Kérdések és válaszok uniós agrárügyekben

2. A közvetlen kifizetések ütemezése az átmeneti időszakban

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013
EU forrás 25 30 35 40 50 60 70 80 90 100
EU + nemzeti forrás 55 60 65 70 80 90 100 100 100 100
A jelenlegi tagállamoknak járó teljes támogatás százalékában

A csatlakozást követően már 2004-ben jelentős uniós támogatáshoz jutnak a gazdák. Ennek eredményeként könnyebbé válik az export, a harmadik piacra jutás. Ugyanakkor a csatlakozási szerződés lehetőség biztosít ahhoz, hogy a magyar agrárgazdaság felzárkózási feltételeinek leginkább megfelelő nemzeti támogatásokat tartsunk fenn.

Az EU források és nemzeti támogatások együttesen az agrárgazdaság a jelenleginél nagyobb, szélesebb körű és új elemekkel bővülő támogatását teszik lehetővé. Összhangban a csatlakozási tárgyalásokon kivívott kiegészítő nemzeti támogatási lehetőséggel (30% kiegészítés vállalása nemzeti költségvetésből) és „Az agrárágazat fejlesztéséről” szóló törvény célkitűzéseivel, előzetes számításaink szerint 2004-ben összesen legalább 350 milliárd Ft támogatási keret segíti elő az agrárgazdaság versenyképességének fejlesztését.

Megfelelő hazai felkészüléssel, alternatív megoldások, lehetőségek kidolgozásával a feltételek pedig jelentősen tovább javíthatók, és amennyiben ki tudjuk használni a tárgyalások során elért eredményeket, úgy az EU tagjaként, illetve a Közös Agrárpolitika részeseiként a magyar gazdák sikerrel integrálódnak az egységes piacba és nyertesei lesznek a csatlakozásnak.

3. Milyen konkrét intézkedésekkel nyújt segítséget a kormány a gazdák EU tagságra történő felkészítéséhez?

Módosításra került a földtörvény, melynek eredményeként kölcsönösen előnyös viszonyok jöttek létre a földtulajdonosok és a földhasználók számára egyaránt, sőt a földtulajdonosok öt éves bérletre adómentességet kaptak.

60 milliárd Ft került szétosztásra a gazdák önhibáján kívüli adósságai egy részének rendezésével, valamint a 2002. évi elemi károk jelentős kompenzálásával.

A kedvezőtlen adottságú térségek számára adósságrendezési program indult, ezáltal munkahelyek tízezrei maradhatnak meg.

A piacon maradás és a működőképesség biztosítására a termelői szervezetek létrehozásának költségvetési támogatása 2003-ban közel megháromszorozódott.

4. Mi a konkrét eredménye a csatlakozási tárgyalásoknak a földkérdésben?

A csatlakozási tárgyalások eredményeként a külföldiek földvásárlási moratóriumát sikerült három évvel meghosszabbítani, ezáltal a magyar föld magyar kézben marad. Az EU-s állampolgárok földvásárlására összesen 10 éves korlátozást sikerült elérni.

5. Hogyan történik az uniós mezőgazdasági támogatások meghatározása a csatlakozást követően?

Egyrészt a termelési kvóták, másrészt a közvetlen kifizetések mértéke, illetve ütemezése alapján. Minden egyes kvótával szabályozott terméknél a kiharcolt kvóta nem csak a jelenlegi termelési színvonal fenntartását biztosítja, de többségük megfelelő mozgásteret nyújt a fejlődéshez is. Mindezek mellett a csatlakozási tárgyalásokon alapvető elv volt, hogy a magyar lakosság növekvő fogyasztása hazai mezőgazdasági termékekkel biztosítható lesz. Megjegyzendő, hogy a kvóták elsődlegesen nem termelési plafont, hanem a támogatott értéket jelentik.

6. Szántóföldi növények - gabonafélék, olaj- és fehérjenövények - termelési támogatása hogyan alakul? Hogyan lehet hozzájutni a támogatáshoz?

Az egy hektárra jutó kifizetés 2004-ben 55%-os támogatási szint mellett (25% EU-forrás + 30% nemzeti kiegészítés) 39 745 Ft, a fehérjenövények esetében 45 738 Ft.

A szántóföldi növények terület alapú támogatásának kifizetése az adott gazdasági évet követő november 16. és január 31. között történik majd. A támogatási jogosultság feltétele, hogy a 19 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók a terület meghatározott %-át (jelenleg 10%-ot) ugaroltassák. Erre is jár a területalapú támogatás, sőt lehet nem élelmiszer és nem takarmány célú növénytermesztést folytatni (pl. repce).

7. Mi történik, ha a piaci ár az intervenciós ár a jelenleg EU-ban érvényes 24 476 Ft/t alá csökken?

Akkor a termelő, kereskedő, tulajdonos felajánlhatja búza, durumbúza, árpa, rozs, kukorica és cirok készleteiket felvásárlásra november 1-től következő év május 31-ig. A minimálisan felajánlható mennyiség 80t.

Konkrét példa: agy átlagos, 6,9 t/ha termésátlagot elérő kukoricatermesztő vállalkozás hektáronkénti bevétele a csatlakozás előtt 7 000 Ft/hektár földalapú támogatás mellett, kb. 22 000 Ft/tonna felvásárlási árral számolva 157 ezer Ft körül alakul. A csatlakozás első évében 55%-os induló közvetlen támogatási szint mellett, legalább 24 300 Ft/tonna intervenciós árral számolva a hektáronkénti bevétel 207 ezer Ft-ra emelkedik.

8. Hogyan érvényesül ez a durumbúza esetében?

A durumbúzát termesztő gazdálkodók kiegészítő támogatásra is jogosultak, melynek összege a hagyományosan durumbúza termesztő körzetekben 83 541 Ft/hektár, míg a nem hagyományos körzetekben 33 683 Ft/hektár lesz.

9. Melyek a hagyományos durumbúza-termesztő körzetek? Ott hogyan alakul egy átlagos vállalkozás bevétele?

Ide tartozik a Dél-Dunántúl, Mezőföld, Dél-Dunamenti Síkság, Közép-Alföld, Berettyó-Kőrös-Maros vidéke, Győri medence, Hajdúság.

Konkrét példa: Egy átlagos termésátlagot elérő vállalkozás hektáronkénti bevétele a 2001. évben 5 859 Ft/hektár közvetlen támogatás és 34 543 Ft/tonna értékesítési átlagár mellett 113 979 Ft volt. A csatlakozás első évében a bevétel 193 543 Ft-ra emelkedik. A támogatás tehát hektáronként 79,5 ezer forinttal növekszik.

10. Mit kell tudni a cukorrépa termelőknek?

Az EU védi belső piacát a harmadik országokból származó importtal szemben, export-visszatérítést alkalmaz a belföldön nem értékesíthető feleslegek értékesítésének elősegítésére, valamint intervenciós felvásárlást is biztosít a gazdák számára.

Konkrét példa: egy átlagos, 44 tonna/hektár termésátlagot elérő cukorrépa termelő hektáronkénti bevétele a 2001. évben 354 017 Ft volt. A csatlakozás első évében azonos körülmények között a hektáronkénti bevétel 502 542 Ft-ra emelkedik. Ez hektáronként 148,5 ezer Ft bevétel növekedést jelent.

Vissza a tartalomjegyzékhez