EU-csatlakozás: egységes a pártok igenje

Vágólapra másolva!
A parlamenti pártok elnökei egybehangzóan Magyarország nagy lehetőségeként ítélték meg az uniós csatlakozást szerdán az Országházban, az Együtt az egységes Európáért című rendezvényen, a négy parlamenti párt közös országos körútjának a szombati EU-népszavazás előtti ünnepi ülésén.
Vágólapra másolva!

Tabajdi Csaba (MSZP), az országjáró körutat kezdeményező képviselő nyitóbeszédében elmondta, hogy közel 50 rendezvény során több mint 10 ezer emberrel találkoztak. A cél az volt, hogy acsarkodás nélkül, a konkrét kérdésekre konkrét válaszokat adjanak az embereknek. Az EU-csatlakozást követően lesz néhány év átmeneti erőpróba, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek tudják, miről kell dönteni, és bíznak abban, hogy mindenki nyertese lehet a csatlakozásnak - mondta.

Az Európai Unió intézményei/nagyvilag/20030114azeuropai.html

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megköszönte, hogy a csatlakozás kérdését nem tették a pártok a mindennapi csatározás részévé. Az EU-nak szüksége van Magyarországra, és a csatlakozás nem jelenthet gondot; egyszerre jelent lehetőséget, esélyt és felelősséget is - mondta.

Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint az Európai Unió önmagát megújítani képes szervezeti és jogrendszer, amitől nem csak gazdasági felemelkedést kell várni. Az unió értékei közé sorolta a tehetséget és a szolidaritást. Az hogy az EU-ban a határok jelképesek, a magyaroknak segíthet a trianoni trauma oldásában is - mondta az államfő.

Medgyessy Péter miniszterelnök azt mondta, hogy a csatlakozás biztató nyitánya a XXI. századnak. Lejárt az alkudozás ideje, most már az EU-n belül kell lobbizni az érdekeinkért - mondta. Az elmúlt 13 év sok áldozattal is járt, de az áldozatok nem voltak hiábavalók - tette hozzá. A kormányfő szerint az emberek felismerték, hogy több hátránnyal jár kívülrekedni, mint letölteni az unióban a gyermekéveket, mert az esélyt ad arra, hogy hátat fordítsunk az elhíresült magyar balsorsnak. Ugyanakkor az EU-nak meg kell újulnia ahhoz, hogy a világpolitikában meghatározó tényezője lehessen - tette hozzá.

Kovács László külügyminiszter elmondta: több évtizedes vágy beteljesüléséhez érkeztünk, a folyamat első lépése az 1989-es rendszerváltás volt, majd fontos lépései voltak az Európa Tanács- , az OECD-, majd a NATO-tagság. Ügydöntő népszavazás lesz szombaton - emlékeztetett Kovács László, a tét pedig az, hogy Magyarország a nemzetközi fejlődés élvonalába, vagy a perifériára kerül-e. Az első jelek kedvezőek, nőtt a részvételi hajlandóság és az emberek tájékozottsága is. A csatlakozásnak nincsenek hátrányai, csak leküzdhető nehézségei - mondta. A felkészülést egészen a tényleges csatlakozásig folytatni kell - tette hozzá.

Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke Széchenyit idézte: "Merjünk nagyok lenni, mert kishitűségből nagy dolgok még nem születtek." Szombaton nem politikai döntést kell hozni, ez annál sokkal fontosabb kérdés, a döntés nem politikai viszonyainkra, hanem személyes életünkre lesz kihatással - mondta. Áder hozzátette, hogy ő igennel szavaz. Aki igent mond, az nemet mond a XX. század véres háborúira, és az elvesztett szocialista évtizedekre. A csatlakozásig hátralévő 1 év sok idő ünnepelni, de kevés a felkészülésre, mert a neheze még hátra van - mondta Áder János.

Dávid Ibolya, az MDF elnöke elmondta: határozott, biztos igennel kell szavazni. Az elkésetteket megbünteti a történelem, az időben csatlakozókat viszont megjutalmazza. A csatlakozni kívánókhoz képest a magyaroknak többletfelelőssége is van: az EU-ban élő lelkiismeretként kell őrködniük, hogy mihamarabb csatlakozhassanak azok is, akiket az anyaországtól elszakított Trianon.

Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint az elmúlt hetek vitái során két fő szempont bontakozott ki: elveszítjük-e szuverenitásunkat, illetve mennyi támogatást kapunk az EU-tól. Az EU a népek szabad akaratából létrejött, toleráns közösség, így a szuverenitás elvesztéséről nem lehet szó. A csatlakozás ugyanakkor többet jelent, mint hogy azt méricskéljük, mennyi pénzt kapunk a következő néhány évben. Az SZDSZ az értékekre helyezte a kampány során a hangsúlyt: a szabadságra, a szolidaritásra, a toleranciára, a gazdaság versenyben való működésére hívta fel a figyelmet.

Az eseményen a közjogi méltóságok, a pártok vezetői mellett közéleti szereplők, ismert művészek is jelen voltak.