Irakból indul az új közel-keleti béketerv

Az amerikai nyomásgyakorlás célja nem a további amerikai terjeszkedés előkészítése. Sokkal inkább úgy tűnik, hogy az amerikai vezetés újra megpróbál pontot tenni a közel-keleti békefolyamat végére. Ehhez pedig az amerikai hadsereg iraki jelenléte elegendő hátteret biztosít, és kellő bizonytalanságot okoz az arab világban ahhoz, hogy kedvezményekre kényszeríthesse a térség arab országait is.

Az Egyesült Államok első nagyszabású közel-keleti békeakciója is iraki fordulathoz kapcsolódott. 1991-ben az Öböl-háború lezárulása után kezdődtek ugyanis a madridi tárgyalások a térség országai között.

Kérdéses azonban még a közel-keleti rendezés módja. Amerikai lapértesülések szerint elképzelhető, hogy Washington az amerikai konzervatív kormányzat legkeményvonalasabb tagjai, a héják vezető ideológusa, Richard Perle által még 1996-ban kidolgozott terv szerint próbálja stabilizálni a térséget. A Benjamin Netanjahu akkori izraeli kormányfő számára készített tanulmány szerint a térségben az Izrael ellenfeleinél végrehajtott rendszerváltás, destabilizáció és feltartóztatás vezethet eredményre.

Erre utal, hogy az amerikai külügy diplomatái csak azt követően kaptak szabad utat a térségben, hogy az amerikai haderő berendezkedett Irakban. Ezzel bizonytalanná váltak Szíria pozíciói, hiszen három oldalról (Törökország, Irak és Izrael) is ellenséges állam veszi körül. De az iraki megszállással veszített jelentőségéből Szaúd Arábia is, az Egyesült Államok eddigi legfontosabb arab szövetségese. Rijád pozícióit ugyanis eddig az olaj erősítette, azonban az iraki olajkészlet amerikai felügyelet alá kerülésével nagyrészt elvész a jelentősége az arab országok által bevethető olajfegyvernek. Tart a rendezésnek ettől a módjától Szíria is. Az iraki jelenléttel Washington ráadásul némileg elszigelte a térségtől Iránt is.

Forrás: EPA
Bush: Szíria vette az adást

Powell hétvégi libanoni és szíriai látogatása minden esetre egyelőre azt mutatja, hogy a térség országainak meggyengítése helyett Washington először megpróbál szót érteni az arab vezetőkkel. Az amerikai külügyminiszter állítólag Bejrútban és Damaszkuszban is kijelentette, hogy a térség arab országainak fel kell hagyniuk a szélsőséges csoportok támogatásával, mert a Szaddám-rendszer bukásával új stratégiai helyzet alakult ki a Közel-Keleten, amelyben már az Egyesült Államok játsza a vezető szerepet.

Szíria vette az adást, vélekedett George W. Bush amerikai elnök, és ez minden bizonnyal így is van. Az amerikai figyelmeztetések ugyanis nem késztették azonnali meghátrálásra Damaszkuszt és a szíriai vezetés meglehetősen visszafogottan reagál az amerikai vádakra is. Aszad már az iraki háború elején kijelentette, hogy az arabok ellene vannak, hogy Amerika a saját elképzelései alapján rendezze át a térséget, az amerikai külügyminiszter hétvégi látogatásához pedig mindössze annyit fűzött, hogy Szíria nem ultimátumokat, hanem párbeszédet vár az Egyesült Államoktól. Amerikának most már Izraelre kell nyomást gyakorolni, ha enyhülést akar a térségben - mondta.

Sáling Gergő

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK