Irakról tárgyal az Európa Tanács is

Rendkívüli sürgősséggel fogja megvitatni az iraki körüli válsághelyzetet az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. A páneurópai szervezet kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján tart elképzelhetőnek katonai akciót.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) törvényhozásának téli ülésszakát megnyitó sajtóértekezletén Peter Schieder, a testület elnöke közölte, hogy a kontinens tagállamainak túlnyomó többségét magában foglaló 44 tagú ET az a fórum, amely a legátfogóbban képes megjeleníteni az európai országok véleményét az iraki kérdésben. Szerinte a közös európai irányvonal kidolgozása tekintetében különös jelentőséggel bír Franciaország és Németország álláspontja, amely a békés rendezést szorgalmazza.

Abdulah Gül török miniszterelnök délutánra meghirdetett sajtóértekezlete kapcsán Schieder kijelentette, hogy Törökország Európához tartozik, és ezért szükséges, hogy részt vegyen az európai intézmények munkájában. Örömmel nyugtázta, hogy Törökország, amely földrajzi helyzeténél fogva közvetlenül érintett az iraki konfliktus rendezésében, komoly erőfeszítéseket tesz a probléma békés megoldásáért.

Az egyhetes tanácskozás munkájában Tabajdi Csaba vezetésével magyar országgyűlési küldöttség vesz részt. Tagjai Hegyi Gyula, Herczog Edit, Kósáné Kovács Magda és Vadai Ágnes (MSZP), Eörsi Mátyás (SZDSZ), Braun Márton, Németh Zsolt, Rockenbauer Zoltán és Surján László (Fidesz-MPP), Ékes József és Kelemen András (MDF) parlamenti képviselők.

A jelenlegi ülésszakon két magyar képviselő, Hegyi Gyula és Surján László szerepelnek a plenáris ülésen témafelelős raportőrként. Hegyi a szociálpolitika kihívásai öregedő társadalmunkban című vitatéma jelentéstevője, Surján László a hátrányos egészségi helyzetű személyek teljes társadalmi beilleszkedéséről tartandó vitához készített előterjesztést.

A parlamenti közgyűlés hétfői első plenáris ülése megvitatja az ET Állandó Bizottsága és a Büró jelentését az emberi szabadságjogok érvényesülésén őrködő szervezet törvényhozásának tevékenységéről, majd meghallgatja Bruce George, az EBESZ parlamenti közgyűlése elnökének beszámolóját.

A hét további napjain a képviselők a többi között áttekintik a Délkelet-európai Stabilitási Paktum végrehajtásának állapotát, a térségbeli gazdasági együttműködés szerepét a biztonság és a politikai stabilitás növelésében, a délkelet-európai migráció kérdéseivel és megoldásuk lehetséges irányaival foglalkoznak. Kedden tartanak vitát a szólásszabadság az európai médiákban című témáról.

A mostani ülésszak napirendjén szerepel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló európai konvenció előzetes tervezetének megvitatása, a csecsenföldi háború áttekintése. A képviselők megvizsgálják, milyen szerepet vállalhat az ET az Európai Unió alkotmányának kidolgozásában, s foglalkoznak az Európa és a Földközi-tenger déli partján fekvő országok közötti kulturális együttműködés kérdésével is.