Figyelmeztető levél a csatlakozó országoknak

A pénzügyi ellenőrzésnél és az előcsatlakozási alapokra való felkészülésnél mutat rá hiányosságokra az a figyelmeztetésnek szánt levél, amelyet a múlt héten küldött az Európai Bizottság Magyarországnak. Szlovénia kivételével valamennyi csatlakozó államnak kézbesített a postás hasonló levelet, amelyben felhívják a figyelmüket a felkészülés egyik vagy másik területén tapasztalható elmaradásukra. Brüsszel folyamatosan górcső alatt tartja a tagjelölteket, a végső értékelés november 5-én lát majd napvilágot. A Bruxinfo tudósítása Brüsszelből.

A csatlakozó államok többsége a múlt hét második felében kapta kézhez azt a levelet, amelyben az Európai Bizottság figyelmezteti őket a tagságra való felkészülés egyik-másik területén észlelhető lemaradásukra, és gyors intézkedést kér tőlük a hiányosságok kiküszöbölésére. A figyelmeztetés annak a folyamatnak a része, amelynek keretében Brüsszel állandó megfigyelés alatt tartja a tagjelölteket, szükség esetén nyomást gyakorolva rájuk a tárgyalásokon tett kötelezettségvállalásaik betartása érdekében. Jóllehet, a számonkérés folyamata nem most kezdődött, a csatlakozásig hátralevő rövid idő és a csatlakozási szerződések tagállamokban idén kezdődő ratifikációja megfigyelők szerint a mostani "pillanatfelvételt" jelentőségében megkülönbözteti az eddigiektől.

A Bruxinfo értesülései szerint az Európai Bizottság Magyarországnak küldött levele két fő területen sürget pozitív változásokat: a pénzügyi ellenőrzésnél - ahol általános jellegű fenntartások fogalmazódnak meg -, és az előcsatlakozási alapokra (de tulajdonképpen már a tagsággal összefüggő feladatokra) való felkészülésnél, ahol hazánknak a megfelelő intézményi háttér megteremtésében van még jócskán pótolnivalója. A levél annak az "időközi jelentésnek" az észrevételein alapul, amely a folyamatosan működő megfigyelő- (monitoring) rendszer része. A Bizottság egy, a tagjelöltek által a tárgyalásokon tett vállalásokat és azok teljesítésének határidejét tartalmazó "eredményjelző táblán" méri és tartja nyílván a "találati arányokat". A következő pillanatfelvétel a görög EU-elnökség jelzései szerint májusban készül el, majd júniusban a csatlakozó országok regionális politikai felkészüléséről szóló külön jelentés lát majd napvilágot. A felkészüléssel összefüggő feladatok teljesítéséről szóló végső értékelést november 5-én teszi közzé az Európai Bizottság. Ha ebben valamelyik tagjelöltnél komoly mulasztásokat észlelnek, akkor az megfelelő procedúra végén az illető ország átmeneti kizárását is maga után vonhatja a közösségi politika bizonyos területeiről.

A csatlakozó országok közül egyedül Szlovéniának nem kézbesítettek "írásos figyelmeztetést". Lengyelországon kérik számon a legtöbb mulasztást: összesen hét területen azonosítottak, főleg a jogharmonizáció késlekedésére visszavezethető problémát. A végső mérleg még kedvezőtlenebb lehet, hiszen a bel- és igazságügyről (Schengen) és a mezőgazdaságról még nem készült el a Bizottság értékelése. Lettországot öt területen sürgetik tempósabb haladásra, míg a többi tagjelöltnek 1-3 témakörnél kell fokoznia erőfeszítéseit és behoznia lemaradását.

Jean-Christophe Filori, a bővítésért felelős biztos szóvivője a maga részéről nem kerített túl nagy feneket a figyelmeztető levelek kiküldésének. Hangsúlyozta, hogy rutinfeladatról van szó, amely egy hosszabb ideje megkezdődött folyamatba illeszkedik. Günter Verheugent idézte, aki szerint "meglepően alacsony a feltárt hiányosságok száma". A Bruxinfo által megkérdezett diplomaták ugyanakkor nem emlékeztek rá, hogy az Európai Bizottság a múltban hasonló levél útján közölte volna a jövendőbeli tagokkal kifogásait. A Bizottság és a tagjelöltek közötti levelezés egyébként nem új műfaj, de diplomaták szerint eddig jobbára konkrét, egyedi problémákra való figyelemfelhívás - például egyes országok acélipari szerkezetváltása kapcsán - eszközeként szolgált.

A leveleket egyébként még azelőtt kézbesítették a tagjelölteknek, hogy az Európai Bizottság, mint testület megvitatta volna a jelentések tartalmát. Az eljárásban azonban nincs semmi szokatlan, hiszen a levelek elküldésének nem előfeltétele a Bizottság hivatalos állásfoglalása. A monitoring-jelentéseket az eredeti tervek szerint a testület múlt szerdai ülésén tűzték volna napirendre, de torlódás miatt erre vagy a jövő hétre kell halasztani azok megvitatását.