Az angol nyelv ráver a franciára az EU-ban

Egyre inkább előtérbe kerül az angol nyelv a francia rovására az Európai Unió belső életében. Az angol előretörés elsősorban az 1995-ben csatlakozott országoknak - Ausztria, Svédország és Finnország - köszönhető, de a most csatlakozásra váró államokban is többnyire az angolt beszélik többen. Egyesek szerint az angol dominánssá válása magát az EU-t is veszélyezteti, mivel ezzel egyetlen gondolkodási séma jut uralomra.

Az Európai Unió varsói képviseletének munkatársaként Bruno Dethomas az elmúlt években némi nosztalgiával figyelhette, miként veszít teret az EU életében anyanyelve, a francia. "Amikor 1995-ben eljöttem Brüsszelből, az íróasztalomra érkezett anyagok 70 százaléka franciául íródott. Ma az arány szintén 70 százalék - csak éppen az angol anyagok javára" - mondja.

Bruno Dethomas annak idején Jacques Delors-nak, az EU-bizottság nagy hatalmú, karizmatikus vezetőjének szóvivője volt. Egészen Delors korszakának végéig a sajtótájékoztatók munkanyelve francia volt - aligha elvonatkoztathatóan attól, hogy maga Delors is francia politikusként került az EU élére. Csakhogy Delors 1995-ben távozott, s ugyanabban az évben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozott a szervezethez. Ez a két tényező pedig együttesen döntő csapást mért a francia addigi uralmára az Európai Unió hivatali életében.