A jól képzett munkaerő elhagyja Németországot

Vágólapra másolva!
A jól képzett német munkaerő nagy része elhagyja Németországot, abban reménykedve, hogy más országokban jobb lehetőségek várják. A német diákok nagy része is külföldön szeretne munkát vállalni tanulmányainak befejezése után. A Raphaelswerk nevű, emigránsoknak tanácsot adó német cég év eleji jelentése szerint 2003-ban minden eddiginél nagyobb lehet azoknak a száma, akik más országokban keresnek boldogulást.
Vágólapra másolva!

Elemzők szerint a mostani kivándorlási hullám jelentőségét nem szabad alábecsülni, mivel a legtöbb emigráns a jól képzett, egyetemi végzettséggel rendelkező emberek közül kerül ki. Éppen a magasan képzett emberek nem látják biztosítva a jövőjüket Németországban. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy nem csak a fiatal, jól alkalmazkodó munkaerő hagyja el az országot, hanem egyre több, a negyvenes éveiben lévő, már biztos egzisztenciával rendelkező német is emigrál.

Nézze meg az [origo] új EU-oldalát!http://www.origo.hu/nagyvilag/

A kivándorlók szeretnének minél távolabb kerülni Németországtól. A legtöbben Új-Zélendra vagy Dél-Amerikába emigrálnak, olvasható a Frankfurter Algemeine Zeitung legújabb számában.

A Raphaelswerk jelentése szerint a 2002 szeptemberi választások óta növekedett meg jelentősen a kivándorlók száma. A statisztikák szerint 2000-ben 110 ezer német hagyta el Németországot, ez a szám azonban az első jelentések szerint tavaly jócskán megnőtt. Az emigránsok többsége azért hagyja el az országot, hogy külföldön keressen boldogulást, jobb munkát, jobb céget, vagy éppen jobb időjárást.

Ismerje meg Németországot!/nagyvilag/20030120nemetorszag.htmlAz [origo] összeállítása

Egyre nagyobb a száma azoknak a diákoknak is, akik az iskola befejezése után a Németországban adódó lehetőségek helyett Finnországban, Írországban, Ausztráliában, vagy Új-Zélandon építenének karriert. Egyre több diák gondolja úgy, hogy a tanulmányaira fordított idő, energia és pénz Németországban nem térül meg.

Németországban hasonló kivándorlási hullámra legutóbb az 1950-60-as évek fordulóján volt példa, írja a FAZ.