A Fidesz egyelőre sem igent, sem nemet nem mondana az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos előterjesztésre. A BM hétfőn azt állította, hogy négypárti konszenzussal fogadták el ezt az egyeztetésen. A Fidesz frakcióelnöksége a jövőben nem vesz részt az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos törvénymódosításról tartandó négypárti egyeztetéseken, mivel a Belügyminisztérium a képviselőket megkerülve tartott erről hétfőn sajtótájékoztatót.

A Fidesz - Magyar Polgári Párt országgyűlési képviselőcsoportja a jövőben nem vesz részt az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos törvénymódosításról tartandó négypárti egyeztetéseken - jelentette be a frakcióelnökség kedden. Az erről szóló közlemény ezt azzal indokolja, hogy a Belügyminisztérium hétfőn "egyeztetés nélkül, a parlamenti pártok képviselőit megkerülve sajtótájékoztatót tartott az Európai Parlament magyar képviselőinek megválasztására vonatkozó törvénytervezet ügyében".

A Fidesz frakcióelnöksége úgy fogalmaz: "sajnálatos módon az itt elhangzottak egy része nem fedte a valóságot, mivel az egyeztetéseken nem minden kérdésben jött létre megállapodás". "A közvélemény folyamatos félretájékoztatása, valamint a folyamatban lévő politikai egyeztetések egyoldalú és hamis beállításának gyakorlata elfogadhatatlan a polgári demokráciákban" - áll a közleményben.

A Fidesz-frakció, indoklása szerint, a további egyeztetéseken azért nem vesz részt, mert "nem kíván asszisztálni a Medgyessy-kormány kampányműsoraihoz". "A frakció természetesen mind az Országgyűlésben, mind a parlamenti bizottságokban ki fogja fejteni véleményét, és arról hitelesen tájékoztatni fogja a közvéleményt" - közli a Fidesz képviselőcsoportjának elnöksége.

A BM szerint a fő kérdésekről megállapodtak

Pál Tibor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a négy parlamenti párt között konszenzus alakult ki az Európai Parlament (EP) magyar képviselőinek megválasztásáról szóló törvénytervezetről.

Salamon László fideszes képviselő szerint a hír így nem igaz. "A legutolsó, ez év január 15-én tartott egyeztetésen sem jött létre megállapodás, mert néhány kérdésben - külföldi képviseleteken történő szavazás, összeférhetetlenségre vonatkozó átmeneti szabályozás - nem alakult ki egyetértés" - mondta Salamon László az [origo]-nak, aki hozzátette: az MSZP képviselője azon a tárgyaláson jelen sem volt, így az nem is volt négypárti. Egyelőre a Fidesz sem igent, sem nemet nem mondana a tervezetre, ha most kellene szavazni róla - mondta a politikus, aki azt is kifogásolta, hogy öt nappal az utolsó egyeztetés előtt kapták meg az előterjesztést, és nem ennyi idő nem elég a frakcióálláspont kialakítására.

Hozzátette: azokban a részkérdésekben pedig, ahol nézetazonosság mutatkozik, már csak azért sem jöhetett létre külön megállapodás, mert éppen a Belügyminisztérium ragaszkodik az összes szabályozandó kérdés egy törvénycsomagban való tárgyalásához.

Pál Tibor erre reagálva közölte: valóban egyes részletkérdések még vitatottak, de a fő kérdésekben egyetértés van, ezekről számolt be hétfőn.

Salamon azt állította, hogy a legutolsó, szerdai egyeztetésen lényegében csak a külöföldön való szavazás módjáról vitatkoztak. Az SZDSZ bizonyos garanciák mellett elfogadta a számítógépes szavazás lehetőségét, a Fidesz azonban elutasította azt - közölte. Elmondta: kérték, hogy küldjenek választási biztosokat, illetve felmerült az is, hogy csak az országos listát állító pártokra lehessen külföldön szavazni. Salamon szerint nem tisztázták azt sem, ki viseli a költségeket, ha kiküldenek választási bizottsági tagokat, a pártok vagy a költségvetés.

