Végleges a csatlakozási szerződés

Már a jövő héten sor kerülhet a csatlakozási szerződés parafálására, miután az EU-tagállamok nagyköveteiből álló tanács tegnap elfogadta a hivatalos szövegverziót. Magyarországnak egy kompromisszumos megoldás révén sikerült a szövegből kigyomlálni egy olyan értelmezést, amely magasabb gyógyszerárak formájában több év alatt körülbelül 50 milliárd forint többletterhet rótt volna a hazai társadalombiztosításra és a betegekre. A Bruxinfo uniós hírügynökség beszámolója.

A még nyitott kérdések és értelmezésbeli eltérések tisztázásával az EU-tagállamok nagyköveti tanácsa (COREPER) szerdán elfogadta a mintegy 5 ezer oldalas csatlakozási szerződés végleges szövegváltozatát. A lépés megnyitja az utat a dokumentum parafálása előtt, amire Juhász Endre magyar főtárgyaló szerint valamikor a jövő hét második felében kerül sor. A tagjelölt országok főtárgyalói hivatalosan hétfőn kapják kézhez a szerződés teljes szövegét és - csütörtökig - szűk három napjuk lesz annak áttekintésére. A parafálás konkrét formájáról még csak ezután döntenek.

A nagykövetek tegnapi döntése hosszú és kimerítő szerkesztési munkálatok végére tesz pontot, amelynek során az Európai Unió és a tagjelöltek kölcsönösen ellentmondásba kerültek egymással számos korábban megkötött alku technikai részleteinek konkrét formáját illetően. Magyarország esetében csupán egy, ám az anyagi tétet tekintve annál fontosabb probléma maradt tisztázatlan a szövegezésre adott, egy ízben már meghosszabbított határidő végére. Az eredeti gyógyszer-készítményeknek járó kiegészítő szabadalmi oltalom bonyolult kérdéséről van szó, amelyről a csatlakozási tárgyalásokon is hosszú hónapokon át folyt az alkudozás a felek között.

Magyar részről az EU által elkészített szövegtervezetnek azt a részét kifogásolták, amely lehetőséget adott volna a gyógyszerek kiegészítő szabadalmi oltalmának visszamenőlegességéről a tárgyalások során kötött megállapodás kiterjesztő, hazánk számára hátrányos értelmezésére. A korábbi megállapodás szerint a magyar piacon 2000. január 1-ig forgalomba hozatali engedélyt kapott organikus (eredeti) gyógyszerek élvezhetnek az eredeti 20-hoz képest további 5 éves kiegészítő oltalmat (lényegében kizárólagos forgalmi jogot). A visszamenőlegesség 2000-ik évi elismertetésével a magyar félnek sikerült leszűkítenie azoknak a gyógyszereknek a körét, amelyek kiegészítő szabadalomban részesülhetnek (az EU teljes visszamenőlegességre törekedett). Mivel az organikus gyógyszerek ára körülbelül háromszorosa a származtatott (generikus) gyógyszerekének, a kiegészítő oltalom kiterjesztése a társadalombiztosítási terhek és a gyógyszerárak növekedését idézi elő.

Az EU-szakértők által készített, a magyar fél által kifogásolt szövegtervezet ugyanakkor a 2000. január 1. előtt forgalomba hozatali engedélyt kapott külföldi gyógyszerekre is kiterjesztette volna a kiegészítő szabadalmat. A jogosultak körét úgy terjesztette volna ki a tervezet, hogy a határnap előtt kereskedelmi hasznosítási engedélyt szerzett gyógyszerekre is ugyanaz lett volna érvényes a magyar piacon, mint a 2000. január elseje után forgalomba hozatali engedélyt kapottakra. A magyar tárgyalóküldöttség ezért azt kérte, hogy a szóban forgó gyógyszereknél a kiegészítő oltalom visszamenőleges alkalmazása az első bármelyik tagállamban megszerzett forgalomba hozatali engedély időpontjára való hivatkozással történjen és földrajzi helyként ne Magyarországra utaljon a szöveg. A szövegből végül kompromisszumos megoldással kimaradt a földrajzi helyre való utalás. "Bármilyen érvényes alapszabadalom által védett gyógyszertermék, amely 2000. január 1. után (a korábbi változat szerint "Magyarországon") első ízben kapott gyógyszerként történő forgalomba hozatali engedélyt, tanúsítványt kaphat Magyarországon, feltéve, hogy az engedélyezési kérelmet a csatlakozás időpontjától számított 6 hónapon belül benyújtják" - fogalmaz a végleges szöveg, ami egyébként Lengyelországra is érvényes.

"A rossz szöveget sikerült korrigálni, amit előrelépésként értékelek" - hangsúlyozta a Bruxinfónak Juhász Endre magyar főtárgyaló. A nagykövet ugyanakkor elismerte, hogy a magyar fél még szűkítőbb értelmezést szeretett volna elérni. Megfigyelők szerint a nem elég egyértelmű megfogalmazás később a gyakorlatban még eltérő értelmezésekre adhat okot. Egyesek úgy vélik, hogy az EU-nak éppen ez volt a célja.

Az egyetlen egy szó, amit a magyar diplomácia végül kigyomlált a szövegből, a főtárgyaló szerint hosszabb távon körülbelül 50 milliárd forintnyi pluszterhet jelentett volna a társadalombiztosításnak és a magasabb gyógyszerárak révén a betegeknek. A kiterjesztett kiegészítő szabadalmi oltalom az organikus gyógyszerek arányát növelte volna a jóval olcsóbb generikus, származtatott készítményekkel szemben. Magyarország az úgynevezett párhuzamos exportra vonatkozó notifikációs eljárás egyszerűsítésére (de nem az export korlátozására) is kísérletet tett, de az Unió elzárkózott ez elől.

Forrás: Bruxinfo

Előző
  • 1
  • 2
Következő