Szerbia-Montenegró: elfogadták a cselekvési tervet

Vágólapra másolva!
Hosszú hetekig tartó huzavona után a szerb és a montenegrói köztársasági kormány küldöttsége hétfőn véglegesítette a két köztársaság gazdasági kapcsolatainak összehangolását szabályozó cselekvési tervet, ami megnyitja a kaput a délszláv államközösség európai integrációja előtt.
Vágólapra másolva!

A szerb és a montenegrói kormányküldöttség hétfői megbeszélései után Miroslav Ivanisevic montenegrói pénzügyminiszter és Cedomir Jovanovic szerb miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a két delegáció gyakorlatilag elkészítette a cselekvési terv végleges szövegét, és a terv végrehajtásáról szóló törvényt várhatóan már csütörtökön a kormányok elé terjesztik.

A két köztársasági parlamentnek és az államközösség törvényhozásának is el kell fogadnia a törvényt, amelyről előzőleg véleményt mond Brüsszel is. A két köztársaság piacának és vámrendszerének összehangolását szabályozó cselekvési tervnek eredetileg március végéig kellett elkészülnie, de ez halasztást szenvedett - többek között Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolása miatt.

Brüsszel nem volt hajlandó hozzálátni az európai uniós integráció "nulladik lépcsőjét" jelentő megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez, ami egyben azt jelentette, hogy Szerbia-Montenegró nem kezdhetett tárgyalásokat az EU-val a társulási és stabilitási szerződés aláírásáról.

Belgrád és Podgorica számára ezért fontos volt, hogy az EU június 21-i szaloniki csúcsértekezlete előtt alkalmazásra kész legyen a cselekvési terv, és az értekezleten döntés szülessen az integrációs folyamat további menetéről.

A megbeszélések során szinte azonnal sikerült összehangolni a vámtételek közel 95 százalékát, de a fennmaradó vámtarifákról sehogyan sem tudtak megállapodni. A nézeteltérések jórészt a két köztársaság piacának egymástól merőben eltérő szerkezetéből és kapacitásából adódtak. Szerbiában sok támadás érte a cselekvési tervet.

Leginkább a G17 Plus nevű, gazdasági szakértőket tömörítő párt bírálta élesen a készülő dokumentumot, azt vetve a belgrádi vezetés szemére, hogy hagyja kizsákmányolni Szerbiát Montenegró által, s a külső vámok csökkentésével ellehetetleníti a mezőgazdasági termelőket.