A Belügyminisztérium tervei szerint a külföldön élő, de Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar választópolgárok a külképviseleteken is leadhatják majd szavazataikat. Elképzeléseik szerint a külföldi voksolás úgy történik majd, hogy egy nyomtatott lapon szavaznak, amelyet azonnal digitalizálnak és ezt küldik át elektronikus úton az Országos Választási Irodához. Ezt a megoldást a Fidesz nem támogatja. A szavazólapokat a nagykövetségekről választás után 1-2 nappal hozzák haza, ezt követően hirdetnek végeredményt.

Salamon szerint az összeférhetetlenség kérdését meg sem vitatták, csupán jelezték, hogy ezt a kérdést is meg kell még vitatni. Az ellenzéki politikus hozzátette: meglepte ezek után Pál Tibor nyilatkozata, aki szerint nincs szükség további egyeztetésre.

Zárt listás szavazás lesz

Az eddigi három egyeztetésen a hírek szerint megállapodás született arról, hogy zárt listás szavazással választják meg az EP-képviselőket. Ez azt jelenti, hogy a pártok előre meghatározott sorrendben jelölhetnek képviselőket. A választók így csak azt befolyásolhatják, hogy az általuk preferált politikai tömörülés hány mandátumhoz jut. Ezt a változatot támogatta eredetileg is az ellenzék, míg az MSZP és az SZDSZ eredetileg azt szerette volna, ha a választók lehetőséget kaptak volna rokonszenv alapján a képviselők rangsorolására. Ez lett volna a nyílt listás szavazás.

Döntöttek arról is, hogy az EP-választáson csak pártok indulhatnak a 24 képviselői helyért. Ehhez szintén ragaszkodott a Fidesz. Az MSZP és az SZDSZ korábban itt is felvetette, hogy független társadalmi szervezetek jelöltjei is indulhassanak, ezt azonban már az első egyeztetésen elvetették. Igaz, Vastagh Pál MSZP-s képviselő korábban is azt mondta az [origo]-nak, hogy kevés esélyt lát a társadalmi szervezetek jelöltjeinek bejutására az EP-be. A listaállításhoz ugyanis legalább 20 ezer választópolgár ajánlása szükséges. A mandátumszerzés küszöbértéke pedig 5 százalék.

Az átmeneti mentesség kérdésében a BM kitart amellett, hogy nem lesz lehetőség párhuzamos magyar parlamenti és EP-képviselői mandátumra. Tehát akit EP-képviselőnek választanak, annak le kell mondania országgyűlési helyéről.

Az [origo]-nak január elején nyilatkozó politikusok ugyanakkor azt mondták: szerencsésebb lenne ebben a kérdésben átmeneti időt kérni az EU-tól. Az EU csak Nagy-Britanniával és Írországgal tett kivételt, és velük is csak a 2004-es választások után következő ciklusra.

Szent-Iványi István szabaddemokrata politikus azt mondta: valószínűleg nem kapnánk átmeneti mentességet a szabály alól. Ugyanakkor a kérést jogosnak tartotta, mivel a "a magyar politikai élet meghatározó képviselői a Parlamentben foglalnak helyet". Vastagh Pál az MSZP-től hasonlóképpen nyilatkozott, hozzátéve, hogy a tavalyi országgyűlési választásokon nem ennek a ténynek az ismeretében indultak. Surján László a Fidesztől pedig azt mondta: szerencsés lenne, ha az EP-be gyakorlott képviselők mennének. Azzal ugyanakkor mindenki egyetértett, hogy a két feladat nehezen összeegyeztethető.

A tervek szerint a tervezetről a jövő héten egyeztetnek az érintett tárcák közigazgatási államtitkárai, majd a kormány elé kerül az előterjesztés, amelyet várhatóan február első felében kezd tárgyalni a parlament.