7. fejezet: Mezőgazdaság

A mezőgazdasági politikában az EU-tagállamok önállósága minimális. Az együttesen kialakított és minden tagországra kötelező Közös Agrárpolitika (KAP) meghatározza a termelési és támogatási kvóták számításának módszerét, a támogatások körét, az élelmiszerbiztonsági, állat- és növényegészségügyi követelményeket. Nagyobb a tagállamok önállósága a vidékfejlesztési programok tervezésében, bár a kereteket itt is az uniós szabályok határozzák meg.

Kvóták

Az EU csak azokban az ágazatokban alkalmaz támogatási vagy termelési kvótákat, amelyekben közvetlen termelői támogatás, feldolgozói támogatás vagy garantált értékesítést biztosító közösségi felvásárlási (intervenciós) rendszer működik.
Kvótáink az utóbbi négy-öt év statisztikai adatokkal igazolható, tényleges termelési szintjét tükrözik, sőt a legtöbb esetben még bizonyos növekedést is megengednek. Így az EU-csatlakozás után egyetlen ágazatnak sem kell visszafognia termelését a kvóták miatt.

A kvóták - a tej kivételével - egyébként is csak a Magyarországnak járó EU-támogatás keretösszegét határozzák meg, a gazdálkodók számára semmiféle termelési korlátot nem jelentenek. Túllépésüknek nem jár szankcióval, ám a kvóta feletti termelésre vagy feldolgozásra nem jár támogatás, a cukor esetében pedig támogatás nélküli exportálási kötelezettség áll fenn.

A nemzeti kvóta túllépését az EU egyedül a tejnél bünteti. A Magyarország által megszerzett tejkvóta fedezi a jelenlegi teljes termelést. Itt is van azonban lehetőség a termelés fokozására, mivel a hazai statisztikákban kimutatott termelés több mint tíz százaléka - az uniós szabályozás szerint - nem számít majd bele a kvótába (ilyen például az extra minőséget el nem érő tej. (Lásd: 1.táblázat:Kvóták, Kvóták és támogatások)

Közvetlen támogatások

A magyar gazdálkodók már az átmeneti időszak alatt fokozatosan jogosultak lesznek a közvetlen EU-támogatásokra. Gabonafélék, olajnövények és fehérjenövények esetében ez a művelt terület alapján, húshasznú szarvasmarha és juh esetében állatlétszám alapján, tejhasznú szarvasmarha esetén pedig - 2005-től - a tejkvóta arányában jár.

Az unió a csatlakozás évében, 2004-ben a közvetlen támogatási szint 25 százalékát fizeti. A közösségi finanszírozás előbb évi öt, 2008-tól pedig évi tíz százalékpontos növekedéssel 2013-ban éri el a száz százalékos szintet. Lehetőség van azonban arra, hogy Magyarország a közvetlen támogatásokat saját költségvetésből kiegészítse további harminc százalékponttal. Így a támogatás már a tagság első évében 55 százalékról indulhat, és a hetedik évben elérheti a száz százalékot. A nemzeti kiegészítés céljára felhasználhatjuk a vidékfejlesztésre kapott EU-források egy részét is.

Fontos tudni, hogy a területalapú támogatások euróban számított, hektáronkénti összege az EU-n belül nem egységes, mert függ az adott ország vagy régió terméshozamától. Például a magyar gazdák a magasabb terméshozam miatt kezdettől fogva több mint másfélszer annyi támogatást kaphatnak hektáronként, mint lengyel versenytársaik. Más összehasonlításban a közvetlen támogatások 55 százalékos kezdő szintje a spanyol gazdák által kapott összeg kilencven százalékát teszi ki, és a nemzeti kiegészítés lehetőségét kihasználva a harmadik évben, 2006-ban már meg is haladhatja azt. (Lásd 4. táblázat: Az 1 hektárra jutó támogatások alakulása a GOF szektorban az átmeneti időszak választott éveibe.)

