17. fejezet: Tudomány és kutatás

A gazdasági és társadalmi fejlődés a 20. század végén különösen felértékelte a tudás, illetve a tudásalapú társadalom szerepét. Ezt felismerve az EU is nagyszabású programokat dolgozott ki, amelyek átfogják a tudomány, a kutatás-fejlesztés és a képzés szinte valamennyi területét. A magyar modernizációs program stratégiai elemei az oktatás, a képzés, a tudás megszerzése, valamint a kutatás és a műszaki fejlesztés ösztönzése. Az EU-csatlakozásban rejlő lehetőségeket csak úgy tudjuk kihasználni, ha javítjuk innovációs képességünket és belső erőforrásainkat (emberi tényező, tudás, szellemi kapacitás). Az EU-ba csupán versenyképes Magyarország tud eredményesen integrálódni; valamennyi nemzetközileg is sikeres gazdasági felzárkózás mögött a KTF és az innováció felértékelődése áll.

Közösségi politika

Az Európai Unióban hosszú ideje törekednek közös kutatáspolitika kialakítására. A kutatás- és technológia-fejlesztés (KTF) összehangolásának igénye az 1980-as években meghatározóvá vált a közösségi politikák között. Az unió fő eszköze a KTF támogatására az a keretprogram, amelyet az Európai Bizottság terjeszt elő, és a Miniszterek Tanácsa hagy jóvá. Jelenleg a 6. keretprogram folyik.

A KTF-programokon belül megvalósuló kutatási tevékenységek fajtái:

- költség-megosztáson alapuló kutatási projektek,
- összehangolt akciók,
- kiegészítő, támogató és előkészítő akciók.

Az EU-költségvetés általában az összköltségek ötven százalékát fedezi.

A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó magyarországi intézmények (egyetemek, kutatóintézetek) az elmúlt évtizedekben szerteágazó nemzetközi kapcsolatrendszert építettek ki, amelyen belül igen nagy az EU-tagállamok súlya. A hazai finanszírozási rendszerek alapvető célja elősegíteni az unió KTF programjaihoz való kapcsolódást. Magyarországnak a tizenöt jelenlegi EU-tagállam közül tízzel van kétoldalú KTF együttműködési megállapodása.

A fejezet tartalma

A KTF-re vonatkozó EU-jogszabályok többsége a keretprogramokkal kapcsolatos. Amellett, hogy mindig a futó keretprogramra vonatkoznak, és emiatt a hatályosságuk is időben korlátozott, konkrét kötelezettségeket sem rónak a tagállamokra. Hasonló a helyzet az unió harmadik országokkal, illetve nemzetközi szervezetekkel folytatott KTF együttműködését alátámasztó szerződésekkel és az EU nemzetközi programokban való részvételével kapcsolatos joganyaggal. Ezek a szerződések Magyarország csatlakozása után is csak feltételesen, az adott akcióba történő bekapcsolódás esetén jelentenek kötelezettségeket.

Magyarország vállalta, hogy a kutatásra és tudományra vonatkozó uniós szabályokat a csatlakozás előtt és után eltérés nélkül alkalmazza. Átmeneti mentesség iránti igényt nem terjesztettünk elő. Hazánk versenyképességének növelése érdekében fontos a kutatási és technológia-fejlesztési keretprogramokban való részvétel. Ezért jelentős lépés, hogy Magyarország - a tagállamokhoz hasonló feltételekkel - teljes körben társult az 1999-től indult 5. és a 2002 végén indult (immár 17,5 milliárd euró összköltségvetésű) 6. keretprogramhoz.

Forrás: European Commission RTD info, 2002. november

Mivel hazánk számára a 6. Keretprogram révén megnyílnak az Európai Uniónak a nemzetközi kutatás-fejlesztési együttműködést elősegítő programjai, így viszonosságként az EU részéről továbbra is elvárás, hogy Magyarország a közösségi kutatók/kutatóintézetek számára tegye megpályázhatóvá – a pályázók saját költségvállalása mellett - a Keretprogramhoz hasonló nemzeti K+F programokat.

Vissza a tartalomjegyzékhez