Az adók a költségvetés legfontosabb bevételei: az állam ezekből képes finanszírozni működését, beruházni, támogatásokat adni. Emellett az adórendszer kialakításán keresztül tudja befolyásolni az állampolgárok és a gazdasági szereplők tevékenységét - meghatározva, hogy mi után lehet adókedvezményeket igénybe venni, vagy kell súlyosabb adóterhet fizetni.

Közösségi politika

Az adókivetés joga az állami hatalom alapvető része. Az EU-tagállamok éppen ezért csak azokon a területeken és olyan mértékig harmonizálták adórendszereiket, ahol és amennyire az egységes belső piac megvalósításához szükséges volt. Az adózási kérdésekről mind a mai napig egyhangúan döntenek a tagállamok: ha egyetlen EU-tagállam érdekeit is sérti a tervezett új szabályozás, megakadályozhatja annak létrehozását.

A fejezet tartalma

Az adókat két nagy csoportra oszthatjuk. A közvetett adókat valamely termék vagy szolgáltatás árában fizetjük meg, és az eladón keresztül jut el a költségvetésbe. Ezek az adók szorosan kapcsolódnak az adásvételhez, az áruk és szolgáltatások mozgásához. A tagállamok adószabályaik összehangolásakor elsősorban ezekkel a területekkel foglalkoznak. A másik csoport a közvetlen adóké, amelyeket meghatározott eljárás során - például éves rendszerességgel - közvetlenül az adóhivatalnak fizetünk be. Ezek az adók kevésbé kapcsolódnak a négy alapszabadság (áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgása) megvalósulásához. E téren így sokkal kisebb mértékű a nemzeti szabályok összehangolása.

A közvetett adók két nagy, a csatlakozási felkészülés szempontjából fontos területe az általános forgalmi adó (áfa, más országok szóhasználatában hozzáadott érték adó) és a jövedéki adó.

Általános forgalmi adó (áfa)

Az általános forgalmi adóra vonatkozóan a csatlakozási felkészülés legnagyobb része folyamatosan valósult meg az elmúlt évek törvénymódosításainál. Így alapvető változásokra már nem kell számítani, bár egyes változások csak a csatlakozáskor lépnek életbe, mivel a Magyarország és az EU-tagállamok közötti, belső piaci szabályok értelemszerűen csak taggá válásunkkor időszerűek. A hazai gyakorlatban alkalmazott 0 százalékos kedvezményes áfa-kulcs nem felel meg az uniós szabályozásnak, ennek helyébe egy legalább öt százalékos kulcs lép majd. (Lásd 1. táblázat.) Ez a változás Magyarországon a elsősorban a gyógyszerek és tankönyvek adóját érinti. A változás ezen termékek árának megközelítőleg 5 százalékos emelkedését jelentheti. A tagállamok ugyanakkor szabadon dönthetik el, más módon kompenzálják-e azokat, akiket ez a lépés szociális szempontból hátrányosan érint.

A 25 százalékos normál áfa-kulcs nemcsak megfelel a közös alsó küszöb előírásnak, de egyetlen tagállam sem alkalmaz ennél magasabb normál kulcsot. Egyes, a hazai adószabályok szerint kedvezményes kulccsal adóztatott termékeknek a normál kulcs alá kell kerülniük - ám az átcsoportosítások többsége már megtörtént a felkészülés során, így a fogyasztókat nem érik különösebb meglepetések a csatlakozáskor. A már említett egyhangú döntéshozatal miatt a közös áfa-szabályozás nem érte még el azt a teljességet, ami egy nemzeti piacra jellemző; erre már csak belépésünk után, az egyetértésünkkel kerülhet sor.

Átmeneti mentesség (áfa)

A csatlakozási tárgyalásokon Magyarország több esetben átmeneti menteséget kapott egyes közös áfa-szabályok alól. Az EU-szabályok értelmében az energiafelhasználási és környezetvédelmi szempontból kevésbé hatékony tüzelőanyagok (szén, brikett, tűzifa, faszén), illetve a Nyugat-Európában kevésbé elterjedt távfűtési szolgáltatás normál kulcs alá tartozik. A hazai tüzelési szokások, valamint az átállás és a modernizáció elősegítése érdekében, 2007 végéig továbbra is a jelenlegi kedvezményes áfa-kulccsal (12 százalék) adóztathatók ezek a fűtőanyagok és a távfűtési szolgáltatás. A földgáz és az elektromos áram változatlanul kedvezményes kulccsal adózik majd.

