Diplomáciai harc a BT szavazatokért

Várhatóan kedden szavaznak az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iraki kérdésről. Az USA és politikai ellenfelei diplomáciai háborúba kezdtek, a tagállamok meggyőzéséért. Az amerikai-brit háborús álláspont ellenzői egyelőre többen vannak, mint a támogatói, és a bizonytalanok többsége is inkább az angolszász javaslat ellen van.

A hétvégén tovább folytatódtak a diplomáciai viták Irakról. Az USA és Nagy-Britannia kedden szeretnék az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé vinni azt a határozattervet, mely március 17-ig adna haladékot Iraknak a teljes leszerelésre. A határozat ezt követően szabad kezet adna az erőszakos, háborúval kikényszerített leszereléshez. A határozat elfogadásához a Biztonsági Tanács 15 tagjából legalább kilenc támogató szavazatára lesz szükség. A Tanács öt állandó tagja közül bármelyik egyedül is megvétózhatja a hadüzenettel felérő határozat elfogadását.

Az öt állandó tag közül az USA és Nagy-Britannia biztosan támogatják a javaslatot. Kína Oroszország és Franciaország viszont biztosan ellenzik a határozat elfogadását. Kérdés azonban, hogy tartózkodni vagy vétózni fognak-e. Hivatalosan csak annyit közöltek, hogy nem hajlandóak kizárni a vétót. Francia kormánypárti politikusok azonban már többször is utaltak rá, hogy nemmel kellene szavaznia a francia követnek.

A nem állandó tagok közül Spanyolország és Bulgária egyértelműen támogatják az amerikai javaslatot. Az USA-val és Nagy-Britanniával együtt tehát mindössze négy igen szavazat biztos vasárnap, holott már kedden lesz a szavazás. Ez mindenképpen bizonytalanná teszi az amerikai álláspont győzelmi esélyeit.

A másik oldalon a biztos ellenzők között van a nem állandó tagok között Szíria és Németország. A franciákkal, az oroszokkal és a kínaiakkal együtt így többen vannak a biztos ellenzők, mint a biztos támogatók.

A maradék hat állam hivatalosan még nem közölte álláspontját. A három afrikai tag (Angola, Guinea és Kamerun) meggyőzéséért komolyan vetélkednek a franciák az amerikaiakkal. Az USA komoly gazdasági előnyöket ígért azoknak az országoknak, melyek támogatják a háborút. Afrikában azonban hagyományos erős a franciák befolyása. Alig néhány napja ért véget Párizsban az Afrika-csúcs, ahol a kontinens vezetői közös nyilatkozatban szólították fel Amerikát a békés megoldás keresésére, és jelezték, több időt kellene hagyni a fegyverzet-ellenőröknek. Dominique de Villepin francia külügyminiszter ezen a hétvégén végiglátogatja mindhárom államot, és megpróbálja meggyőzni vezetőiket, szavazzanak az amerikai terv ellen.

A többi bizonytalan állam közül Chile épp ezen a hétvégén jelezte, hogy szintén a francia-orosz koncepció áll közelebb az ország álláspontjához. Ricardo Lagos elnököt pénteken hívta fel telefonon Bush amerikai elnök, de a chilei államfőt nem hatották meg a washingtoni érvek. Kijelentette, hogy a fegyverzetellenőröknek több időt kellene adni a vizsgálódásra. Ez egyébként a francia-orosz-német-kínai álláspont lényege is, mely szerint meg kellene erősíteni az ellenőrök munkáját pénzzel, információval és emberrel egyaránt. Bush szerint ez fölösleges időhúzás volna, mert az eddigi jelentésekből is kiderült már, hogy Irak nem működik együtt megfelelően az ellenőrökkel, ez pedig már önmagában az előző BT döntés megsértését jelenti.

Két ország tagja még a BT-nek: Mexikó és Pakisztán. Egyik állam vezetői sem utaltak még álláspontjukra. Mindkét ország stratégiai szövetsége az USA-nak. Ennek ellenére Pakisztán szavazatát befolyásolhatja, hogy a közvélemény már az afganisztáni háború támogatását is nagyon ellenezte. Mexikó pedig azért gyanús, mert északi szomszédja és fő gazdasági partnere sürgetése ellenére hetek óta hallgat. Elképzelhető azonban, hogy ezek az államok csak a szavazatért járó támogatást próbálják felemelni.

A nyugati nagyhatalmak régen nem voltak ennyire megosztottak a Biztonsági Tanácsban. Hagyományosan az állandó tagok közti véleménykülönbség az orosz-kínai - amerikai-brit-francia tengely mentén ütköztek. Komoly nyugati szakadásra utoljára 1956-ban volt példa, amikor az USA elérte, hogy a francia és brit csapatokat kivonják a Szuezi-csatorna térségéből, leállítva ezzel az Egyiptom elleni háborút.

A két tábor viszonya annyira megromlott, hogy nem is állnak szóba egymással. A németek és a franciák hiába kezdeményezték egy nagy egyeztető tárgyalás összehívását a hétvégén, az amerikai diplomácia nem fogadta el a meghívást. "Úgyis mindenki tudja, mi a másik álláspontja" - mutatott rá a tárgyalás fölöslegességére Colin Powell amerikai külügyminiszter.

Most azonban az USA előre jelezte, ENSZ felhatalmazás ellenére is támad. Ez több politikus és ENSZ-tisztviselő szerint lejáratja a szervezetet, amelynek működtetésére egyébként az USA költi a legtöbb pénzt. A nemzetközi politikában már többször felmerült, hogy a hidegháború idején kitalált rendszer elavult, és a Biztonsági Tanács és az ENSZ politikai döntéshozó működése reformra szorul. Többek között Németország, Japán, India, Nigéria és Brazília is állandó tagságot és az ezzel járó vétójogot követel magának. Ugyanakkor az utóbbi időben többször is előfordul, hogy az USA megkerülte az ENSZ-t egy támadás előtt, és megelégedett a NATO felhatalmazásával (ez történt a Jugoszlávia elleni bombázás idején). Most azonban az amerikaiak nem elégednek meg egy ilyen megoldással, és rossz esélyeik ellenére mindenképpen meg akarják tartani a szavazást a Biztonsági Tanácsban.  

Magyari Péter