Kevés közszereplő lehet uniós képviselő

A parlament előtt van az európai parlamenti választásokról szóló jogszabály tervezete. A javaslat szerint a 2004 nyarán tartandó választáson kizárólag pártok indulhatnak, amelyeknek legalább a szavazatok öt százalékát meg kell szerezniük ahhoz, hogy mandátumhoz jussanak. Az összeférhetetlenségi szabályok szigorúak: a Magyarországon közfeladatot ellátó személyek közül alig akad valaki, aki uniós képviselő lehetne.

A Belügyminisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek az európai parlamenti választásokról szóló törvénytervezetet. Az Európai Unióba 2004 májusában belépő Magyarországon első alkalommal 2004 nyarán tartanak európai parlamenti választást. A BM törvénytervezete szerint a választásokon csak pártok indulhatnának, amelyeknek legalább 20 ezer ajánlócédulát kellene összegyűjteniük ahhoz, hogy listát állítsanak.

A választást arányos listás választási rendszerben bonyolítják majd le, amelyben az egész ország egy választókerületet fog alkotni. A szavazók a pártok által összeállított zárt listákra voksolhatnak, azaz nem rangsorolhatják a listán szereplő személyeket. Ahhoz, hogy valamelyik jelölő szervezet mandátumhoz jusson, legalább a szavazatok öt százalékát meg kell szereznie.

A törvénytervezet szerint a más EU-országokban élő magyar állampolgárok is szavazhatnak. Ők eldönthetik, hogy a magyar külképviseleten adják le szavazatukat a magyar pártokra, vagy pedig az adott ország - például Németország, Franciaország stb. - pártlistáira voksolnak. Arra ugyanakkor nincs lehetőség, hogy valaki egyszerre több ország pártjaira is szavazzon.

A választók reggel hat órától este hétig adhatják le szavazataikat, a választási eredményeket ugyanakkor csak azután hozzák nyilvánosságra, hogy minden EU-országban befejeződött a szavazás. A külképviseleteken voksolók számára annyi lesz a különbség, hogy ők nem szavazólapon, hanem számítógépes rendszeren keresztül adhatják le szavazataikat.

A BM törvénytervezete tartalmazza az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek alapján nem lehet képviselő az, aki tagja vagy alkalmazottja valamely uniós intézménynek. Nem dolgozhat uniós képviselőként az sem, aki tagja a nemzeti parlamentnek vagy tagja a kormánynak. Az összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a bírókra, a közigazgatási alkalmazottakra és az olyan közjogi méltóságokra is, mint például a köztársasági elnök.

A felsorolt tisztségeket betöltő személyek persze elindulhatnak a választáson, az összeférhetetlenségi szabályoknak megfelelően azonban csak akkor lehetnek uniós képviselők, ha korábbi posztjukról lemondanak.

Az európai parlamenti választásokra össze kell állítani a szavazók névjegyzékét is. Ahhoz, hogy a hatóságok értesíthessék a Magyarországon élő uniós állampolgárokat a szavazásról, szükség van az ő adataikra is. Össze kell gyűjteni azok elérhetőségét is, akik olyan országok állampolgárai, amelyek velünk együtt lépnek be az unióba 2004 májusában. Minderre azért van szükség, hogy a Belügyminisztérium illetékes hivatala a magyar állampolgárokon kívül az ő figyelmüket is felhívhassa a választásra. Az itt tartózkodó külföldiek helyzete annyiban egyedi, hogy ők csak akkor szavazhatnak, ha szándékukat jelzik a BM illetékes szervének.

A névjegyzék végül a magyar választópolgárok, valamint a szavazni akaró uniós polgárok adatait fogja tartalmazni. Az idegenrendészettől kapott listát a rajta szereplők kiértesítése után meg kell semmisíteni, a névjegyzék azonban megmarad, és azt a magyar hatóságoknak továbbítaniuk is kell az EU felé. A listát azért kell átadni az uniónak, hogy központilag kiszűrhessék, ha valaki több ország névjegyzékében is szerepel. Erre azért van szükség, nehogy valaki két állam pártjaira is leadhassa szavazatát.