Magyarország kezdi elfogadni a kétsebességes Uniót

Elmozdulás volt megfigyelhető a magyar küldöttek álláspontjában az Európai Konvent péntek-szombati ülésén olyan, az Unió alapvető intézményi rendjét illető kérdésekben, mint a megerősített együttműködés elve, vagy az uniós elnökség intézménye. Előbbi alapján egy kemény mag tovább léphet az integrációban, míg a többi állam csak késve követi.

Magyarország eddig, ha nem is utasította el teljesen kategorikusan, de meglehetős ellenszenvvel tekintett arra a javaslatra, hogy az Európai Unió szorosabb integrációra vágyó tagállamai megerősített együttműködésre lépjenek egymással bizonyos területeken, egyfajta uniós "kemény magot" hozva létre. A legtöbb tagjelölt országgal együtt Magyarország attól tartott, hogy ez az Unió feldarabolódásához, első- és másodrangú tagság kialakulásához vezethet.

Az EU reformjával megbízott Konvent pénteki plenáris ülésén a magyar kormány képviselője, Gottfried Péter integrációs államtitkár már azt mondta, hogy a megfelelő garanciák esetén Magyarország nem csak elfogadja, de hasznosnak is tartja a megerősített együttműködést. A fontos az, hogy elkerüljük, hogy különböző jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező csoportok alakuljanak ki - mondta. Gottfried szerint ezt úgy lehetne biztosítani, hogy legalább a tagállamok felében szabjuk meg azt a küszöböt, ami szükséges a megerősített együttműködés megindításához (a jelenlegi alkotmányos tervezetben ez a küszöb az államok harmada, a Nizzai Szerződésben éppen több mint a fele, vagyis 8), valamint nem csak nyitva hagyjuk ezt a "belső klubot" a többi, esetleg később csatlakozni akaró állam előtt, de aktívan támogatjuk is őket ebben. Gottfried példaként a schengeni "klubhoz" való csatlakozást segítő Schengen-alapot említette, ami több mint egymilliárd euróval segíti az új tagállamokat abban, hogy felkészüljenek az egységes határellenőrzési rendszerbe való belépésre.

Állandó elnökség

A másik fontos kérdésben, az Európai Unió elnökének tekintetében szintén mutatkoztak jelek arra, hogy egyes magyar küldöttek esetleg elmozdulhatnak korábbi, elutasító álláspontjukról. Magyar kormányilletékesek eddig mind nyilvánosan, mind a színfalak mögött kizárták, hogy hazánk elfogadja a legnagyobb tagállamok azon javaslatát, hogy az Európai Tanács élére állandó elnök kerüljön. Helyette a rotációs elnökség megreformálását, valamilyen csoportos rendszer bevezetését pártolják. Noha a kormány elvben továbbra is elveti ezt a lehetőséget, Vastagh Pál szocialista küldött pénteken azt mondta a Bruxinfónak, hogy nem tartja kizártnak az állandó elnökség bevezetését az Európai Tanácsban, amennyiben annak hatásköre szigorúan korlátozott, végrehajtó hatalommal nem jár, és rotációs-csoportos elemekkel társul az alacsonyabb rangú tanácsi formációkban, például a miniszteri tanácsokban. Ez általában az európai szocialisták formálódó új álláspontja.

Hasonló értelemben nyilatkozott szombaton Szent-Iványi István liberális küldött, a kormányoldal póttagja, aki szerint éppen ez, vagy valami ehhez hasonló megoldás lehet egy esetleges kompromisszum alapja az intézményi vitában. A főbb európai pártok (a konzervatív EPP, a szocialista PES és a liberális ELDR) egyébként a jövő héten véglegesítik álláspontjukat ezekben a kérdésekben.

A hagyományos magyar gyanakvásnak az az oka, amitől a többi kis és közepes méretű állam is tart: egy állandó elnökség a nagyobb tagállamok befolyását erősítené az Unióban, erodálná a tagállami egyenjogúságot, feleslegesen és valószínűleg károsan duplikálná az Európai Bizottság ("a másik elnök") szerepkörét. Ezért a kicsik és közepesek - egy-két kivétellel - ragaszkodnak a rotációs rendszer fenntartásához, még ha el is fogadják, hogy az reformokra szorul, hatékonyabbá teendő.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK