Az Európai Parlament plenáris ülésén az összes európai politikai erő ismertette álláspontját a az Irak ellen tervezett háborúról. A többség nem híve az azonnali beavatkozásnak, időt adnának még a fegyverzetellenőröknek. Az ülésről a Bruxinfó uniós hírügynökség tudósítását közöljük.

Az iraki válság volt a legfontosabb témája az Európai Parlament szerdai plenáris ülésének Brüsszelben. Az ülés hangulatára meglehetősen rányomták bélyegüket az elmúlt napok eseményei, különösen az egyre harciasabbá váló amerikai retorika, és Donald Rumsfeld amerikai hadügyminiszter kommentárja, amellyel leöregeurópázta Franciaországot és Németországot az azonnali háborút ellenző álláspontjukért. A plenárison több utalás is elhangzott erre a megjegyzésre, rendszerint cinikus vagy szarkasztikus formában, meglehetős derültséget váltva ki. Több képviselő "nem kell háború az olajért" feliratú transzparenst emelgetett, utalásként arra, hogy az európaiak egy jelentős része azért szkeptikus az Irak elleni amerikai fellépést illetően, mert úgy gondolja, hogy annak oka egyedül a közel-keleti ország hatalmas olajtartalékaiban keresendő.

Solana szerint a BT-nek kell döntenie

Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője expozéjában emlékeztette a képviselőket, hogy a tagállamok hétfőn közös álláspontot alakítottak ki a válsággal kapcsolatban, amely felszólítja Szaddám Huszein iraki diktátort a haladéktalan lefegyverzésre, és támogatja az ENSZ-fegyverzetellenőröket munkájuk folytatásában. Solana elismerte, hogy fontos különbségek vannak a tagállamok álláspontja között, de szerinte az alapvető kérdésben mindenki egyetért: Iraknak le kell szerelnie, a fegyverzetellenőröknek minden támogatást meg kell adni, és a válságot lehetőleg az ENSZ Biztonsági Tanácsán keresztül kell megoldani. "A Biztonsági Tanács (BT) feladata megvizsgálni az ellenőrök jelentését és dönteni a következő lépésről" - hangsúlyozta. A spanyol politikus szerint ugyanakkor ellentmondás van az európai közvélemény háborúellenessége és aközött, hogy a veszélyes diktátorokat meg kell fosztani hatalmuktól. Ennek az ellentmondásnak a feloldása a válság kulcsa - mondta Solana.

A fegyverellenőrzések folytatása mellett foglalt határozott állást Chris Patten, az Európai Bizottság külügyekért felelős tagja. Patten szerint az ellenőrzések sokkal jobbak bármelyik alternatívánál, még akkor is, ha - mint arról Hans Blix, az ellenőrök vezetője beszámolt a Biztonsági Tanácsban - Szaddám Huszein még mindig nem vette tudomásul, hogy le kell mondania tömegpusztító fegyvereiről. Patten azt is elismerte, hogy a nemzetközi közösségnek nem sikerült megfelelő mechanizmust kidolgoznia a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására, mégis úgy vélte, hogy a jelenlegi válságot mindenképpen az ENSZ-en keresztül kell kezelni.

A képviselők az ENSZ fontosságát hangoztatták

A két külpolitikus szavaira reagálva Hans-Gert Pöttering, a konzervatív EPP német frakcióvezetője maga is amellett érvelt, hogy az iraki leszerelést az ENSZ-en keresztül kell elérni. Úgy érezte, hogy emellett az eszköz mellett még ki kell tartani, noha elismerte, hogy Hans Blix beszámolója szerint Szaddám Huszein egyelőre nem áll készen arra, hogy önként lemondjon fegyvereiről. Szintén a háború elkerülésének fontosságáról beszélt Enrique Barón Crespo a szocialista frakció részéről, hozzátéve, hogy szeretne több bizonyítékot látni Irak tömegpusztító fegyvereiről. Graham Watson a liberálisok képviseletében sürgette az EU-államokat, hogy lépjenek fel egységesen, hiszen az Uniónak jelenleg 4 BT-tagja is van. Az ELDR liberális frakció vezérszónoka szerint elfogadhatatlan az a megoldás, hogy Szaddám Huszein lemondásáért cserébe kapjon menedékjogot valahol; Watson háborús bűnösnek nevezte az iraki elnököt, akit bíróság elé kellene állítani. Ő is hangoztatta annak fontosságát, hogy a válságot az ENSZ-en keresztül kell megoldani, noha elismerte, hogy a leszerelésre vonatkozó 1441-es BT-határozatot akkor is be kell tartatni, ha a fegyverzetellenőrzések politikája csődöt mond.

Daniel Marc Cohn-Bendit, aki a Zöldek vezérszónokaként beszélt, ellenezte a háborút. Úgy vélte, hogy Szaddám Huszein elszigetelt, gyenge vezető, akitől nem kell tartania a világnak. Hozzátette, hogy szerinte nem következetes a nemzetközi közösség álláspontja, ami a világ veszélyes rezsimeit illeti. "Miért kezeljük máshogy Iránt és Észak-Koreát, mint Irakot?" - kérdezte. A francia politikus szerint a nemzetközi közösség csak akkor nyerheti vissza hitelességét a térségben, ha sikerül megoldást találni a palesztin kérdésre. Luís Queiro (UEN) is ellenezte az azonnali háborút, mondván a helyzet még nem annyira rossz. A portugál eurohonatya szerint folytatni kell a fegyverzetellenőrzést, amelynek katonai fenyegetéssel kell nyomatékot adni. A holland Bastiaan Belder, aki az EDD frakció nevében szólalt fel, úgy vélte, hogy Szaddám Huszein valóban állandó fenyegetést jelent a régió biztonságára, de hozzátette, hogy szerinte a katonai beavatkozás csak mindent zűrösebbé tenne, ráadásul nincsen arra garancia, hogy a diktátor utódja jobb lenne.

A többi, nem frakcióvezetői felszólalásból is nagyjából az a kép bontakozott ki, hogy az Európai Parlament ellenzi a háborút, egyesek teljesen, a többség csak most azonnal és ENSZ-határozat nélkül. Az eurohonatyák mindenképpen az ENSZ-en keresztül szeretnék megoldani a krízist, több időt adnának a fegyverzetellenőröknek, és pesszimisták voltak a régió jövőjét illetően egy amerikai támadás esetén.

A vita konklúziójaként Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő emlékeztette a képviselőket, hogy a helyzet az EU álláspontjából nem annyira rossz, hiszen tavaly szeptemberben még sokan attól tartottak, hogy az Egyesült Államok az ENSZ teljes megkerülésével fog fellépni Irakkal szemben. Ehhez képest, mondta a diplomata, a dolgok sokat javultak, és ebben nagy szerepe volt az Európai Uniónak. Solana szerint nagyobb támogatást kell adni a fegyverzetellenőröknek, akiknek vezetőjét, Hans Blixet, "nagy európainak" nevezte.

Forrás: Bruxinfó