Kérdések és válaszok uniós agrárügyekben

40. A broiler csirke értékesítésének előírásai is megszigorodnak?

 

Ezen már túlvagyunk. Az elmúlt években jelentős lépések történtek a baromfihús minőségi, és forgalmazási előírásainak átvétele érdekében. Ennek köszönhetően a hazai feldolgozó üzemek többsége - az uniós exportra (is) termelők közül valamennyi - megfelel a vonatkozó EU-s követelményeknek. Az Unióba csak olyan termék, és csak olyan feldolgozóból kerülhet, amely megfelel ezeknek a követelményeknek.

 

41. Megnehezedik-e a hízott sertések felvásárlása?

 

Nem, viszont néhány olyan intézkedés kerül bevezetésre, amelyek részben már jelenleg is megvannak Magyarországon, részben mindenki számára - így a gazdáknak is - előnyösek lesznek. Az elvégzendő feladatok között szerepel, hogy ki kell építeni az ún. "nyomon követhetőség" érdekében az EU-s előírásoknak megfelelő Egyedi Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert, eleget téve ezáltal a vonatkozó élelmiszerbiztonsági követelményeknek. A csomagoláson feltüntetendő jelölések alapján a terméknek azonosíthatónak kell lennie (mely állattartó telepről származik az adott állat, mikor és hol került levágásra, hol dolgozták fel, stb.).

 

42. Tényleg nem lehet moslékot etetni a sertésekkel?

 

De lehet. A nedves, vizes dara etetése nem, csupán az emberi élelmiszerhulladék feletetése tilos. Ez mai is így van Magyarországon, az EU csatlakozás ebben nem hoz változást. A tapasztalatok alapján az emberi élelmiszerfogyasztásból megmaradt étel közvetítésével is terjedhet az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a sertéspestis. Ezen valós állategészségügyi indok alapján tiltják az élelmiszer-hulladék sertésekkel való feletetését.

 

43. Mi számít élelmiszerhulladéknak?

 

Élelmiszer-hulladéknak számít az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki. A nemzetközi közúti, vasúti, légi és vízi személy- és teherszállításoknál keletkező élelmiszer-hulladékot össze kell gyűjteni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanná kell tenni. A sertésekkel való feletetés helyett az élelmiszerhulladékot (hőkezelés után) kutyamenhelyekre, illetve egyéb prémes állatok etetése céljára lehet szállítani. A tilalom elrendelését megköveteli az Európai Uniós tagságunk feltételeinek teljesítése (jogharmonizáció), valamint a sertéspestis megbetegedés hatékony megelőzése, amelynek bekövetkezte - többek között- súlyos gazdasági károkat (pl. export visszaesés, piacvesztés) eredményezne.

 

44. Tiltva lesz-e a házi disznóvágás?

 

Nem. Azok a félelmek sem megalapozottak, miszerint hazánk EU csatlakozását követően be kell szüntetni a házi disznóvágást. Ugyanakkor a disznóvágásra vonatkozóan meg kell említeni az állategészségügyi előírások szigorodását, amelyekről már az 1999. január 1-től hatályos - állatvédelemről szóló - 1998. évi XXVIII. sz. törvény rendelkezik. Ennek értelmében 2003. január 1-től a házi sertés, juh és kecske vágás alkalmával az állatot el kell kábítani.

 

45. A libát és a kacsát nem lehet tömni?

 

De lehet. Az EU csatlakozást követően francia mintára a továbbiakban is lehetőség lesz - a lúd és a kacsa élettani-étkezési szokásaira jellemző jó étvágyára és falánkságára alapozva - a hízott máj kíméletes, töméses-hizlalásos előállítására.

 

46. Tiltott lesz-e a libák tollának tépése?

 

Egyenlőre nem. A tolltépés tevékenységének folytatása a csatlakozást követően hosszabb távon ugyan veszélybe kerülhet, tekintettel arra, hogy a jelenlegi EU szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Rövidtávon ez a veszély nem áll fent, mert a tevékenységet kizáró, 1998-ban aláírt a "Mezőgazdasági Haszonállatok Védelméről szóló Európai Konvenció" közeljövőben várható, magyarországi ratifikációjának alkalmával egy Kizáró Nyilatkozat megfogalmazására kerül sor, mely a tolltépést nemzeti sajátosságként kívánja megjelölni. Ez azt jelenti, hogy a tolltépés Magyarországon nem lesz tilos.

 

47. Megszűnik-e a hordós káposzta értékesítésének lehetősége?

 

Nem. A hordós káposztával, annak forgalmazásával kapcsolatban piacszabályozási jellegű változások nem lesznek EU csatlakozás után. A témához ('vecsési káposzta', 'csányi dinnye' stb.) kapcsolódik még a Hagyományok - Ízek - Régiók program, illetve a földrajzi árujelzők/hagyományos termékek kérdése. Ezzel az a célunk, hogy megismertessük a sajátos magyar termékeket az európai fogyasztókkal, megkülönböztetve azokat a tömegtermékektől.

 

48. Az őstermelők értékesíthetik-e a megtermelt zöldségeiket és gyümölcseiket a hetipiacon?

 

Igen. Fontos alapinformáció továbbá, hogy kvóták nem lesznek, a megtermelt termékek szabadon értékesíthetők.

 

49. Szabad-e mákot termelni a csatlakozás után?

 

Szabad. Nem megalapozottak azok a félelmek, amelyek szerint az étkezési mák hazai termelési feltételei az Európai Unióhoz való csatlakozást követően annyira megszigorodnak, hogy drasztikusan csökkenni fog a belföldi fogyasztás. Az ipari mák esetében sem lesz olyan várható korlátozás, amely miatt szükségszerűen visszaesne a termelés. Az EU-ban ugyanis nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően, a tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön, nemzeti szinten alakítják ki - Franciaországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be, amelyhez úgynevezett kábítószer üzemi engedély szükséges; Ausztriában nemzeti szintű szabályozás sem létezik, a mák teljesen szabadon termeszthető.

 

50. Milyen eredeti magyar termékek részesülhetnek átfogó védelemben?

 

Az Európai Unióban átfogó védelemben részesül a pálinka (csakis így, a magyar helyesírás szabályai szerint írva!) elnevezés a Magyarországon gyártott, 100 százalékban gyümölcsből és törkölyből készülő párlatokra. (Hasonló védelemben eddig csak három szeszesital részesült az EU-ban: a grappa, a Korn és az ouzo).

 

Vissza a tartalomjegyzékhez