George Bush háborús beszéde

Olvassa el George Bush amerikai elnök hétfő éjszakai beszédének teljes szövegét magyarul, nem hivatalos fordításban!

Honfitársaim!

Az iraki események most elérkeztek a döntés végső napjaihoz. Az Egyesült Államok és más nemzetek több mint egy évtizeden át türelmes és tiszteletet érdemlő erőfeszítéseket tettek arra, hogy az iraki rezsimet háború nélkül fegyverezzék le. Ez a rezsim az 1991-es öbölháború befejezéséhez meghatározott feltételek értelmében azt ígérte, hogy feltárja és megsemmisíti minden tömegpusztító fegyverét.

Azóta a világ mintegy tizenkét éven át próbálkozott diplomáciai módszerekkel. Több mint egy tucatnyi határozatot fogadtunk el az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Fegyverzetellenőrök százait küldtük Irak leszerelésének felügyeletére. Jóhiszeműségünket nem viszonozták. Az iraki rezsim a diplomáciát trükként használta arra, hogy időt nyerjen és előnyre tegyen szert. Rendszeresen szembeszegült a Biztonsági Tanács teljes leszerelést követelő határozataival. Az évek során az ENSZ fegyverzetellenőreit megfenyegették az iraki illetékesek, elektronikusan lehallgatták, és rendszeresen becsapták őket. Az iraki rezsim lefegyverzésére irányuló békés erőfeszítések újra és újra meghiúsultak, mert nem békés emberekkel van dolgunk. A kormányunk és más kormányok által szerzett felderítési adatok semmi kétséget nem hagytak az iránt, hogy az iraki rezsim továbbra is birtokolja és elrejti a valaha is kifejlesztett leghalálosabb fegyverek több válfaját. Ez a rezsim már bevetett tömegpusztító fegyvereket Irak szomszédai és Irak népe ellen.

A rezsim történetének részét képezik a Közel-Keleten elkövetett felelőtlen agressziók. Mély gyűlöletet táplál Amerika és barátaink iránt, és terroristákat segített, képzett ki és otthont nyújtott számukra, beleértve az al-Kaida ügynökeit is. A veszély világos: vegyi, biológiai, vagy egy napon Irak segítségével megszerzett nukleáris fegyvereket használva a terroristák megvalósíthatják kinyilvánított törekvéseiket, és ártatlan emberek ezreit, vagy százezreit ölhetik meg a mi országunkban, vagy bárhol másutt. Az Egyesült Államok és más nemzetek semmivel nem szolgáltak rá, vagy váltották ki ezt a fenyegetést, de mi mindent meg fogunk tenni, hogy legyőzzük. Ahelyett, hogy a tragédia felé sodródnánk, a biztonság felé indulunk el.

Mielőtt bekövetkezhetne a borzalom napja, mielőtt túl késő lenne cselekedni, ez a veszély ki lesz iktatva. Az Egyesült Államoknak megvan a szuverén joga, hogy erőt alkalmazzon nemzetbiztonságának megoltalmazására. Ez a kötelesség rám hárul főparancsnokként az eskü által, amelyet letettem és amelyet meg fogok tartani.

Felismerve az országunkat fenyegető veszélyt, az Egyesült Államok kongresszusa tavaly nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja az erő alkalmazását Irak ellen.

Amerika megkísérelte, hogy az ENSZ-szel dolgozzon e fenyegetés kezelésében, mivel békésen akartuk megoldani a kérdést. Mi hiszünk az ENSZ küldetésében. Az egyik ok, amely a II. világháború után az ENSZ alapításához vezetett, az volt, hogy aktívan és időben szembeszálljanak az agresszív diktátorokkal, mielőtt még képesek megtámadni az ártatlanokat és lerombolni a békét.

Irak esetében a Biztonsági Tanács az 1990-es évek elején cselekedett. A 678. és a 687. határozat értelmében, amelyek ma is érvényesek, az Egyesült Államok és szövetségesei felhatalmazással rendelkeznek erő alkalmazására ahhoz, hogy megszabadítsák Irakot a tömegpusztító fegyverektől.

Ez nem a felhatalmazás kérdése, ez az akarat kérdése. Tavaly szeptemberben elmentem az ENSZ közgyűlésének ülésére, és felszólítottam a világ nemzeteit: egyesüljenek és vessenek véget e veszélynek. November 8-án a Biztonsági Tanács egyhangúlag elfogadta az 1441. határozatot, amely megállapította, hogy Irak nyilvánvalóan megszegi kötelezettségeit, és súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irak nem szerel le teljesen és azonnal.

