Szerb-albán párbeszéd kezdődik

A dél-szerbiai albánok is rész kívánnak venni a Belgrád és Pristina között hamarosan kezdődő párbeszédben, ráadásul nem a szerbiai, hanem a koszovói delegáció tagjaiként. A Koszovóval határos dél-szerbiai térség három legerősebb pártjának vezetői kedden együttes sajtótájékoztatójukon jelentették be ezt az igényüket.

Ragmi Mustafa, az Albánok Demokratikus Pártjának (DPA) újonnan megválasztott elnöke tolmácsolva politikustársai véleményét leszögezte, hogy a dél-szerbiai albánoknak részt kell venniük a párbeszédben, és a koszovói delegációban a helyük, mivel koszovói szerbek a belgrádi küldöttségben foglalnak majd helyet.

Orhan Rexhepi, az egykori albán gerillahadsereg tagjaiból alakult Mozgalom a Demokratikus Fejlődésért (PDP) elnöke szerint mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a dél-szerbiai albánok gondjai korántsem oldódtak meg, és éppen ezért kell részt venniük képviselőiknek a párbeszédben.

Az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok hét végi szaloniki csúcsértekezletén született döntés arról, hogy júliusban megkezdődik Belgrád és Pristina párbeszéde. Hangsúlyozottan nem Koszovó jogállami státusáról fognak tárgyalni, hanem a tartományt sújtó problémákról, beleértve a menekülthelyzetet, a biztonságot és a demokratikus intézményrendszer működését érintő kérdésekről.

Az eszmecserére valószínűleg Brüsszelben kerül sor, s az is biztosnak tűnik, hogy nem vesz részt a történelmi párbeszédben Michael Steiner, a koszovói ENSZ-misszió vezetője, aki a nyár folyamán távozik tisztségéből.

Steiner jelenlétét Belgrád ellenzi, mert úgy tartja, hogy a misszióvezető semmit sem tett a tartományban élő szerbek életkörülményeinek javításáért.