Vágólapra másolva!
A magyar kormány képviselője, Balázs Péter nagykövet szerencsésnek tartja, hogy csak 2009-től lépnek érvénybe például az Európai Bizottság felépítését megváltoztató szabályok. A munka viszont még nem ért véget, Brüsszelben lázas készülődés előzi meg a Konvent munkájának végét. A jövő számunkra biztató, de azt nem várhatjuk, hogy magyar elnöke legyen az EU-nak.
Vágólapra másolva!

Annak ellenére, hogy naponta újabb és újabb kompromisszumos szövegtervezetekkel lepi meg a Konvent 105 tagját Valéry Giscard d'Estaing, a testület francia elnöke, már látszik, hogy körülbelül milyen keretek között képzelik el a vezető politikusok az Unió jövőjét.

Balázs Péter nagykövet, a magyar kormány képviselője a Konventben azt mondta kérdésünkre, hogy a következő 6 év nagyon fontos tapasztalatszerzési lehetőség, és "aki időt nyer, életet nyer", azaz természetesen vissza lehet térni újból bármilyen témára, ha szükséges. Kiderült, hogy csak a nagyon nagy koalíciók tudnak módosításokat elérni, így Magyarország is csak ott tudott változtatni az elképzeléseken, ahol 16-18 ország koalíciójában vett részt. Ez a "hasonlóan gondolkodók", elsősorban kisebb jelenlegi és csatlakozó országok csoportja.

Magyarország számára a fő cél Balázs Péter szerint az volt, hogy olajozottan, átláthatóan működjön az Európai Unió, de közben maradjon meg az egyenlőség elve is. Ez a két szempont azonban gyakran szembe kerül egymással. Például az egyenlőséget jól jellemzi, ha minden tagállamnak van egy biztosa az Európai Bizottságban, de sokak szerint a 25 tagú vagy akár nagyobb létszámú testület már nem tud hatékonyan működni.

Hasonló a helyzet a kormányközi egyeztető és döntéshozatali fórum, a Tanács esetében. Balázs Péter szerint egyáltalán nem csodaszer az állandó elnök intézménye, sok minden más is kell ahhoz, hogy 25 tagállam érdekeit egyeztetni lehessen és az Unió hatékonyan működjön. A nagykövet a Konventben is elmondta azt a véleményét, hogy 25 tagállam esetén már megszűnik a közvetlen részvétel lehetősége. Nem elképzelhető, hogy mind a 25 állam minden minisztere ott legyen egy megbeszélésen.

Az új felállás a tervek szerint úgy nézne ki, hogy a különböző miniszteri tanácsokat, például az agrárminiszterek vagy a közlekedési miniszterek tanácsait más-más állam vezetné évenkénti váltásban. Jelenleg ugyanaz az állam tölti be a soros elnöki szerepet minden tanácsban, és az egész rendszer változik félévente. Így ennek az államnak a kormánya határozza meg az EU politikai stratégiáját.

Balázs Péter szerint nem lehet egymástól függetlenül vezetni a miniszteri tanácsokat, mert ezek együtt alkotják az Unió fő döntéshozó testületét. Stratégiára van szükség, amelynek kidolgozása a nagykövet álláspontja szerint az Európai Tanács (ET), vagyis az állam- és kormányfők csoportjának feladata lenne. E szerint az ET minden területen meghatározná a mozgásteret, és azon belül dönthetnének a szakminiszterek.

Nagy kérdés a Tanács főtitkárának jövőbeni szerepe. Az elképzelések szerint ugyanis az eddig betöltött külpolitikai főképviselő funkció megszűnik (átveszi az EU új külügyminisztere), így előtérbe kerülhetne a különböző miniszteri formációk közötti koordináció.

Az Unió intézményrendszerében szerephez jutó magyar politikusok szempontjából jó kompromisszum ígérkezik. A Bizottságban 2009-ig automatikusan jár egy biztosi poszt, és amennyiben ezután már csak 15 szavazati joggal bíró tag lesz, akkor is pusztán technikai kérdés, hogy a rotációban mikor kerül Magyarországra a sor. Annak viszont, hogy az Európai Tanácsnak magyar vagy kelet-közép-európai elnöke legyen, Balázs Péter szerint nagyon kicsi az esélye.

György Bence