései az EU-val. A tengeri halászat mérséklésére vonatkozó uniós előírás értelmében ugyanis a svéd halászflotta közel felét meg kellene szüntetni, ami problémákat okozna a svéd gazdaságnak. Az EU bírálta Svédországot az uniós légi közlekedési szabályok megsértése miatt is.
Svédország az EU keleti bővítésének egyik legnagyobb támogatója. Egy 2002 tavaszán készült felmérés szerint a megkérdezettek 54 százaléka vélte úgy, hogy az EU legfontosabb feladata a bővítés. A svéd kormány többször javasolta, hogy az EU tegyen az eredetinél nagyvonalúbb pénzügyi ajánlatot a tagjelölteknek. Több kérdésben azonban a tagjelöltek szigorú elbírálását kérte, így például nem értett egyet az újonnan csatlakozó országoknak juttatott közvetlen agrárkifizetésekkel sem.
Területe 449 ezer négyzetkilométer. Svédország a harmadik legnagyobb területű állam Nyugat-Európában. Lakossága 8 876 744 fő. Uniós statisztikák szerint 2002-ben csak a bevándorlóknak köszönhetően növekedett az ország lakossága. A menekültek nagy száma miatt a norvég, a dán és a finn mellett jelentős török, görög és a volt Jugoszláviából érkező kisebbség is él Svédországban.
A parlament (riksdag) egykamarás, a 349 képviselőt négy évre választják. A miniszterelnök Goran Persson. A 2002-es választásokon Persson - aki 1996 óta miniszterelnök - harmadszor is győzelemre vitte a szociáldemokratákat, akik közel hetven éve stabilan kormányoznak. A szocdemek kampányának középpontjában a jóléti állam vívmányainak, valamint az oktatás és az egészségügyi ellátás minőségének megőrzése állt. Persson és pártja az előrejelzéseket megcáfolva tudták növelni parlamenti mandátumaik számát. A svéd parlamentben a mérleg nyelvének szerepe a 17 helyet szerző Zöldeknek jutott. Persson nem volt hajlandó koalíciót kötni velük, elsősorban azért, mert ellenzik Svédország uniós tagságát. Külső támogatásuk azonban elengedhetetlen a kormány számára. Ez kiderült a választások után is, amikor az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be Persson ellen, aki a Zöldek támogatásával maradhatott posztján. A kormányfő a támogatásért cserében beleegyezett, hogy további környezetvédelmi törvényeket terjesszenek a parlament elé.
Svédország királyság, az uralkodó 1973 óta XVI. Károly Gusztáv király. A királyi ház államigazgatási jogait az 1975-ben végrehajtott alkotmánymódosítások szüntették meg végleg. Az uralkodónak ettől kezdve csak ceremoniális szerepe van.
Svédország 1521 óta független, akkor vált ki az egész Skandináviát egyesítő kalmari unióból. Az 1810-es években az ország kísérletet tett területének növelésére és megszállta a szomszédos Norvégiát, azonban 1905-ben a két ország ismét különvált egymástól. Svédország mindkét világháborúban megőrizte semlegességét, a svéd politikusok pedig több konfliktusban is közvetítettek. Az ország a semlegesség hagyományait máig megőrizte, a NATO-nak most sem tagja.
Az országot 1946-ban felvették az ENSZ-be. Ekkoriban került hatalomra az ország történetének egyik legerősebb kormányzata: Tage Erlandert választották miniszterelnökké, aki 1969-ig megőrizte pozícióját. Svédország 1952-ben részt vett az Északi Tanács, majd 1959-ben az Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (EFTA) létrehozásában.
A parlament 1990-ben kérte felvételét az EU-ba, majd 1994-ben a csatlakozásról szóló népszavazáson a lakosság többsége támogatta a belépést, így az ország 1995. január 1-jén az Unió tagja lett. 2001-ben csatlakozott a Schengeni Egyezményhez.