Ugyanígy 2007. december 31-ig tartható fenn a kedvezményes áfa-kulcs az éttermi szolgáltatásoknál, ami egyrészt lehetővé teszi a közétkeztetés árainak alacsony szinten tartását addig, amíg a bérek jobban megközelítik az EU-átlagot, másrészt lehetőséget ad a hazai vendéglátóipar versenyképességének fenntartására.

Az EU szabályrendszere támogatja a kis- és közepesméretű vállalkozásokat, de az ott alkalmazott alanyi adómentesség határa alacsonyabb, mint a hazai. A tárgyalások eredményeként ezt a magasabb küszöböt továbbra is határidő nélkül fenntarthatjuk.

Jövedéki adó

A jövedéki adó egyes termékek fogyasztására kivetett, közvetett adó. Ezt a hazai adófajtát 1998-ban vezették be, az uniós jövedéki szabályozás legteljesebb figyelembe vételével. Így a hazai gyakorlat már ma is megfelelő, a csatlakozáskor nem kell változásokra számítani.

A jövedéki adót a kőolajtermékekre, a dohánytermékekre és az alkoholra vetik ki. Az EU-szabályozás az adó mértékére csak alsó értékeket állapít meg, amelyet a legtöbb termék esetében már ma is teljesítünk. Ugyanakkor a csatlakozás idejére várhatóan megszűnik a fogyasztási adó, amelyet a jövedéki adóhoz hasonlóan vetettek ki például személygépkocsikra, fűszerpaprikára, kávéra. Ezeknél az áruknál így árcsökkenés is előfordulhat.

Átmeneti mentesség (jövedéki adó)

A jövedéki adó alá tartózó termékek közül leginkább a cigaretták jövedéki adója marad el a közös uniós alsó értéktől. A cigarettaadó emelése csökkentheti a dohányzást, ami egészségügyi szempontból előnnyel jár. Ám a hirtelen, nagy mértékű adóemelés esetén megnőne a külföldről behozott, olcsóbb cigaretták fogyasztása, ami fellendítené a feketegazdaságot. Ezért a közös minimumszintet - a csatlakozási tárgyalások eredményeként - Magyarországnak csak 2008. december 31-ig kell elérnie.

A hazai és az uniós jövedéki rendszer közötti talán legnagyobb különbség az, hogy az EU-ban a magánszemélyek pálinkafőzését nem támogatják úgy, mint Magyarországon. Ennek oka, hogy a jelenlegi tagállamokban hagyományosan másféle alkoholos italokat készítenek, és a gyümölcstermelési kultúra is eltérő. A hazai és az uniós rendszer összehangolásáról végül is úgy egyeztünk meg a csatlakozási tárgyalásokon, hogy Magyarországon a jelenlegi pálinka bérfőzetési rendszer továbbra is működik, csupán a kedvezményesen előállítható mennyiség csökken majd a csatlakozáskor háztartásonként évi 50 literre.

Társasági és osztalékadó

Az egységes belső piacon az áruk és szolgáltatások szabad mozgása mellett fontos a tagállamok közötti gazdasági tevékenység akadályainak megszüntetése. A közvetlen adók területén elsősorban olyan közös szabályok születtek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok két vagy több része adózási szempontból tagállamok között is ugyanúgy működhessen, mintha ugyanabban a tagállamban lennének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyfajta egységes társasági adó létezne az Európai Unióban. Az egyes külföldi vállalatok számára adott adókedvezmények kérdése a csatlakozási tárgyalások Versenyről szóló 6. fejezetébe tartozik.

Személyi jövedelemadó, helyi adók

A személyi jövedelemadóra nincs közös szabályozás, így változás itt sem várható. Csupán azt az általános elvet kell érvényesíteni, hogy a többi EU-tagország állampolgárait is a magyar állampolgárokéval egyenlő módon kell kezelni. A helyi adókra sincs közös szabályozás, de a helyi adókedvezményeknél figyelembe kell venni az egységes versenyszabályokat.

Adóigazgatás

Az adóügyek mindennapi intézése továbbra is az APEH illetve a jövedéki adó esetében a VPOP hatásköre marad. Változás csupán annyi várható, hogy a csatlakozással az ÁFA körbe tartozó adóalanyok adóazonosítója elé a "HU" országjelzés kerül majd. Erről azonban a hatóságok automatikusan gondoskodnak és tájékoztatják az érdekelteket.

Vissza a tartalomjegyzékhez