Intervenció, exporttámogatás

A magyar termelők, feldolgozók és forgalmazók a tagság első napjától teljes joggal részt vehetnek a közösségi intervenciós rendszerben, illetve pályázhatnak exporttámogatásokra. A közösségi intervenciós felvásárlási árak, az egyes termékeknek a piacról történő átmeneti vagy végleges kivonásához kapcsolódó támogatások (például: borfelesleg lepárlási támogatása, zöldség-gyümölcs szektor kivonási és egyes feldolgozási támogatásai, sertéshús magántárolási támogatása), valamint az exporttámogatások teljes mértékben - száz százalékos szinten - vonatkoznak a magyar termelőkre, feldolgozókra és forgalmazókra is. Ennek eredményeként az értékesítési biztonság számottevően javul, a bevétel a jelenleginél sokkal kiszámíthatóbbá válik.

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztési intézkedések - az EU-szabályok alapján - az agrár-szerkezetátalakításra irányuló intézkedéseket is magukban foglalják. A vidékfejlesztési intézkedésekhez kapcsolódó támogatásokat az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) garancia és orientációs részlegéből fizetik. A vidékfejlesztési támogatásoknál - ellentétben a közvetlen támogatásokkal - az EU-források mellett tagállami hozzájárulást (társfinanszírozást) és esetenként kötelező gazdálkodói önrészt Magyarországnak is biztosítania kell.

A csatlakozás után az EMOGA garancia részlegéből folyósított támogatások a Magyarország által készített hétéves Vidékfejlesztési Terv és az abban javasolt intézkedéscsomag alapján vehetők igénybe. E támogatások megoszlása a források szerint: 80 százalék EU-támogatás, 20 százalék hazai támogatás és 0 százalék önrész. (Összehasonlításul: a jelenlegi EU-tagállamokban a legmagasabb uniós támogatási hozzájárulás is maximum 75 százalék lehet, a magasabb uniós hozzájárulási arány Magyarország esetében a tárgyalások eredménye.) A támogatható intézkedések köre egyrészt a kísérő intézkedésekből áll: agrár-környezetvédelem, mezőgazdasági területek erdősítése, kedvezőtlen adottságú területek támogatása és korai nyugdíjazás. Az újonnan csatlakozó országok számára további új intézkedéseket is bevezetnek: árutermelő gazdaságoknak nyújtott támogatás, termelői-értékesítői szervezetek létrehozásának és működésük első öt évének támogatása, a környezet- és állatvédelmi, higiéniai, élelmiszerbiztonsági, valamint munkavédelmi előírásoknak való megfeleléshez szükséges beruházások támogatása, technológiai váltások támogatása, technikai segítségnyújtás.

Az EMOGA orientációs részlegéből - a strukturális alapok keretében - támogatásban részesülhet még a vidékfejlesztés, az Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Operatív programban megjelenített intézkedések alapján. A magyar kormány jelenlegi tervei szerint a strukturális alapok 18 százaléka lesz vidékfejlesztésre fordítható. Az orientációs részlegből finanszírozott intézkedéseknél kötelező gazdálkodói önrész is kell. Az EU: maximum 50%-ot vállal, a társfinanszírozás: maximum 40 százalék, az önrész 35%.

Fennmaradó nemzeti támogatások

Az unió által biztosított támogatásokon kívül az agrárágazatban csak endkívül korlátozott körben adhatók nemzeti támogatások. Magyarország azonban a belépés után is fenntarthatja jelenlegi nemzeti támogatásai jó részét. Ez a lehetőség maximum három évre szól, de az Európai Bizottság a három év lejárta előtt is elrendelheti a támogatások megszüntetését, ha a KAP elveinek súlyos megsértését tapasztalja.

A KAP szabályaival össze nem egyeztethető támogatások ideiglenes továbbvitelének az ad különös jelentőséget, hogy azok a belépés utáni egy-két évben segíthetik azokat az ágazatokat, amelyek a legnagyobb kihívás elé néznek az alapjaiban megváltozó támogatási rendszer miatt (például sertés, baromfi). Még az Európai Bizottság által három éven belül megszüntetésre ítélt támogatások esetében sem lehet a megszüntetés visszamenőleges hatályú, vagyis az adott jogcímen már kiadott támogatások nem minősíthetők jogtalannak, és nem vehetők vissza.

