Először ülnek magyarok az Európai Tanácsban

A menekültekkel, a bevándorlókkal és a külső határok őrizetével kapcsolatos uniós politika állt 15 jelenlegi és a 10 leendő EU-tagállam vezetőinek csütörtökön Szaloniki mellett kezdődött találkozójának központjában.

Tony Blair brit miniszterelnök csütörtökön az Európai Tanács ülésének első napján átmenetileg visszavonulót fújt azoknak a menedékkérő állomásoknak az ügyében, amelyek London elképzelései szerint az Unióval határos országokban megszűrnék az EU-ba tartó menekültek hullámait. A britek Horvátországot szemelték ki a menekülttáborok helyszínéül.

A Tony Blair által a görög miniszterelnöknek idén márciusban küldött levelében kifejtett elképzelés szerint a menedékjogot kérőket nem engednék be az Európai Unió területére, hanem a tranzitországokban felállítandó állomásokon bírálnák el a kérelmüket.

Bár a brit javaslat természetesen nem tesz említést konkrét államokról, az ötlet nyilvánvalóan Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát és más államokat érintene. A tervet elsősorban Svédország bírálta. A skandináv országnak lényegében ugyanazok a fenntartásai, mint az emberi jogi szervezeteknek, köztük az Amnesty Internationalnek, jelesül, hogy a táborok felállítása súlyosan sérti az emberi jogokat, és nem fér össze a hatályos menekültügyi konvenciókkal. Bár más országok is kisebb-nagyobb kifogásokat hangoztatnak a tervvel szemben, a svédek vétója elegendő annak jegeléséhez, hiszen az Európai Tanács mindenről konszenzussal dönt.

A britek azután visszakoztak, hogy Svédország és - kevésbé határozottan - néhány más tagállam etikai és jogi szempontokat hangoztatva elutasította az ötletet. Ennek megfelelően a csúcstalálkozó záróközleményének tervezetében már nem szerepel az a szövegrész, amely a brit elképzelés kipróbálására-tesztelésére kérte volna fel az Európai Bizottságot.

"Az elképzelés azonban nem került le a napirendről" - közölte egy magas rangú bizottsági illetékes, aki szerint a tagállamok saját kezdeményezésre kísérletet tehetnek a menedékkérő állomásokkal. Magyarország egyelőre más országokhoz hasonlóan nem foglalt határozottan állást a kérdésben.

Stockholm azzal az áthidaló megoldással sem értett egyet, amelynek értelmében az EU egyelőre kísérleti alapon tesztelné a módszert. Egyes sajtóértesülések már a csúcs előtt megszellőztették, hogy Tony Blair brit kormányfő a kudarctól tartva sem élezi majd ki az ügyet, és ehelyett inkább a javaslat másik, kevésbé ellentmondásos elemére koncentrál majd, amely a menekülteket kibocsátó országok tőszomszédságában menekültbefogadó "védelmi zónák" létesítését irányozza elő.

Nagy-Britannia diplomaták szerint elsősorban a menekültek befogadásának rendkívül magas költségei miatt szűrné meg a menekültek áradatát az uniós határokon kívül, ahol eltartásuk és a menedékjogi eljárás költségei csak töredékét képezik annak, mint a szigetországban. Hiszen azok, akik nem nyerik el a menedékjogot, be sem léphetnének az Unió területére. Szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a módszerrel csapás mérhető a nemzetközi embercsempészetre, hiszen a nem a külső fogadóállomásokból kibocsátott menekülteket automatikusan kitoloncolnák az EU-tagállamaiból. Számos uniós tagállam és csatlakozó ország ezért rokonszenvezik az ötlettel, de először fontosnak tartanák az elképzelés tesztelését a gyakorlatban. Mások nem feltétlenül elvből ellenzik. Németország például elutasítja, hogy közösségi forrásból finanszírozzák a táborokat. Ez része annak a német politikának, amely módszeresen minden 2006 utáni pénzügyi kötelezettségvállalást megvétóz - emlékeztetnek EU-diplomaták.

A menedékkérő állomásoknak otthont adó országok sem járnának rosszul, hiszen a tervek szerint a tényleges költségeiket meghaladó térítést kapnának az EU-tól. Másfelől a terepen tanulhatnák a menekültügyi eljárásokat, ami közelebb hozná őket az EU gyakorlatához.

Az Európai Tanácsnak több fontos politikai döntést is kell hoznia a menekültügy közösségi rendszerének létrehozásáról, amelyről szakértői szinten az utóbbi hónapokban holtpontra jutottak a tárgyalások. Diplomaták remélik, hogy az állam- és kormányfők határidőt tűznek ki minisztereiknek olyan függőben lévő jogszabályok elfogadására, mint a menekültek egységes fogalma, a menekültügyi eljárások egységesítése és harmadik országok hosszú távon az EU-ban letelepedő állampolgárainak jogállása.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel

Előző
  • 1
  • 2
Következő