Pillanatkép az EU-konvent munkájáról

A Bruxinfo brüsszeli hírügynökség összeállítása, amely az Európai Politikai Tanulmányok Központjának (CEPS) felmérésére támaszkodik, részletesen szemügyre veszi, hogy az egyes tagállamok illetve csatlakozó országok milyen álláspontra helyezkednek az egyes alkotmányos kérdésekben.

A CEPS összeállításából sajnos kimaradt Olaszország és Luxemburg a tagállamok közül, a csatlakozó országok között pedig nem szerepel Szlovénia, Litvánia, Lettország és Ciprus. Mindenesetre ezeknek az államoknak a legfontosabb kérdésekben elfoglalt pozícióit nem lehetetlen "belőni" a fentebb vázolt általános elvek és érdekek alapján. De konkrétan ezekről az országokról nem szólunk ebben az összeállításban.

1. A Tanács elnöksége

Itt a legegyértelműbb a megosztottság a kicsi-közepes és nagy tagállamok közt, noha itt sem teljesen. Franciaországon, Németországon, Spanyolországon és Nagy-Britannián kívül csak Svédország és Dánia támogatja, hogy az Európai Tanácsnak állandó elnöke legyen, az összes többi állam, beleértve Lengyelországot is, vagy a rotációs elnökség fenntartását, vagy pedig annak valamiféle csoportos elnökséggé való átalakítását támogatja. Görögországot kivéve egyetlen ország sem tartja elképzelhetőnek, hogy ugyanaz legyen az elnöke a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hasonlóak a frontvonalak a Miniszteri Tanácsot illetően, Franciaország, Spanyolország, Nagy-Britannia és Málta támogatják, hogy a miniszteri tanácsoknak állandó elnöke legyen, viszont mindenki más ellenzi. Magyarország, Nagy-Britannia és Németország 7 alá csökkentenék az állandó tanácsi formációk számát, a többiek nem. Írország, Svédország, Ausztria és Nagy-Britannia teljesen nyilvánossá tenné a törvényhozással foglalkozó miniszteri tanácsok üléseit, a többiek csak részben (az ülés kezdésekor és a végén).

2. A Bizottság elnökének választása

Megosztottabb a mezőny, mint gondolnánk. Finnország, Portugália, Svédország, Észtország (négy "kicsi" ország) és Spanyolország még akár a status quo fenntartását is támogatnák, Máltának tetszik Valéry Giscard D'Estaing Konvent-elnök ötlete, hogy az elnököt egy nemzeti és európai parlamenterekből álló kongresszus válassza, a többiek pedig teljesen az Európai Parlamentre bíznák a választást.

3. Az Európai Bizottság összetétele

Belgium, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia 15 fős vagy annál kisebb Bizottságot akar, mindenki más ragaszkodik hozzá, hogy minden tagállamnak legyen egy "saját" biztosa.

4. A Bizottság elszámoltathatósága

Portugália és Szlovákia támogatják azt, hogy az Európai Tanács egyes biztosokat is felelősségre vonhasson, míg Belgium, Csehország és Szlovákia az egész Bizottságot az ET kezébe helyezné; a többiek még nem tudják.

5. A nemzeti parlamentek ellenőrző szerepe

Belgiumot és Görögországot kivéve mindenki támogatja, hogy a nemzeti parlamentek figyelmeztetést intézhessenek a Bizottsághoz, ha úgy érzik, hogy az egy törvényjavaslattal túllépte hatáskörét, olyan területen vezetne be EU-szabályozást, ami nem az Unió hatásköre. Finnország és Hollandia még bizonytalankodik.

6. Az Európai Népek Kongresszusa

Valéry Giscard D'Estaing e "találmányát" egyedül Franciaország és Málta támogatja.

7. Uniós külügyminiszter

Dánia, Svédország és Észtország azt szeretné, ha intézményileg úgy maradna minden, mint most, tehát a közös külpolitika képviseletét egy, a Tanács alá rendelt személy látná el, a külgazdasági és egyéb, a Bizottsághoz tartozó külügyekkel pedig egy másik személy, a Bizottság tagja foglalkozna. Belgium és Finnország teljesen a Bizottsághoz utalnák a funkciót, a többiek pedig azt akarják, hogy egy külügyminiszter legyen, aki a témától függően a Tanács és a Bizottság felé is beszámoltatható, illetve valamilyen módon tagja mindkét formációnak. További véleménykülönbség, hogy Dánia, Írország, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia és Észtország azt szeretnék, ha a Bizottság külképviseleti feladatköre egyedül a külkereskedelemre korlátozódna, míg a többiek úgy gondolják, hogy a közös kül- és biztonságpolitikát leszámítva minden egyéb külső politika a Bizottsághoz kerülhet.

