Estére sem döntött a NATO Törökország védelméről

Nem hozott áttörést a vasárnapi tanácskozás a NATO védelmi tervező bizottságában. Az USA így próbálta meg kikerülni a vonakodó franciákat, akik 1966 óta nem vesznek részt ennek a testületnek a munkájában. A tanácskozáson azonban a másik vonakodó szövetséges - Belgium - az ENSZ Irakkal kapcsolatos döntéseihez kötötte volna a katonai készenlét kérdését, amit egyik tag sem támogatott.

A NATO testületei vasárnap egész napos intenzív tanácskozás után este 20 órára sem jutottak még dűlőre az iraki helyzetre való tekintettel elhatározandó katonai készenléti intézkedéseket illetően. Az első manőver az volt, hogy amerikai kezdeményezésre a nagykövetek nem az állandó tanács, hanem a védelmi tervező bizottság keretében ültek össze, mert ebben 1966 óta Franciaország nem vesz részt, s így nélküle könnyebbnek látszott elérni, hogy a többi 18 szövetséges, köztük Magyarország egyhangúan elfogadja az intézkedéstervezetet.

Az egy hét óta a NATO döntéshozatalát megbénító három ország közül Belgium azonban olyan módosításokat akart fűzni a határozattervezethez, amely az iraki kérdés ENSZ-beli haladásához kötötte volna a NATO készenléti intézkedéseit, amelyek Törökország védelmének megerősítését szolgálnák. A szövetségesek nem fogadták kedvezően a belga módosításokat, s kiszivárgott értesülések szerint ezek nem kaptak igazi támogatást még a harmadik vétózó országtól, Németországtól sem.

Közben Franciaország este még mindig nem kapott választ a többi 18 szövetségestől a maga igényeire. Párizs belement abba az eljárási manőverbe, hogy a többiek nélküle határozzanak a Törökországot támogató katonai intézkedések javaslatáról, de cserébe azt kérte, hogy az állandó tanács keretében viszont adjanak ki egy Törökországgal szolidaritást vállaló nyilatkozatot, amelyhez ő is csatlakozik. A 18 szövetséges estig még a jelek szerint nem válaszolt erre a francia ajánlatra.

A zárt ülésekről senki sem adott hivatalos tájékoztatást, csak szórványosan szivárogtak ki információk. Ezek szerint a belgák magukra maradtak álláspontjukkal, Louis Michel külügyminiszter viszont délután kijelentette, hogy nem tágítanak feltételeiktől. Később André Flahaut védelmi miniszter azt mondta, hogy Belgium élvezi módosító javaslatainál Németország támogatását.

A mostani események alighanem példa nélkül állnak a szövetség 54 éves történetében. Úgy tűnik Franciaország először járul hozzá ahhoz, hogy a többi szövetséges nélküle hozzon egy fontos határozatot, amit aztán a tanácsban csak egy általános tartalmú nyilatkozattal szentesítenének. Nem fordult még elő az sem, hogy a szövetség valamelyik kis állama, mint például Belgium, a jelek szerint immár nagyhatalmi támogatás nélkül is szembehelyezkedjen a többségi állásponttal.

KAPCSOLÓDÓ CIKK