Kérdések és válaszok uniós agrárügyekben

 

1. Melyek az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások eredményei? Milyen előnyökre lehet számítani?

Az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyalások 2002. december 13-án lezárultak. Ezzel véglegessé váltak mindazon feltételek, amelyekkel a magyar gazdák részt vehetnek az Európai Unió mezőgazdasági rendszerében. A csatlakozás részletes feltételeit, az EU tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket a jelenleg megírás alatt lévő és 2003. április 16-án Athénban aláírásra kerülő Csatlakozási Szerződés rögzíti majd.

A csatlakozási tárgyalások eredményeként a magyar gazdák olyan támogatási körülmények között működhetnek a kibővült Európai Unió egységes piacán, amelyek biztosítják számukra a tisztességes verseny feltételeit.

A magyar agrárgazdaság bekerül egy 450-500 millió főt számláló egységes belső piacra, amely jelentős vásárlóerővel, hatalmas kereslettel rendelkezik.

Ami a támogatásokat illeti, a magyar gazdák az első naptól kezdve a többi tagország termelőivel azonos feltételekkel jelennek meg a piacon és vesznek részt a piaci intézkedésekben (gabona, marhahús, tejpor, vaj és bor), és részesülnek az export- és a vidékfejlesztési támogatásokban. Ugyanazokra a termékekre és teljesen azonos mértékű exporttámogatásban fognak részesedni, mint a francia, dán vagy holland gazdák és exportőrök.

Ami a csatlakozás várható előnyeit illeti, először is Magyarország bekerül egy olyan közösségbe, amely már hosszabb ideje stabil gazdasági hátteret (kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, pénzügyi helyzet és tőkeerő) és ezáltal egyenletesen növekvő életszínvonalat - a magyartól magasabb színvonalon - biztosít a lakosságnak, ezen belül az agrárnépességnek is.

A konkrét előnyöket egyrészt a magyar mezőgazdaság adottságai, másrészt a Közös Agrárpolitikában (KAP) rejlő - szintén már hosszabb ideje bizonyított - lehetőségek adják.

Magyarországon az ökológiai (természeti) adottságok kedveznek a mezőgazdasági termelés részére. Az ország területének 2/3-a hasznosítható mezőgazdasági műveléssel, a művelt terület 3-e szántó, a talaj minősége kedvező. Az ökológiai adottságok az EU tagállamokkal történő összevetésben, de nemzetközi viszonylatban is versenyerőt jelent, és a csatlakozás után főleg a hatalmas egységes belső piac által biztosított lehetőségek miatt jobban érvényesíthető lesz.

Javulnak a magyar termékek harmadik országbeli elhelyezésének lehetőségei, mivel a csatlakozás idején a termékegységre jutó exporttámogatási kulcsok az EU-ban feltételezhetően még mindig nagyobbak lesznek, mint a jelenlegi magyar támogatások.

Általában véve a KAP mind a piacszabályozás, mind a vidékfejlesztés területén minden eddiginél nagyobb forrást, támogatást biztosít majd a magyar mezőgazdaság számára.

A csatlakozás forrásbővítést jelent, nemcsak a jövedelemkiegészítő támogatások, a magasabb exporttámogatások, a biztonságosabb piaci értékesítés, a magasabb árak, hanem a kedvezőbb beruházási körülmények és az olcsóbb hitelhez jutás biztosításával. Az EU agrárpolitikai és piacszabályozási rendszere - a várható további átalakulások után is - olyan stabilitási tényezőt épít be a magyar mezőgazdasági termelésbe, amely önmagában is javítja termékeink versenyképességét.

Az EU-s agrártámogatások legnagyobb tételét képező jövedelempótló közvetlen kifizetések fokozatosan kerülnek bevezetésre azt követően, hogy az EU tagországok sokáig vitatták ezen támogatási forma létjogosultságát az új tagok esetében.

A magyar gazdák termelési költségei ma még jóval alacsonyabbak mint nyugati társaiké. Gondoljunk csak arra, hogy nálunk a földár a föld bérleti díj mértéke egytizede az uniós átlagnak, vagy arra, hogy átmeneti mentességet kaptunk egy sor költséges, főleg agrár-környezetvédelmi feladat ellátása alól. Ezért az új tagországok gazdái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen kifizetések 25 %-át, 2005-ben 30 %-át, 2006-ban 35 %-át kapják meg, majd ez további fokozatos emelkedés után 2013-ban éri el a 100 %-ot. A tárgyalások eredményeként ugyanakkor mód van a közvetlen kifizetések nemzeti költségvetésből történő kiegészítésére, minden évben max. 30 %-kal. Lényeges szempont és hangsúlyozandó, hogy a közösségi jog értelmében nemzeti támogatást közvetlen kifizetés céljára az EU hozzájárulása nélkül egyetlen tagország sem folyósíthat.

A közvetlen támogatások hazai forrásból 30%-al lesznek kiegészítve, így a magyar gazdálkodók már az első évben az EU jelenlegi gazdálkodóinak biztosított szint több mint felét (55%-át) megkaphatják. A kiegészítéssel az átmeneti időszak 6 évre rövidül (az első évben már 55 %, a második évben 60 %, a harmadik évben 65 %). A hetedik évben, amikor az EU-s hozzájárulás 70 % lesz, a magyar kiegészítéssel ez 100 %-ot jelent.

Az egy hektárra vetített közvetlen kifizetés meghatározásánál fontos szerepet játszik a történelmi referencia termésátlag, amely hazánk esetében 4,73 t/hektár. Így gyakorlatilag a magyar gazdák már az első évben a portugál és spanyol gazdákkal azonos támogatást kapnak (mivel ott a termésátlag 3,0 t/ha alatt van).

A direkt kifizetések 90 %-a a gabonafélékre, olajosmagvakra és fehérjenövényekre jut, de jelentős támogatásokhoz jutnak a szarvasmarha, a juh vagy a dohánytermelők is.

Vissza a tartalomjegyzékhez