8. Az Alapvető Jogok Chartája

Szlovákia és Dánia szerint a dokumentum csak jegyzőkönyvként csatolná a dokumentumot az alkotmányhoz, Hollandia, Nagy-Britannia és Málta csak megemlítené, a többiek pedig egy az egyben beleraknák a szöveget az alaptörvénybe.

9. Szolidaritási klauzula

Franciaország, Írország, Portugália, Nagy-Britannia, Csehország, Észtország és Málta olyan szolidaritási klauzulát javasol, amely csak természeti katasztrófákra és terrorista támadásokra terjedne ki, ahogy a Konvent védelmi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja javasolta. Görögország teljes védelmi uniót akar, a NATO közös védelmi klauzulájához hasonló "ötödik cikkellyel", Ausztria, Belgium, Spanyolország ezt opcionálissá tenné (a Négyek két héttel ezelőtti javaslatához hasonlóan? - nem egyértelmű), a többiek pedig még bizonytalanok.

10. Parlament és Tanács minden ügyben közösen dönt

Svédország és Nagy-Britannia kivételével minden állam támogatja, hogy a közös döntés rendszerét minden törvénykezési ügyre kiterjesszék.

11. Bizottság javaslattételi monopóliuma

Nagy-Britanniát kivéve minden ország támogatja, hogy a Bizottságnak megmaradjon a törvényjavaslat-tételi monopóliuma.

12. A minősített többséggel meghozott döntések számának markáns növelése, normává tétele

Ausztria, Finnország, Írország, Lengyelország és Nagy-Britannia meghatározatlan "más megoldásban" gondolkodik, a többiek támogatják.

13. Dupla minősített többség (államok és népesség többsége) az "egyszerű" minősített többség helyett

Belgium, Finnország, Németország, Görögország, Portugália és Lengyelország támogatja, a többiek ellenzik vagy bizonytalanok.

14. Kivételek a minősített többséggel eldöntött kérdések alól

Az adózást Írország, Hollandia, Spanyolország, Svédország, Nagy-Britannia, Észtország, Málta és Szlovákia venné ki, a szociális politikát Ausztria, Franciaország, Németország, Írország, Hollandia, Spanyolország, Észtország, Szlovákia, és "más területeket" majdnem mindenki.

15. A minősített többségi szavazás gyakoribb alkalmazása a közös kül- és biztonságpolitikával összefüggő kérdésekben

Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Spanyolország támogatja, Írország, Svédország, Nagy-Britannia, Észtország, Málta ellenzi, Portugália, Csehország és Szlovákia pedig azt szeretnék, ha az Európai Tanács egyhangúlag döntene kérdésről-kérdésre, hogy mikor lehet használni a minősített többségi szavazást.

16. Hogyan terjessze elő az Európai Tanács az EU éves-hároméves stratégiai programját?

Ausztria, Belgium, Görögország, Hollandia, Portugália, Málta és Szlovákia a Bizottság javaslatából indulna ki, Írország, Nagy-Britannia a tanácsi titkárság vagy valamelyik tagállam javaslatából, a többiek pedig "más megoldást" fontolgatnak vagy még bizonytalanok.

17. Töröljék-e el a megkülönböztetést a kötelező és a nem kötelező kiadások között?

Ausztria, Franciaország, Görögország, Írország, Svédország és Nagy-Britannia szerint nem, a többiek szerint igen. Szlovákia, Spanyolország és Németország még bizonytalan.

18. Mi legyen a megerősített együttműködés ("kétsebességes Európa") jövője?

Írország és Nagy-Britannia keményen korlátozná alkalmazásának lehetőségét, Belgium, Franciaország, Görögország, Németország, Spanyolország és Málta kiterjesztené egyes területekre, a többiek pedig még nem tudják.

19. Váljon-e a bel- és igazságügy közösségi politikává, és ha igen, milyen gyakran használjunk minősített többségi szavazást a kérdések eldöntésére?

Svédország és Ausztria ezt ellenzi, Dánia még gondolkodik, a többiek pedig támogatják. A nemzeti vétó korlátozását az ezzel összefüggő kérdések eldöntésében Ausztria és Málta ellenzik csak, viszont Dánia, Írország, Hollandia, Svédország és Nagy-Britannia csak a menekültügyi és bevándorlásügyi kérdésekre korlátozná.

20. Európai főügyész

Ausztria, Írország, Málta, Svédország és Nagy-Britannia ellenzik, Dánia, Finnország, Németország bizonytalanok, a többiek támogatják.

21. Közös európai határvédelem

Finnország, Írország, Svédország, Nagy-Britannia és Észtország ellenzik, Dánia bizonytalan, a többiek támogatják.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel

KAPCSOLÓDÓ CIKK