"Tagok legyünk, vagy szabadok?" - indul az EU-ellenes kampány

Március 15-én vagy április 4-én tartja első tüntetését az uniós csatlakozás ellen kampányoló Szabad Magyarországért Mozgalom. A szórólapokat készítő és előadásokat szervező mozgalom emellett még egy tüntetést szervez, azt azonban már a csatlakozásról szóló népszavazást követően tartja meg. A február 4-én kezdődő kampány budapesti felelőse az a Budaházy György, aki a tavaly júliusi Erzsébet hídi tüntetés egyik vezéralakja volt.

Február 4-én indítja a hazánk európai uniós csatlakozását ellenző kampányt a Szabad Magyarországért Mozgalom (SZMM). Az április 12-i ügydöntő népszavazásig tartó időszakban szórólapokkal, előadásokkal és demonstrációkkal kívánja elérni a mozgalom, hogy minél többen szavazzanak nemmel a csatlakozásra - mondta az [origo]-nak Halász József, a harminc különböző szervezetet tömörítő SZMM elnöke.

A szórólapokon egységesen a következő szlogen szerepel: "Tagok legyünk, vagy szabadok?" Mivel a mozgalomnak nincs annyi pénze, hogy több tízezer röplapot gyártson, ezért a szimpatizánsok házilag másolják a lapokat, amelyeket aztán a fiatal támogatók terjesztenek az utcán - közölte Halász József, aki Szegedről irányítja a mozgalmat.

Minden napra egy EU-ellenes előadás

Előadásokat nemcsak a fővárosban és a nagyobb városokban, hanem a kisebb településeken is tartanak majd. A helyszín a legtöbb esetben a helyi művelődési ház lesz - tette hozzá az SZMM elnöke, aki szerint február 4-től nem lesz olyan nap, amikor ne tartanának előadást az ország valamely pontján. Halász elmondása szerint az előadók között lesz Gidai Erzsébet és Csath Magdolna is - előbbi az FKGP, utóbbi pedig a MIÉP jelöltjeként indult a tavalyi országgyűlési választásokon.

A tervek szerint az SZMM két tüntetést is tart: egyet az ügydöntő népszavazás előtt, egyet pedig a referendum után. A helyszín mindkét esetben Budapest lesz. Halász közölte: az első tüntetést vagy március 15-én, vagy pedig április 4-én tartják. Az első időpont azért tűnik kétségesnek, mert ekkor több politikai szervezet is tart tüntetést, márpedig az SZMM - Halász elmondása szerint - el akarja kerülni, hogy a demonstráció során pártokkal vegyüljön.

Az április 4-i dátum - a rendszerváltás előtt állami ünnepnek számító nap - azért merült fel, mert Halász szerint, ha Magyarország csatlakozik az EU-hoz, akkor ugyanolyan helyzetbe kerül, mint a szovjet megszállás idején. A mozgalom vezetője úgy véli: "A szovjetek idején a padlásokat söpörték ki, az uniós csatlakozással pedig a magyarokat fogják kisöpörni az országból."

Erődemonstráció a népszavazás után

A népszavazás után azért tartanak demonstrációt, mert ha a szavazók többsége igent mond a csatlakozásra, az SZMM akkor is meg akarja mutatni, hogy sokan vannak, akik nem értenek egyet az integrációval - mondta Halász, aki szerint mindkét tüntetésen százezrek fognak részt venni.

A tüntetések mellett tájékoztató utcai rendezvényeket is szervez a mozgalom. A hivatalos honlap szerint az első ilyen rendezvényt február 4-én tartják Budapesten a Déli pályaudvarnál. Ezt követően még kilenc hasonló esemény várható a főváros forgalmasabb helyein a népszavazásig tartó időszakban. A január 28-án tartott budapesti kampányindító megbeszélésen külön felhívták minden szervező figyelmét, hogy ezek a rendezvények nem tüntetések, hanem tájékoztató jellegű események.

Hiába kértek közpénzt az EU-ellenes kampányra

Az SZMM a kampányhoz a kormány által létrehozott Európai Unió Kommunikációs Közalapítványhoz fordult anyagi támogatásért a kampányhoz. A közalapítványnál egyelőre nem kívántak nyilatkozni az ügyben, a mozgalom honlapján ugyanakkor megtalálható az a levél, amelyet az alapítványtól kaptak.

A levél szerint a közalapítvány nem tartja lehetségesnek, hogy a mozgalmat bevonják a napi szintű munkába, ugyanakkor felveti, hogy a kölcsönös tájékoztatás mindkét fél számára hasznos lehet. A levél arra is ígéretet tesz, hogy ha elindul a közalapítvány honlapja, akkor a hasznos linkek közé el fogják helyezni a mozgalom weboldalát is.

Az Erzsébet hídi tüntető indította el a mozgalmat

A január elején megalakult SZMM Budaházy György kezdeményezésére jött létre - közölte Halász. (Budaházy volt az egyik kulcsfigurája a tavaly július 4-én tartott - és a rendőrség által feloszlatott - Erzsébet hídi demonstrációnak.) Halász elmondása szerint tavaly decemberben kapott egy e-mailt Budaházytól, aki felvetette, hogy tenni kellene valamit a csatlakozás kérdésében. Halász erre készített egy akciótervet, amelyet elküldött több mint száz szervezetnek, kérve, hogy január elején tartsanak egy összejövetelt, ahol megbeszélhetik a teendőket.

A mozgalom végül január 5-én alakult meg több mint 30 szervezet részvételével. A támogató szervezetek között vannak olyan kiemelten közhasznú - állami támogatásban részesülő - alapítványok is, amelyek Halász szerint kérték, hogy nevüket ne hozzák nyilvánosságra. A mozgalom vezetője szerint attól tartanak, hogy ha kiderülne róluk, hogy csatlakoztak a szervezethez, akkor nem jutnának többé állami forrásokhoz.

Halász kiemelten fontosnak tartja, hogy a kampány során távol tartsák magukat a politikától. Az elnök szerint ennek nem mond ellent az, hogy a budapesti kampányért az a Budaházy György felel, aki a tavaly júliusi politikai töltetű demonstráció egyik vezéralakja volt. Budaházyék akkor azért tartottak engedély nélküli tüntetést, mert így akarták elérni, hogy számolják újra az országgyűlési választáson leadott szavazatokat. Az [origo] kérdésére Halász elmondta, személy szerint támogatta az Erzsébet hídi törvénytelen tüntetést, mert szerinte az a demokrácia sérelme ellen lépett fel.

KAPCSOLÓDÓ CIKK