Juhász Endre: Öt év után megkönnyebbültem

Juhász Endre, a bővítés magyar főtárgyalója, májustól pedig EU-ügyi tárca nélküli miniszter azt mondta, hatalmas megkönnyebbülést érez ma. Az elmúlt öt évben többször úgy érezte, hogy nem látszik az alagút vége, és komolyan aggódott a csatlakozás miatt. "Mint amikor egy ház megvásárlásáról alkudoznak, sokszor olyanok voltak a tárgyalások" - fogalmazott.

Juhász Endre magyar EU-főtárgyaló 1998 óta vezette a megbeszéléseket Magyarország uniós tagságáról. Szerda délelőtt, a magyar (és további 9 ország) csatlakozásának délelőttjén megkönnyebbülten sétálgatott a tárgyalások székháza körüli parkban Athénban. A magyar újságíróknak azt mondta, öt éve egyetlen szabad napja sem volt, vagy az Unióval foglalkozott, vagy aludt.

 

"Mind szellemileg, mind fizikailag, mind idegileg megterhelő volt az elmúlt öt év, tele nehéz pillanatokkal. Időnként nehéz volt látni a perspektívát, 2000 második felétől lehetett csak látni az alagút végét." A főtárgyaló szerint 1998-ban sokkal könnyebbnek tűnt a csatlakozás, mint 1999-ben. "98-ban még azt hittem, 2000 végére befejeződhet a csatlakozási folyamat, de 1999-ben eldőlt, hogy az Unió az egyéni elbírálás helyett a fölzárkóztatási koncepció mellett van, vagyis megvárják a bővítéssel a kevésbé felkészülteket."

 

Juhász szerint megnehezítette a tárgyalásokat, hogy a bővítés mértékéhez hasonlóan más ügyekben sem volt következetes koncepciója az EU-nak. "Frusztráló volt úgy tárgyalni, hogy a szemben ülőnek nem volt igazi álláspontja" - emlékezett a tárgyalás nehézségeire. Leginkább a kényesnek mondott fejezetek tárgyalásakor érezte azt, hogy az Unió maga sem tudja, mit akar. Ilyen volt az agrártámogatások, a költségvetés, a regionális politika és a munkaerő szabad áramlása ügye.

 

Az igazi fordulat 2001 első felében a svéd elnökség ideje alatt jött el. Ekkor az Unió elfogadta, hogy a négy alapszabadságot (munkaerő, személyek, áru és tőke szabad áramlása) is biztosítják az új tagoknak, illetve döntöttek arról, hogy bizonyos ideiglenes korlátozások milyen mértékűek lesznek.

 

Juhász szerint a tárgyalások elfogadható kompromisszummal zárultak. "Mi is engedtünk, de az EU is nagyon sokat engedett, kulcskérdésekben is." Sokszor úgy alkudoztak a csatlakozásra várók és a brüsszeliek, mintha egy ház vételárán vitatkoznának. Ez elsősorban a mezőgazdasági kvóták meghatározásakor volt jellemző. "Számok álltak egymással szemben." Juhász szerint ugyan sikerült megegyezni a csatlakozás szövegében, ennek értelmezésén még évtizedekig fognak vitatkozni a tagállamok. Ez azonban a főtárgyaló szerint természetes az Unióban, a régi tagok is vitatkoznak egymással régi szerződéseik értelméről.

 

Az [origo] kérdésére Juhász elmondta, hogy spekulatív választ lehet adni arra a kérdésre, hogy volt-e különbség az Orbán- és a Medgyessy-kormány tárgyalási stratégiája között. "Az Orbán-kormány idején lezárt 24 fejezetet nem tárgyaltuk újra a kormányváltás után, a hat hátralévő fejezetet pedig nem kezdtük el tárgyalni a váltás előtt. Az álláspont alapjait nem módosítottuk az utóbbi hat esetben, de az érdemi kérdések az álláspontok ütköztetésekor dőltek el."

 

Magyari Péter, Athén