Az európai integráció történelmi lépésének értékelték az első európai alkotmányos szerződés tervezetét az Európai Tanács Porto Carras-i üléséről kiadott záró következtetések. A dokumnetum rögzíti, hogy tovább kell haladni a kiemelt kérdésként kezelt közös bevándorlási és menekültpolitika felé.

A pénteken késő este kiadott dokumentum szerint a leendő alkotmány erősíti a kibővített EU demokratikus jellegét, megkönnyíti határozathozatalát, erősíti képességét arra, hogy egységes erőként jelenjen meg a nemzetközi színtéren. A záró következtetések kimondják, hogy az októberben kezdődő kormányközi értekezleten e tervezet alapján kell kidolgozni az alkotmányos szerződést, amelynek kimunkálásában a csatlakozó tíz ország, köztük Magyarország már teljes joggal vesz részt. A leendő alkotmányt 2004 májusában írják alá, hogy az EU polgárai már annak ismeretében válasszák meg júniusban az Európai Parlamentet.

 

Az állam- és kormányfők úgy döntöttek, hogy tovább kell haladni a kiemelt kérdésként kezelt közös bevándorlási és menekültpolitika felé. Ehhez összehangoltabb cselekvésre van szükség, amely áthatja a külső országokkal való viszony egészét, és fő céljai az illegális beáramlás leküzdése, a kiinduló országokkal visszafogadási megállapodások kötése, a törvényesen betelepült idegenek beilleszkedésének elősegítése.

 

A csúcs sürgette a vízumrendszer korszerűsítését új okmányok bevezetésével, az unión kívülről érkezők biometrikus - a szem vagy az ujj képével megadott - vízumazonosításával. Szólt az EU-terület külső határai forgalmának egységes ellenőrzéséről, a tengerparti belépések ellenőrzése kényes kérdéséről és sürgette, hogy év végéig dolgozzák ki a külső országokban létesítendő EU bevándorlási tisztviselői hálózat jogi kereteit. A dokumentum arra biztatja a tagországokat, hogy az illegális bevándorlók visszaküldését a közös eljárások alapján egymással együttműködésben intézzék. Az EU új szoros együttműködést irányoz elő az illegális bevándorlók kiinduló országaival. A csúcs megbízta az Európai Bizottságot, hogy évente tegyen jelentést a miniszteri tanácsnak arról, hogyan működnek együtt ezek az országok az EU-val az illegális bevándorlás leküzdésében, de a brit kormány kívánsága ellenére a többség egyelőre tartózkodott attól, hogy megtorlásokkal fenyegesse a hanyag vagy ellenszegülő harmadik világbeli országokat. Mindezekre az intézkedésekre a bizottság máris igényelt 140 millió eurót, s a dokumentum kilátásba helyezi, hogy a következő hosszú távú közös költségvetésben még jelentősebb forrásokat kell teremteni rá.

 

Az EU vezetői megerősítették, hogy a menekültkérdés kezelését is egységesíteni akarják. Megbízták a miniszteri tanácsot, hogy év végéig alkossa meg az irányelvet arról, hogy milyen minimális feltételekkel ismerjék el külső országok polgárait vagy a hontalanokat menekültnek és egy másikat, amely előírja, milyen eljárásrendben adhatják meg és vonhatják vissza a tagállamok a menekültstátust. A dokumentum tudomásul veszi, hogy több tagállam lépéseket tervez a menedékjogot keresőknek a hazájukhoz legközelebb eső térségben való összegyűjtésére és megszűrésére, arra kérve őket, hogy ezt az ENSZ menekültügyi főbiztosságának ajánlásai alapján tegyék, és a bizottság próbálja egységes mederbe terelni az egészet. A csúcs végül sürgeti a letelepedési engedéllyel rendelkező idegenek társadalmi beillesztése jobb és hatékonyabb rendszerének kidolgozását.

 

A bővítés az Európai Tanács megítélése szerint a tíz ország esetében jól halad a jövő évi befejezés felé. Bulgária és Románia esetében a cél a csatlakozási tárgyalások jövő évi lezárása és taggá válásuk 2007-ben. Törökországot további erőfeszítésekre buzdították, és jövő decemberben döntik el, hogy megkezdhetők-e vele a tárgyalások. A török kormányt és a ciprusi törököket további erőfeszítésekre biztatták azért is, hogy mielőbb álljon helyre a szigetország egysége. A dokumentumban az EU kinyilvánította, hogy a bővítéssel egyidejűleg egyre mélyebb együttműködésre törekszik szomszédaival, mert jóléte és biztonsága összefonódik az övékével.