Ma egyetlen nemzet sem állíthatja, hogy Irak leszerelt. És nem is fog leszerelni mindaddig, amíg Szaddám Huszein hatalmon van. Az elmúlt négy és fél hónapban az Egyesült Államok és szövetségesei a Biztonsági Tanács keretében azon dolgoztak, hogy elérjék a tanács régóta kinyilvánított követeléseinek teljesítését. A Biztonsági Tanács egyes állandó tagjai azonban nyilvánosan bejelentették, hogy megvétóznak minden olyan határozatot, amely kikényszeríti Irak leszerelését. Ezek a kormányok osztják értékelésünket a veszélyt illetően, de azt az eltökéltségünket már nem, hogy azzal szembe kell szállni.

Mindazonáltal számos nemzet rendelkezik azzal az eltökéltséggel és erkölcsi erővel, hogy fellépjen e veszély ellen, amely a békét fenyegeti, és most széles koalíció van gyülekezőben, hogy kikényszerítse a világ jogos követeléseinek teljesítését.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem felelt meg felelősségének, így nekünk kell megfelelnünk annak, amely ránk hárul.

Az elmúlt napokban a Közel-Keleten egyes kormányok megtették, ami a dolguk. Nyilvános és magánüzenetek révén felszólították a diktátort, hogy hagyja el Irakot, és így tegye lehetővé a békés leszerelést. Ő mindeddig visszautasította ezt.

Az ámítás és a kegyetlenség évtizedei most lejártak. Szaddám Huszeinnek és fiainak 48 órán belül el kell hagyniuk Irakot. Ennek elutasítása katonai konfliktushoz vezet, amelynek kezdő időpontját mi fogjuk megválasztani. Saját biztonsága érdekében valamennyi külföldi állampolgárnak, beleértve az újságírókat és az ellenőröket is, azonnal el kell hagynia Irakot.

Sok iraki hallhat ma este engem fordításban, és a következőt szereném üzenni nekik: Ha hadjáratot kell kezdenünk, az az országotokat kormányzó törvényen kívüli személyek ellen, és nem ellenetek fog irányulni. Ahogy a mi koalíciónk megfosztja őket hatalmuktól, biztosítani fogjuk az élelmet és gyógyszert, amelyre szükségetek van. Le fogjuk rombolni a terrorgépezetet, és segíteni fogunk nektek egy új Irak felépítésében, amely virágzó és szabad lesz. Egy szabad Irakban nem lesznek többé agressziós háborúk szomszédaitok ellen, nem lesznek többé méreggyárak, nem fogják kivégezni az ellenzékieket, nem lesznek többé kínzókamrák és megerőszakoló szobák. A zsarnoknak hamarosan távoznia kell. Felszabadulásotok napja közel van.

Szaddám Huszein számára már késő ahhoz, hogy hatalmon maradjon. Még mindíg nem késő azonban az iraki katonák számára, hogy tisztességgel járjanak el. Nincs késő ahhoz, hogy megvédjétek országotokat, lehetővé téve a koalíciós erők békés bevonulását a tömegpusztító fegyverek felszámolására. Erőink világos utasításokat fognak adni az iraki katonai egységeknek arra vonatkozólag, mit kell tenniük, hogy elkerüljék az ellenük irányuló támadást és megsemmisítésüket. Felszólítom az iraki fegyveres erők és felderítő szolgálatok minden tagját: Ne harcoljatok egy haldokló rezsimért, amelyért nem érdemes életeteket kockáztatni és minden iraki katonai és polgári alkalmazottnak alaposan meg kell fontolnia a következő figyelmeztetést: bármiféle konfliktusban saját tetteitektől függ majd sorsotok. Ne romboljátok le az olajkutakat, amelyek az iraki népet megillető jólét forrását jelentik! Ne teljesítsetek semmiféle parancsot, amely tömegpusztító fegyverek alkalmazására szólít fel bárkivel szemben, beleértve az iraki népet! A háborús bűnökért felelősségre vonás jár, a háborús bűnösöket meg fogják büntetni, és semmit sem ér majd azzal védekezni, hogy "csak parancsot teljesítettem".

Ha Szaddám Huszein a konfrontációt választja, az amerikaiak tudhatják, hogy minden intézkedést megtettünk a háború elkerülésére, és minden intézkedést meg fogunk tenni a háború megnyerése érdekében is. Az amerikaiak át tudják látni a konfliktus költségeit, hiszen eddig is mi fizettük ezeket.

A háborúban nincs bizonyosság, csak egy dolog bizonyos, az, hogy áldozatokat kell hozni. És mégis, az egyetlen mód a háború okozta károk csökkentésére és annak megrövidítésére az, hogy hadseregünk teljes erejét és harci képeségét bevetjük, és erre mi készen állunk.

Ha Szaddám Huszein ragaszkodni próbál a hatalomhoz, akkor a legvégsőkig halálos ellenség marad.

