27. fejezet: Közös kül- és biztonságpolitika

Magyarország külpolitikája már most összhangban áll az unió közös kül- és biztonságpolitikájával, így a tagság bekövetkeztével nem okoz majd gondot az azonnali, teljes körű részvétel e politikában. Ezen a területen hazánk átmeneti mentességet nem igényelt.

Közösségi politika

Az EU közös kül- és biztonságpolitikájának (KKBP) céljai: a közös értékek, az unió függetlenségének és biztonságának megőrzése, a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, a demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása.

A fejezet tartalma

Magyarország társult országként 1994-től kapcsolódik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához. Az együttműködés keretében félévente találkoznak a külügyi politikai igazgatók, Magyarország képviselői bekapcsolódnak az unió kül- és biztonságpolitikai munkacsoportjainak konzultációiba, és az EU meghívására csatlakozhatunk a kül- és biztonságpolitikai tárgyú közös nyilatkozatokhoz, állásfoglalásokhoz és akciókhoz is. Az együttműködés a nemzetközi szervezetekben, illetve az unión kívüli országokban folytatott konzultációkra is kiterjed - itt a tagállamok közös álláspontok kialakítására törekszenek, és így sokkal nagyobb súllyal léphetnek fel, mint külön-külön.

A kül- és biztonságpolitikai együttműködés folyamatosságát segíti az EU Miniszterek Tanácsát és a tagjelöltek külügyminisztériumait közvetlenül összekötő, zárt láncú kommunikációs rendszer, amely 1999 óta üzemel.

A csatlakozás fő hatásai

Részvételünk az EU közös kül- és biztonságpolitikai együttműködésében nem jelenti külpolitikai önállóságunk feladását. A közös kül- és biztonságpolitika továbbra is alapvetően kormányközi jellegű: a tagállamok önálló külpolitikai tevékenységük összehangolására törekednek, közös nyilatkozatok, akciók, álláspontok és stratégiák elfogadásával.

Tagállamként teljes joggal vehetünk részt a közös kül- és biztonságpolitika alakításában, így érdekérvényesítési lehetőségünk megnő. Az EU-tagok közös kül- és biztonságpolitikai kérdésekben is együtt határoznak, többnyire egyhangú döntésekkel.

Ahol egy tagállamnak - például Magyarországnak - nincs külképviselete, egy másik tagállam képviselete látja el a külképviselet nélküli ország állampolgárainak konzuli védelmét. Brüsszelben tervbe vették az EU közös külképviseleteinek megalakítását is, az első ilyet a kalinyingrádi orosz enklávé területén kívánják létrehozni.

Az EU-szintű védelmi politika

A közös kül- és biztonságpolitika keretében 1998-ban megkezdték a közös biztonság- és védelempolitika létrehozását. A cél a nemzetközi színtéren válságmegelőző és válságkezelő képességeket kialakítani az unió számára. A tagállamok elképzelései szerint a közös védelempolitika keretében katonai és/vagy civil eszközökkel folytatott műveletekre kerülhet sor válságövezetekben, humanitárius és mentési célból, békefenntartói feladatok ellátására vagy béketeremtésre.

A közös biztonság- és védelempolitika fokozatos kiépítése ellenére, az EU-nak továbbra sem célja, hogy védelmi szervezetté váljon. Az európai védelem letéteményese változatlanul a NATO, amelynek Magyarország már tagja.

Egy 1999-es döntés értelmében 2003-ig - az EU-tagállamok nemzeti védelmi eszközeiből - hatvanezer fős, gyorsan bevethető katonai erő és ötezer fős rendőri erő jön létre. Magyarország korlátozott számú alakulatokkal máris részt vállal különféle balkáni katonai és váságkezelő feladatok ellátásában.

Vissza a tartalomjegyzékhez