Szívesen látják a magyarokat az EU-ban

Magyarország EU-tagságát a nyugat-európai közvélemény közel kétharmada támogatja - állapította meg a GfK közvélemény-kutató. A bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban, 79 százalékban, illetve 60 százalékban pártolják a magyar belépést. A legkevésbé Portugáliában támogatják a bővítést, ahol a lakosság felénél is kisebb része fogadja el Magyarország csatlakozását. 

Az európai polgárok körében Magyarország mellett Lengyelország és Csehország a leginkább, közel egyformán kétharmados többséggel támogatott tagjelölt, feltételezve az elegendő gazdasági és politikai fejlettséget - állapította meg a GfK csoport brüsszeli székhelyű Ad Hoc Worldwide kutató intézetének vizsgálata. A bővítés kérdésében általában visszafogottabb osztrákok és németek is kimagasló arányban, 79 százalékban, illetve 60 százalékban pártolják a magyar belépést. A legkevésbé Portugáliában támogatják a bővítést, ahol a lakosság felénél is kisebb része fogadja el Magyarország csatlakozását. 

A balti államokat csak az összes válaszadó fele látná szívesen az EU-ban, Romániát 41 százalék, Oroszországot és Törökországot pedig 38-38 százalék. A megkérdezettek egyharmada áll a balkáni államok és annál is kevesebb Marokkó és Tunézia mellett.   

A közvélemény-kutatók Magyarországon a felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 embert kerestek fel. A magyarok kimagaslóan nagy arányban, 71 százalékban, illetve 70 százalékos arányban támogatják a cseh és lengyel csatlakozást.

A kutatás eredményei szerint az Európai Unió gazdasági és katonai fejlődését húszéves távlatban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban hasonlóképpen ítélik meg. Minden harmadik válaszadó szerint Európa gazdaságilag lépést tart az Egyesült Államokkal, katonai téren viszont továbbra is gyengébb marad. Ezt a felfogást a közép-európai uniós tagjelöltek, a magyarok, a csehek és a lengyelek kevésbé osztják. Sőt, Magyarországon jóval többen vélik azt, hogy Európa az Egyesült Államokkal egyenrangú szuperhatalom lesz. Ugyanakkor a kérdésre nehezen vagy egyáltalán nem válaszolók aránya Oroszország után Magyarországon volt a legmagasabb. Minden negyedik európai és amerikai attól tart, hogy Európa a jelenleginél is jobban háttérbe szorul. Arra a kérdésre, hogy húsz év múlva milyen lesz az európai-amerikai viszony, a "barátságos, de érzékelhető rivalizálással, ahogyan ma is" válasz volt a leggyakoribb. A kijelentéssel a nyugat-európaiak 49 százaléka, az amerikaiak 43 százaléka, a közép-európaiak 42 százaléka, azon belül a magyarok 38 százaléka értett egyet. A viszony romlásával minden ötödik európai és ugyanannyi amerikai válaszadó számol, és ugyanekkora volt azok aránya is, akik a kapcsolatok javulásában bíznak.

Az EU szervezetének jövőjét illetően a válaszadók legnagyobb része mindenütt úgy vélte, hogy napirenden maradnak a hatalmi harcok Brüsszel és a tagországok kormányai között, és alapvető, alkotmányos változások nem lesznek a közösségben. Egyedül Magyarországon volt az a többségi vélemény, hogy két évtized múlva az EU az Egyesült Államokhoz hasonló államszövetség lesz.