Indul a népszavazási hullám a tagjelölt államokban

Alig három héttel azelőtt, hogy a tagjelölt országokban megkezdődne a csatlakozási népszavazások sorozata, van olyan aspiráns, ahol az EU-tagság támogatottsága nem éri el az 50 százalékot. Az Európai Parlament összeállításából kiderül, hogy a csatlakozás támogatóinak tábora Máltán a legkisebb, míg Szlovákia a leglelkesebb.

Az Európai Unió 2004-es bővítésében részt vevő 10 ország közül először, március 8-án az legeuroszkeptikusabbnak tartott belépő, Málta szavaz a tagságról. A referendum csak konzultatív jellegű lesz, az ország lakosságának azonban megközelítőleg csak a fele támogatja a szigetország csatlakozását. Az EP összeállításában idézett két közvélemény-kutatás szerint a máltaiak a 47-58 százaléka támogatja a belépést. Az ország egyik meghatározó parlamenti ereje, a jelenleg ellenzéki Munkáspárt ellenzi az uniós tagságot és esetleges kormányra kerülése esetén más együttműködési formát alakítani ki az EU-val. A párt korábbi regnálása alatt a vallettai kabinet visszavonta Málta tagfelvételi kérelmét.

A szkeptikusok aránya magas Lettországban is, a balti államban azonban csak jóval később, szeptember 20-án tartják az ügydöntő népszavazást. A szakértők attól tartanak, hogy a részvétel nem fogja elérni a szükséges 50 százalékot, a törvény értelmében, ha ez bekövetkezik, akkor a második referendumot 2006-ban, a következő elnökválasztással egy időben kell megtartani. A rigai vezetés minden bizonnyal ezért döntött a kései, szeptember 20-i dátum mellett. Az év elején nyilvánosságra hozott adatok szerint a támogatók aránya még mindig csak alulról ostromolja a bűvös 50 százalékot, az ellenzők tábora pedig masszívan egyharmados.

A legkisebb balti országban, Észtországban szintén hagynak időt a döntésre: a legészakibb tagjelöltnél is szeptemberben, 14-én tartják a referendumot. A voks eredménye nem lesz kötelező érvényű az észt törvényhozásra. Az ellenzők aránya itt is jelentős, a legutóbbi felmérés szerint a nem-pártiak aránya eléri a 36 százalékot, igennel pedig a megkérdezettek kevesebb mint 60 százaléka szavazna.

A három egykori ex-szovjet tagállam közül éppen a legkevésbé fejlettnek tekintett, és egyben legnépesebb Litvánia lakói a legelkötelezettebbek a tagság mellett. Vilniusban nem is várnak sokáig a lakosság megkérdezésével: május 11-én rendezik az uniós népszavazást. A litvánok 68 százaléka támogatja a belépést, és alig 20 százalékos az ellenzők aránya. A referendum érvényességének feltétele, hogy a szavazásra jogosultak több mint fele megjelenjen, de a törvény nem zárja ki egy második népszavazás megtartásának lehetőségét.

Egyre magasabb az EU-pártiak aránya Lengyelországban, ahol a tavaly decemberi, idén januári kutatások az igen 67-69 százalékos arányát jelzik előre. Varsóban elsősorban a részvételi arány miatt aggódnak, az előrejelzések szerinti 58 százalékos megjelenés ugyanis a kutatók szerint kevésnek bizonyulhat, amikor tényleg voksolni kell. A lengyel törvényhozásban euroszkeptikus erők is jelen vannak, egy közvélemény-kutatáson pedig a megkérdezettek majdnem fele vélekedett úgy, hogy nincs tisztességes és hiteles vita az EU-csatlakozás következményeiről. A legnépesebb 2004-es belépő ország lakói előreláthatólag június 8-án járulnak az urnákhoz.

Magyarországon hasonlóan magas a támogatottság aránya, sőt korábban Brüsszel emiatt arra biztatta a magyar kormányt, hogy korai népszavazással segítse a kevésbé lelkes tagjelöltek meggyőzését. A koppenhágai csúcs utáni belpolitikai hangzavar óta azonban csökkent a támogatók aránya, és jelenleg 60 százalék körüli az igen-tábor nagysága. A Szonda Ipsos legutóbbi felmérése szerint a megkérdezettek csupán 45 százaléka gondolja úgy, hogy a csatlakozás előnyökkel jár majd, a hátrányokra számítók pedig immár 39 százalékot jelentenek. A Tárki januári felmérése szerint a referendumon valószínűleg részt vevők között 71 százalékos a belépést helyeslők aránya, ami szintén csökkenést jelent a korábbi eredményekhez képest. Az ügydöntő referendumon jelenleg 60 százalékosnál nagyobb részvételt várnak az előremutatások. Az uniós népszavazást április 12-én tartják Magyarországon.

A visegrádiak közül korábban Csehországban keltett leginkább aggodalmat a közvélemény tartózkodó hangulata. Egy januári közvélemény-kutatás szerint a június 15-16-án tartandó referendumon a szavazásra jogosultak 42 százaléka jelenik majd meg biztosan. A biztosan szavazók 66 százaléka támogatja az EU-tagságot, míg 18 százalékuk ellenzi azt. Csehországban a népszavazások esetében nincs kötelezően meghatározott minimális részvételi arány, de elutasítás esetén ugyanarról a kérdésről legközelebb csak két év múlva írhatnak ki újból népszavazást.

Nem lesz kötelező érvényű a népszavazás eredménye Szlovéniában sem, ahol március 23-án a NATO-belépéssel együtt döntenek az EU-tagságról. A ljubljanai kormány sürgette a minél korábbi voksolást, a katonai szövetségről szóló szavazást ugyanis befolyásolhatja egy esetleges Iraki elleni beavatkozás. A szlovénok körülbelül kétharmada támogatja az ország uniós tagságát.

A jelenlegi csatlakozók közül a belépés leginkább Szlovákiában élvezi a közvélemény támogatását. A legutóbbi felmérés szerint a szlovákok minimum 70 százaléka részt kíván venni a május 16-17-i népszavazáson. A szlovákiai törvények értelmében a népszavazás csak akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak legalább fele leadja szavazatát, érvénytelen referendum esetén a kérdésről legközelebb három év múlva rendezhetnek népszavazást. Az elutasítás esélye jelenleg csekély, északi szomszédunknál ugyanis a kutatások során a megkérdezettek közel háromnegyede támogatja az EU-csatlakozást.

A 2004. május 1-én belépő országok közül egyedül Cipruson nem tartanak népszavazást. A megosztott szigetországban abban az esetben tartanának volna referendumot, ha sikerülne megegyeznie a görög és a török közösségnek az újraegyesítésről, ami mindeddig nem történt meg. A görög ciprióták 75 százaléka támogatja a belépést.

Forrás: Bruxinfo