Átmeneti mentességek

Néhány igen fontos kérdésben - az EU eltérő álláspontja ellenére - sikerült az uniós szabályok számunkra kedvező lehetőségeit kihasználni, illetve a szabályoktól eltérő átmeneti feltételeket elérni. Ezek közül a legfontosabbak:

- A magyar bortermő területeket egyetlen zónába sorolták be, ami a must szállíthatósága szempontjából alapvető. A minőségi követelmények terén tízéves az átmeneti: az asztali borok minimális természetes alkoholtartalmára vonatkozóan fenntarthatjuk a jelenlegi hazai szabályozást. Időkorlát nélkül megmarad a must cukrozásának lehetősége, a mai magyarországi szabályokkal összhangban.
- 44 nagykapacitású vágóhíd átmeneti mentességet kapott 2006. december 31-ig az üzemkialakításra vonatkozó EU-előírások teljesítése alól. Itt elsősorban olyan üzem-átalakítást igénylő szabályokról van szó, mint a külön állatorvosi szoba létesítése, a fal és a csempézet hiányosságainak kijavítása, az élőállattal és hússal foglalkozó üzemi dolgozók elkülönített öltözőjének kialakítása.
- Magyarország átmeneti mentességet kapott 2009. december 31-éig a tojótyúkok ketreceinek kialakítására vonatkozó kötelező szabályok alkalmazása alól, ha a baromfitartó üzemek 1999. július 1. előtt kezdték meg működésüket. Ez huszonegy ketreces tojótyúk-üzemet érint, amelyek lehetőséget kaptak a költséges beruházások csatlakozás utáni megvalósítására.
- Hétéves átmeneti időszak vonatkozik a hazai termőföldszerzési korlátozások fenntartására. A hét év lejárta után az átmeneti időszak további három évvel meghosszabbítható, ha a magyar földárak és más EU-tagállamok földárai közötti áreltérések ezt indokolják. Ez idő alatt külföldi természetes személyek, valamint belföldi és külföldi jogi személyek nem vásárolhatnak Magyarországon termőföldet, kivéve azok a hazánkban jogszerűen letelepedett EU-állampolgárok, akik egyéni vállalkozóként legalább három éve életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységet végeznek. (Ezt a rendelkezést A tőke szabad áramlása c.  4. fejezetben már említettük.)

Felkészülés az Uniós tagságra

Az eltelt néhány év előkészítő munkája eredményeként az EU-szabályozás legnagyobb részét már átültettük a magyar jogrendbe. Ez biztosítja, hogy a termelői és feldolgozói kör a csatlakozás után nem találja magát a korábbi magyar szabályozási környezettől lényegesen eltérő helyzetben. Az állat- és növényegészségügy terén szinte teljes mértékben megtörtént a jogharmonizáció. Ám a KAP piacszabályozási gyakorlatának alkalmazása egyes esetekben csak a csatlakozás napjától lehetséges.

Kialakult a magyar EU-tagságból adódó kötelezettségeink teljesítését biztosító intézményi háttér jelentős része. Folyamatban van az uniós támogatásokat kezelő Kifizető Ügynökség, a támogatások ellenőrzéséhez kapcsolódó Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer, valamint az Élelmiszerbiztonsági Hivatal kialakítása. A mezőgazdaság informatikai, statisztikai és dokumentációs rendszerének - EU-igényeknek megfelelő - továbbfejlesztése is folyik.

A jogharmonizációs és intézményfejlesztési feladatokon túl, a szakigazgatás számos új, a magyar csatlakozáshoz kapcsolódó gazdaságfejlesztési feladatot is végrehajtott vagy végrehajt. A legfontosabbak:

- a termelés műszaki fejlesztése, a hatékonyság, versenyképesség növelése a magyar támogatási rendszeren keresztül;
- a termékek értékesítési pályáinak korszerűsítése, általános marketing;
- birtokkoncentráció, optimális üzemméretek kialakítása;
- az ágazatban hosszú ideje tapasztalható tőkehiány megszüntetése;
- a termelői szervezetek, az önszerveződésen alapuló integrációk, szövetkezetek létrejöttének ösztönzése, kezdeti működésének támogatása;
- a termelői értékesítő szervezetek, TÉSZ-ek létrejöttének támogatása (a zöldség-gyümölcs szektorban a termelők TÉSZ-tagsága a támogatások igénybevételének alapfeltétele).