Végső elkeseredésében Szaddám vagy terrorista csoportok megkísérelhetnek terrorakciókat végrehajtani az amerikaiak, illetve barátaink ellen. E támadások nem elkerülhetetlenek, de lehetségesek. És már maga ez a tény is megerősíti, hogy miért is nem élhetünk a zsarolás fenyegetésének árnyékában. Az Amerika és a világ elleni terrorista fenyegetés csökkenni fog abban a pillanatban, amikor Szaddám Huszeint lefegyverezzük.

Kormányunk fokozott éberséggel figyel ezekre a veszélyekre. Miközben készülünk az Irak elleni győzelem biztosítására, további lépéseket teszünk hazánk védelmére.

Az elmúlt napokban az amerikai hatóságok kiutasítottak az országból bizonyos személyeket, akiknek kapcsolatuk volt az iraki titkosszolgálatokkal. Ami a többi lépést illeti, további biztonsági intézkedéseket rendeltem el repülőtereinken, és utasítást adtam a parti őrség járőrszolgálatának megerősítésére nagyobb kikötőinknél. A belbiztonsági minisztérium szorosan együttműködik a kormányzókkal annak érdekében, hogy növelje a fegyveres biztonsági védelmet a kritikus pontokon Amerika-szerte.

Ha az ellenség megpróbál csapást mérni hazánkra, azzal próbálkoznak majd, hogy a pánikkal eltereljék figyelmünket, és félelemmel rombolják erkölcsi tartásunkat. Ez azonban nem fog sikerülni nekik. Semmiféle cselekedetük nem tudja megingatni ennek az országnak az eltökéltségét, vagy megváltoztatni irányvonalunkat. Békés, de nem törékeny nemzet vagyunk. És nem félelemlítenek meg bennünket gonosztevők vagy gyilkosok. Ha ellenségeink csapást mernek mérni ránk, nekik és mindenkinek, aki segítette őket, félelmetes következményekkel kell szembenézniük.

Mi most azért cselekszünk, mert a tétlenség kockázata sokkal nagyobb. Egy éven, vagy öt éven belül sokszorosára növekszik Iraknak az a képessége, hogy kárt okozzon a világ minden szabad nemzetének. Ezekkel a képességekkel Szaddám Huszein és terrorista szövetségesei azt a pillanatot választhatják meg egy halálos konfliktus kirobbantására, amikor ők a legerősebbek. Mi azt választjuk, hogy szembeszállunk a fenyegetéssel most, ott ahol keletkezik, még mielőtt feltűnne egünkön, vagy városainkban.

A béke ügye azt követeli minden szabad nemzettől, hogy felismerje az új és tagadhatatlan realitásokat. A 20. században néhányan a gyilkos diktátorok megbékítése mellett döntöttek, és ezzel fenyegetéseiket hagyták globális háborúvá, és népirtássá fejlődni.

Ebben a században, amikor gonosz emberek vegyi, biológiai és nukleáris terrortámadást forralnak, a megbékítés politikája soha nem látott mértékű pusztítást hozhat földünkre.

Terroristák és terrorista államok nem fedik fel ezeket a fenyegetéseket hivatalos nyilatkozatok formájába öltött tisztességes figyelmezetéssel. Az pedig nem önvédelem, ha akkor válaszolunk az effajta ellenségnek, amikor ők már lecsaptak ránk, hanem öngyilkosság. A világ biztonsága azt követeli, hogy Szaddám Huszeint most fegyverezzük le.

Amikor érvényesítjük a világ igazságos követeléseit, saját országunk legmélyebb elkötelezettségének is eleget teszünk. Szaddám Huszeinnel ellentétben hisszük, hogy az iraki nép képes az emberi szabadságra és meg is érdemli azt, és azt követően, hogy a diktátor eltávozik, az életteli, békés és önálló nemzet mintája lehet az egész Közel-kelet számára.

Az Egyesült Államok más országokkal együtt a szabadság és a béke előmozdításán fog munkálkodni abban a térségben. Célunkat nem fogjuk egy nap alatt megvalósítani, de idővel elérhetjük. Az emberi szabadság ereje és vonzása minden földön és minden életben megnyilvánul, s a szabadság legnagyobb ereje az, hogy felül kerekedik az erőszakon és gyűlöleten, s az alkotó férfiak és nők tehetségét a béke ügyének megteremtésére irányítja. Mi ezt a jövőt választjuk.

A szabad országok kötelessége népeink védelme az erőszakkal szembeni egység megteremtésével, és ma este, mint ahogy eddig is tettük, Amerika szövetségeseivel együtt vállalja ezt a felelősséget. Jó éjszakát és Isten áldása legyen továbbra Amerikán!