Óvatosan kell bánni a nemzeti igényekkel

Az uniós intézményekben nem mindig célszerű a sajátos nemzeti igények hangoztatása, hiszen még csak most tanulmányozzuk az EU döntéshozatali mechanizmusait és gyakorlatát - állapította meg kedden Fazakas Szabolcs (MSZP), aki megfigyelőként vett részt az Európai Parlament (EP) költségvetési bizottságának brüsszeli ülésén.

A képviselő szerint most kell megtanulni, mikor lehet és kell a nemzeti érdekeket az egyes szakmai kérdések tárgyalásakor hangsúlyozni. "Csak az építő fellépés segítheti céljaink elérését, mert az unió munkáját belső gondok is nehezítik" - mondta. Utalt arra, hogy az igények meghaladják a lehetőségeket, a közösségi költségvetés már nem olyan nagyvonalú az intézményekkel szemben, mint korábban, s ösztönzik a takarékosságot. Mindez az unió intézményeit is munkájuk újragondolására készteti, annál is inkább, mert a bővítés önmagában is a feladatkörök új, minőségi változásával jár együtt.

A bizottságnak az unió jövő évi költségvetéséről folytatott vitájában olyan kérdések is felmerültek, mint a tolmácsolás és a fordítás vagy az új tagállamok képviselőit segítő szakértői háttér megteremtése. A testület meghallgatta Poul Nielson fejlesztési és humanitárius kérdésekért felelős biztos beszámolóját az EU és a civil szervezetek kapcsolatairól. Utóbbiak nehezményezik, hogy az unióhoz benyújtott pályázataik közül csak minden ötödik eredményes, ráadásul a versengő szervezetek száma - jelenleg mintegy ezer - a bővítés nyomán 200-zal nő.

Ez még több is lehet - állapította meg Fazakas Szabolcs, utalva arra, hogy a magyar parlamentben tartott legutóbbi tanácskozásukon mintegy 300 civil szervezet képviselője volt jelen. "A pályázati feltételek, amelyek teljesítésével uniós támogatásokhoz lehet jutni, valóban igen szigorúak, ez azonban érthető, hiszen az adófizetők pénzéről van szó. A bizottsági tagok ennek megfelelően tételről tételre ellenőrzik a költségvetést." Emellett a pályázatokhoz kötelezően csatolni kell az adott civil szervezet legutóbbi három évének hiteles gazdasági mérlegét, s ha több mint egymillió eurót pályáznak meg, banktámogatást is fel kell mutatniuk.

"Ezen a téren még sok tanulnivalónk van, hiszen az unióban már évtizedek óta létező civil szféra képviselői jobban ismerik a pályázatok beadásának technikáját, és a lobbizásban is nagyobb a tapasztalatuk. Nagyon fontos, hogy ezt az uniós illetékesek is felismerték. Nielson biztos például külön segítséget ígért ez ügyben" - mondta a képviselő.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK