Hadat visel a szaúdi rendszer ellen is az al-Kaida

Az első reakciók szerint az al-Kaida követhette el az öngyilkos merényleteket Rijádban. A hálózat régóta nem csak az USA ellen visel hadat, de célba vette a szaúdi rezsimet is. Az elmúlt hetekben jelezte az al-Kaida, hogy nagyszabású merénylet elkövetésére készül.

Senki sem vállalta még a felelősséget a több mint 90 halálos áldozattal járó szaúdi merényletsorozatért, ám Colin Powell szerint a tettesek az al-Kaida-hálózat tagjai lehetnek. Rijádban hétfőn éjjel és kedden hajnalban négy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát - a főként külföldiek lakta - lakóparkokban, illetve szaúdi-amerikai vegyes vállalat irodaházában.

Az elmúlt hetekben az USA és a szaúdi királyság egyaránt készült az al-Kaida támadására. A washingtoni külügyminisztérium május elsején felszólította az USA állampolgárait, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzanak Szaúd-Arábiába - jelentette a BBC.

A State Department szerint a hírszerzés jelentette, hogy "végső szakaszába" érkezett a Szaúd-Arábiában élő amerikai közösség elleni terrortámadás terve. A szaúdi királyságban már korábban is egyre nagyobb veszélynek voltak kitéve a nyugatiak, elsősorban az amerikaiak és a britek.

Válasz az iraki háborúra

A rijádi merényletek az Irak elleni amerikai vezetésű háborúra való terrorista válasz első jelét jelenthetik a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) szerint. A merényletek arra vallanak, hogy az iraki rendszerváltás rövid távon terrorista visszahatást idézhet elő, és ösztönzést adhat a terroristáknak - mondta Jonathan Stevenson, az IISS kutatója.

Stevenson szerint az amerikai invázió merészsége és elsöprő erőfölénye "elfojtó hatással" lehet a terroristákra, de a konfliktus egyben "növelhette az al-Kaida tagtoborzó vonzerejét is".

Jeremy Binnie, a Jane's csoport közel-keleti szakértője azt feltételezi, hogy a rijádi terrortámadást a Szaúd-Arábiában lévő nyugati érdekeltségek elleni tartós hadjárat startlövésének szánták.

John Chipman, az IISS igazgatója szerint az amerikai hadseregnek az 1991-es Öböl-háború utáni pozícióépítése a térségben, majd hosszú távú berendezkedése Szaúd-Arábiában "elsődleges ösztönzőként" szolgált Oszama bin Laden terroristavezér számára - jelentette az MTI.

Chipman szerint az Irak elleni háború legitimálása még mindig kétséges, mivel az amerikai-brit erők mind ez ideig nem találtak említésre méltó rejtett arzenálra tömegpusztító fegyverekből. Számottevő biológiai vagy vegyi fegyverlelet híján a háborút leginkább egy sikeres politikai átalakítási folyamat igazolhatja.

Yezid Sayigh, az IISS közel-keleti szakértője szerint fontos, hogy az Egyesült Államok mielőbb jelentős jogköröket ruházzon át a leendő iraki kormányra, és a különböző helyi csoportokat bevonja a politikai folyamatba. Ha ez nem sikerül, erőszak törhet ki a különböző iraki közösségek között, és az amerikaiak ellen irányulhat.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK