15. fejezet: Iparpolitika

A közösségi iparpolitikai joganyag nem igényli a jogszabályok nemzeti jogrendbe való átültetését. A közösségi szintű iparpolitika horizontális és szektor specifikus általános ipari versenyképességi iránymutatásból áll, amely jogilag nem kötelező a tagállamokra.

Közösségi politika

Az EU alapszerződés kimondja, hogy az Uniónak feladata az ipar versenyképességének növelése. Kiemelt cél az ipari szerkezetátalakítás felgyorsítása, a vállalkozási környezet javítása (elsősorban a kis- és közepes vállalatok számára), a műszaki és tudományos eredmények lehető leggyorsabb alkalmazása az iparban.

Az Európai Bizottság 1990-ben kidolgozta azt az iparpolitikai koncepciót, amely mind máig meghatározza a prioritásokat és a célokat. A koncepció középpontjában a kedvező üzleti környezet megteremtése, a szerkezetátalakítás és a piacok nyitottságának a biztosítása áll.

A fejezet tartalma

A csatlakozási tárgyalások során az iparpolitikai fejezetről folytatott megbeszéléseken az EU elsősorban arra keresett választ, hogy a magyar iparpolitikai alapelvek és prioritások milyen mértékben felelnek meg az Unióban alkalmazott iparpolitikai célkitűzéseknek.

Magyarország bemutatta iparpolitikai alapelveit, amelyek az Unió által megfogalmazott prioritásokhoz hasonlóan az ipar versenyképességének növelésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére, a mikro-, kis- és közepes vállalatok támogatására összpontosul oly módon, hogy figyelembe veszi a környezetvédelmi dimenziót is. Mindez olyan elemek kombinációján keresztül valósul meg, mint a KKV szektor összekapcsolása, a hazánkban megtelepedett multinacionális cégekkel, a vállalati hálózatok összekapcsolása, a vállalati innovációs képesség növelése, a kutatás- fejlesztés intézményi infrastruktúrájának fejlesztés, a beruházások ösztönzése, a vállalkozó képesség növelése és az oktatáspolitika korszerűsítése.

A tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy összhang van a magyar és közösségi iparpolitikai elvek között. Az Európai Bizottság megállapította, hogy jelentős konvergencia áll fenn Magyarország és az Európai Unió között az iparpolitikai prioritások tekintetében és elismerte, hogy hazánk iparpolitikája a nyitott és versenyképes gazdasági környezeten alapul, kedvező, kiszámítható feltételeket kínál a gazdasági élet szereplői számára.

Vissza a tartalomjegyzékhez