A gazdálkodó felkészülését segítik a következő tanácsok

- Tájékozódjon az EU-szabályozás őt érintő piacrendtartásairól és a jövőben igénybe vehető támogatásokról, a minőségi követelményekről, valamint annak az ágazatnak a versenyképességéről, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. (Például: a csatlakozás után kizárólag az extra minőségű tejet lehet majd leadni. Így azoknak a kistermelőknek, akik nem tudnak megfelelni a minőségi követelményeknek, érdemes más termelési alternatíván gondolkodniuk.)
- Az agrár-szerkezetátalakítást támogató intézkedések mellett számos vidékfejlesztéshez kapcsolódó új intézkedéssel is számolni lehet (például LEADER-program). Az ezekbe történő bekapcsolódásra a falvak és kistérségek úgy tudnak a lehető legjobban felkészülni, ha elemzik saját adottságaikat, gyengeségeiket és erősségeiket, kialakítják fejlesztési elképzeléseiket, és törekednek a különféle felkészülési programokban (például SAPARD) való részvételre, a rendelkezésre álló támogatások igénybevételére. Az e körbe tartozó támogatások jelentős része projektek alapján igényelhető.
- A támogatások igénybevétele a korábbinál szigorúbb nyilvántartást és részletesebb adatszolgáltatást követel meg a gazdálkodóktól.

A csatlakozás fő hatásai
 
A KAP magyarországi alkalmazásának várható hatásai a következők:

- A korábbi piacvédő intézkedések (magyar-EU viszonylatban a vámok és exporttámogatások) teljes körű megszűnésével a magyar mezőgazdasági termékeket az egységes belső piacon lehet értékesíteni. Ez lehetőséget ad a magyar agrárgazdaság komparatív előnyeinek további kihasználására.
- Az EU-tagállamokból korlátozás nélkül beáramló termékek a korábbinál élesebb versenyhelyzetet teremthetnek a magyar termékek számára. Ez azonban főként arra a néhány termékcsoportokra érvényes, amelyek kereskedelmét jelenleg még mennyiségi korlátok vagy vámok fékezik (például sertéshús, baromfihús). A korábbinál szigorúbb marketing és minőségi követelményeknek kell megfelelniük a magyar termelőknek és feldolgozóknak.
- Az EU exporttámogatási rendszerének átvétele várhatóan több lehetőséget nyújt az unión kívüli országok piacaira történő kivitelhez. A WTO-tárgyalások és az EU világpiaci alkalmazkodása kapcsán ugyanakkor hosszabb távon az exporttámogatások és az importkorlátozások csökkenésével kell számolnunk.
- Az EU agrárpiaci és strukturális támogatásai a jelenleginél jóval magasabb jövedelemhez juttathatják a magyar agrárgazdaságot, lehetőséget nyújtva a modernizációra, a termelés színvonalának növelésére. A legfontosabb termékcsoportok (gabona, tej, marhahús) esetében alkalmazott piactámogató intézkedések – például az intervenció és a magántárolás – értékesítési biztonságot nyújtanak a termelőknek.
- Mivel ma az EU sem üzemméret, sem jogi forma szerint nem tesz különbséget a gazdálkodók között, az eltérő birtok- és tulajdonosi struktúra nem akadály a csatlakozáskor. A közvetlen jövedelemkiegészítő támogatások alanya mindig a gazdálkodó, tehát a földhasználó vagy az állattartó.
- A KAP-on túlmenően, a vidéki élet minőségére kedvező hatást gyakorolnak majd a strukturális alapokból nyújtott támogatások is.

A szövegben szereplő rövidítések:

SAPARD (Special Pre-accession Programme for Agriculture and Rural Development), Különleges Előcsatlakozási Program a Mezőgazdaság és a Vidékfejlesztés számára

LEADER  (Links between actions for the development of the Rural Economy), Vidéki gazdaság fejlesztését célzó tevékenységek közti kapocs

Vissza a tartalomjegyzékhez