Nagy-Britannia mégis adna még egy esélyt Szaddámnak

Az ENSZ-ből származó információk szerint Nagy-Britannia módosításokat javasol a Biztonsági Tanács tervezett új, Irakkal kapcsolatos határozatához. Ebben Szaddám Huszein egy utolsó lehetőséget kapna a békés lefegyverzéshez. Határidőként azonban csak néhány napot szabnának, és ha Huszein nem engedelmeskedik, az azonnali katonai beavatkozást vonna maga után. Közben a tervezett iraki háború katonai parancsnoka közölte Bush elnökkel, hogy készen állnak az akcióra.

Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőreinek vezetője pénteken újabb beszámolót tart a jelenlegi Biztonsági Tanács előtt. Szerinte Irak az elmúlt egy hónapban sokkal aktívabban együttműködött az ellenőrökkel. Az amerikai külügyminiszter, Colin Powell ennek ellenére kitart szerdai nyilatkozata mellett, miszerint Bagdad csupán be akarja csapni és megosztani a nemzetközi közösséget.

Washington nyíltan beszél arról is, hogy az amerikai és brit repülőgépek kétszer annyit cirkálnak az iraki repüléstilalmi övezetben. Szakértők szerint a Pentagon abban bízik, hogy a gyakori berepülésekkel álcázni tudják egy esetleges harc kirobbanását. Az amerikai hadsereg illetékes parancsoka, Tommy Franks tábornok szerdán azt jelentette Bush elnöknek, hogy készen állnak az akció megindítására.

A brit javaslat egy utolsó lehetőséget adna az iraki vezetésnek, amely keretében Huszein még pár napot nyerne, hogy bízonyítsa: a lehető legteljesebb mértékig kész együttműködni az ENSZ fegyverellenőreivel. A BBC szerint Huszeinnek azonban csak néhány nap és nem néhány hét állna a rendelkezésére ehhez. A BBC-nek nyilatkozó források szerint amennyiben Irak hibát követne el, megtörténne az azonnali katonai beavatkozás.

Nagy-Britannia célja, hogy javaslatával egyesítse a megosztott Biztonsági Tanácsot, amely jelenleg nem mutat hajlandóságot az esetleges katonai beavatkozás támogatásához.

A vétójoggal rendelkező Franciaország és Oroszország továbbra is kitart amellett, hogy nem egyeznek bele semmilyen katonai akcióba. Hasonlóképpen vélekedik az állandó tagsággal nem rendelkező Németország, és a szintén vétójoggal rendelkező Kína is hajlik arra, hogy ezt a törekvést támogassa.

A háborút ellenző államok abban bíznak, hogy a Biztonsági Tanácsban nem lesz meg a többség a katonai fellépést engedélyező határozat elfogadásához, és akkor nem kényszerülnek vétót emelni a döntés ellen. A Biztonsági Tanácsban csak öt államnak van vétójoga (USA, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína). A kisebb befolyású államok váltogatják egymást. A háború engedélyezéséhez kilenc szavazat szükséges, de egy állandó tag vétója is érvénytelenítheti.