Blair és Bush: a győztesek magyarázkodnak

Iraknak már az 1990-es évek végén sem voltak tömegpusztító fegyverei - állította a brit parlament külügyi bizottsága előtt Robin Cook egykori brit külügyminiszter. A brit külügyi és a nemzetbiztonsági bizottság kedden indított vizsgálatot az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló hírszerzési jelentések miatt. Hasonló vizsgálat indul a héten az amerikai képviselőházban is. Egyes vélemények szerint a vizsgálat miatt kellemetlen helyzetbe kerülhet még George Bush amerikai elnök is. Carl Levin demokrata szenátor ugyanis állítja: bizonyítni tudja, hogy a CIA szándékosan tartott vissza információkat az iraki tömegpusztító fegyverekről, hogy mielőbb támogatást szerezzen az Irak elleni támadáshoz.

A brit parlament külügyi, illetve nemzetbiztonsági bizottsága kedden kezdett vizsgálatot annak kiderítésére, hogy a kormány félrevezette-e a képviselőket és a közvéleményt, amikor azt állította, hogy Iraknak tömegpusztító fegyverei vannak. A vizsgálat során meghallgatják majd Tony Blair brit miniszterelnököt és kommunikációs főnökét, Alastair Campbellt is - írja a BBC. Sokak szerint azonban kérdéses a vizsgálta sikere, ugyanis a nemzetbiztonsági bizottság - mint mondják - "túl közel van Tony Blairhez".

A meghallgatások kedden Robin Cook egykori külügyminiszterrel kezdődtek. A kormányt gyakran bíráló Cook pedig kijelentette: Irakban már az 1990-es évek végén sem voltak tömegpusztító fegyverek. Szerinte ugyanis az előző brit munkáspárti kormány - melynek ő volt a külügyminisztere - nem tartott az iraki tömegpusztító fegyverektől. Cook meghallgatásán kijelentette: az ENSZ fegyverzetellenőreit azért nem engedik vissza Irakba, nehogy kiderüljön, hogy nincsenek is tömegpusztító fegyverei Bagdadnak.

Az iraki tömegpusztító fegyverek jelentették az egyik fő érvet az amerikai-brit Irak elleni támadáshoz. Bár az ENSZ fegyverzetellenőrei korábban nem találtak tömegpusztító fegyvereket Irakban, Tony Blair a háború megindítása előtt bemutatott egy titkosszolgálati tanulmányt, amely szerint az iraki tömegpusztító fegyvereket akár 45 percen belül bevethetik. Blair bizonyítékainak valódiságában azonban sokan kételkedtek, és a kormány háborúpártisága miatt több vezető kormányzati tisztviselő is lemondott.

Clare Short - egykori nemzetközi fejlesztési miniszter szerint, aki a háború után távozott a kormányból - felelőtlennek nevezte a Blair-kormány iraki politikáját, és azt állította, hogy a kormányzat szándékosan félrevezette a parlamentet, hogy felhatalmazást nyerjen az iraki háborúhoz.

Robin Cook pedig - aki szintén a háború miatt mondott le a Munkáspárt frakcióvezetői tisztségéről - azt mondta: az amerikai-brit szövetség alaposan melléfogott, amikor semmit nem talált Irakban. Kijelentette, komoly csalódást okozott a brit hírszerzés információink megbízhatósága. Az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló jelentést pedig egyszerűen "látványos öngólnak" minősítette. Mint fogalmazott: lehetetlen, hogy a jelentésekben emlegetett nagy mennyiségű tömegpusztító fegyver, illetve az előállításukhoz szükséges eszközök és üzemek máig rejtve maradjanak.

Cook többször kijelentette, nem kételkedik a miniszterelnök jó szándékában, de a kormányzat túlzott lelkesedése okozta a problémákat. "Ez a lelkesedés vezetett oda, hogy az óvatosan összeválogatott hírszerzési jelentéseket a kormány állításainak alátámasztására használták fel. Ahelyett, hogy vizsgálatot kezdett volna az adatok alapján arról, hogy milyen valós fenyegetést jelent Szaddám Huszein" - mondta Cook.

Egyelőre pedig úgy tűnik, hogy az Irak elleni támadás ellenzőinek van igazuk. A háború megindítása óta nem találtak ugyanis tiltott fegyvereket Irakban. Mindössze két mozgó vegyi laboratórium került elő, amelyekről nem derült ki egyértelműen, hogy fegyverkezési célra használtak-e.

A Blair-kormány a kemény politikai támadások hatására egyezett bele, hogy több tagja is aláveti magát az alsóházi vizsgálatnak. A kormánypárti többség ugyanakkor azt az indítványt leszavazta, hogy parlamenten kívüli, független vizsgálat induljon.

Az amerikai képviselőház szintén a héten indít vizsgálatot az Irak elleni támadás körülményeinek kiderítésére. A BBC szerint George W. Bush amerikai elnök is kellemetlen helyzetbe kerülhet a vizsgálat miatt. Carl Levin demokrata szenátor azt mondta: bizonyítani tudja, hogy a CIA szándékosan tartott vissza fontos információkat az iraki fegyverarzenálról. A demokrata szenátor szerint a CIA szándékosan használt félinformációkat, hogy minél hamarabb ürügyet találjanak az Irak elleni támadásra. Levin kijelentette: ha az amerikai közvélemény tudta volna, hogy a CIA nem biztos a dolgában, akkor támogatták volna a fegyverzetellenőrök küldetésének meghosszabbítását.

Bush az induló vizsgálat kapcsán csak annyit mondott: "Az amerikai nép arra a fenyegetésre válaszolt, amelyet az iraki diktátor jelentett. Most mégis vannak néhányan, akik át akarják írni a történelmet."

KAPCSOLÓDÓ CIKK