Felekezet nélkül bekerülhet Isten az alkotmányba

Az Európai Unió új alkotmányát előkészítő konvent konzervatív, liberális és baloldali tagjai között ádáz vita alakult ki arról, hogy a szövegben megemlítsék-e Istent. A testület egyik magyar tagja, Szájer József, a Fidesz, illetve az Európai Néppárt képviselője azt a javaslatot támogatja, amely minden vallás követője és az ateisták számára is elfogadható módon hivatkozik Istenre.

Forrás: ORIGO
Szájer József

Magyarországon is indulatokat keltett, amikor kiderült, hogy az uniós alkotmányt készítő Európai Konvent egyik magyar tagja is támogatója annak a beadványnak, amely Istent is megemlítené az alkotmányban. A Fidesz volt frakcióvezetője, Szájer József tizenöt európai néppárti társával együtt nyújtotta be a javaslatot Az ötletet az Európai Néppárt (melynek többek között tagja Helmut Kohl volt német kancellár és Valéry Giscard d'Estaing, a Konvent elnöke is) egyértelműen támogatja, az Európai Szociáldemokrata Párt képviselői azonban hallani sem akarnak róla. Ennek ellenére Szájer szerint nem reménytelen a helyzet: az elnök támogatásával és baloldali képviselők meggyőzésével bekerülhet a Mindenható neve az alapokmányba. Különböző (elsősorban a katolikus) egyházak és civil szervezetek is támogatják az ötletet.

Szájer József az [origo]-nak elmondta, hogy több változat készült, ezek közül az általa is támogatott, a nem keresztényeket és ateistákat legkevésbé provokáló változatnak lehet esélye. E változat szerint Isten nem az alkotmány szűkebb értelembe vett szövegében, hanem annak bevezetőjében, az úgynevezett Preambulumban szerepelne, ahol egy rövid fejtegetés is várható Európa és az integráció történetéről. A szöveg törzsét Szájer és 15 néppárti társa a lengyel alkotmányból kölcsönözte. Az utalás nem említ egyetlen vallást sem, hanem arról szól, hogy az isteni értékek (szeretet, szolidaritás, jóságra való törekvés) áthatják az uniós alkotmányt. "Az Unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazoké, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik." - ezt a szöveget szeretnék bevenni a Preambulumba a konzervatívok.

Szájer szerint azért is különösen fontos ennek a pontnak a szerepeltetése, mert a hit az egyetlen olyan érték, mely évszázadok óta összeköti az európai embereket, a legfontosabb és legrégibb közösségformáló erő. Szerinte az újonnan csatlakozók számára különösen fontos ez a rész, mert emlékeztet arra, hogy az elmúlt évtizedek kommunista rezsimjei alatt az egyház képviselte egyedül intézményesen az európai értékeket.

A beadványról Szájer ezekben a napokban is egyeztet a magyar egyházakkal. A katolikusok egyértelműen támogatják a beadványt, és már az evangélikusok is mellé álltak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége korábban tiltakozott a terv ellen, mert kirekesztőnek érezték azt, és jelezték, csak a "zsidó-keresztény szellemiség" szókapcsolat szerepeltetése esetén tudnák elfogadni. Szájer szerint azonban erre már nincs szükség, mert a néppártiak eldöntötték a múlt héten, hogy egyetlen egyházat, felekezetet sem kívánnak konkrétan megnevezni. Épp azért, hogy ne legyen kirekesztő éle a szövegnek. Ez érvényes akkor is, ha beadványában Szájer maga is II. János Pál pápa d'Estaing-nek küldött üzenetére hivatkozott, és a javaslat első számú ösztönzője a katolikus egyház, melynek Brüsszelben működő összeurópai püspöki konferenciája már hivatalosan is felszólalt a javaslatért. Szájer a közeljövőben tárgyal a javaslatról a zsidó és a református egyház vezetőivel.

Korábban felmerült olyan javaslat is, mely konkrétan megnevezné a keresztény egyházat, mint az első összeurópai, és máig is folyamatosan működő intézményt, és így az integráció eredőjét. Ezt egy román képviselő még a múlt héten is kezdeményezte a Konventben. Létezett egy közös európai hithagyományra utaló változat is. Végül a beadványt benyújtók a legenyhébb, lengyel típusú variáns mellett döntöttek. Ez a változat szerintük az ateistáknak épp úgy megfelelne, mint a nem keresztény európai vallásosok millióinak, akik közül az iszlám követői vannak a legtöbben. A csatlakozási tárgyalások megkezdésére váró országok közül Törökországban és Bosznia-Hercegovinában pedig a legfontosabb vallás az iszlám, így hosszú távú csatlakozásukra számítva sem lenne szerencsés a keresztény hagyományt törvényerőre emelni az Európai Unióban.

Sok európai képviselőnek így sem tetszik azonban a beadvány. A liberális frakció megosztott, a szociáldemokraták közül pedig csak néhányan támogatják a szöveget. Az Európai Szociáldemokrata Párthoz tartozó magyar MSZP sem támogatja a javaslatot. Ahogy egy Szájerrel vitatkozó angol politikus a Konventben megjegyezte "Isten felelős a többistenhitért, de nem felelős a liberális demokráciáért, mely az Unió lényege".

A Preambulum első változatát április végén kezdi el megírni Giscard d'Estaing konventelnök. Ő szeretné belerakni a szövegbe a közös vallási hagyományt vagy az egyetemes isteni értékeket. A végleges változatot azonban a Konventnek kell majd elfogadnia. A testület feladata elsősorban a szövegezés, a dokumentumot az ősszel kezdődő Kormányközi Konferencia vitatja meg. Az alkotmány elfogadásával a magyar képviselők reménye szerinte megvárják a csatlakozás időpontját.