További átalakításokat vár az EU Magyarországtól

Magyarországnak még több területen átalakításokat kell végrehajtania az európai uniós csatlakozásig - közölte Jürgen Köppen az Országgyűlés integrációs bizottságának keddi budapesti ülésén.

"Magyarországnak a belső pénzügyi ellenőrzés függetlensége, a közös uniós agrárpolitikához szükséges kifizető és ellenőrző rendszer kialakítása és az élelmiszeripari feldolgozó intézmények átalakítása terén kell sürgős lépéseket tennie az EU-csatlakozásig" - idézett az Európai Bizottság leveléből az unió budapesti nagykövete.

A bizottság levele a jövő májusi EU-tagságot megelőző magyar teendőkre vonatkozik. Jürgen Köppen emlékeztetett arra, hogy novemberben lát napvilágot az unió utolsó országjelentése. "A novemberi jelentés célja az, hogy meggyőződhessünk, az EU-nak nem kell védzáradékokat érvényesíteni a csatlakozó országokban" - jelentette ki a nagykövet.

Hozzátette: Magyarország képes lesz megoldást találni a még fennálló problémákra, és felkészülni a tagságból adódó előnyök kamatoztatására. Az Európai Bizottság magyarországi delegációja ehhez minden lehetséges támogatást megad. Jürgen Köppen kitért arra, hogy a magyarországi intézményeknek a csatlakozás pillanatától minél több pénzt kell képesnek lenniük lehívni az EU strukturális és kohéziós alapjaiból.

"Magyarország a csatlakozástól számított első három évben mintegy egymilliárd eurót kap a kohéziós és kétmilliárdot a strukturális alapokból, ami ötször akkora összeg, mint amihez az előcsatlakozási alapokból hozzájutott" - hangsúlyozta Jürgen Köppen.

Az ülésen Giovan Battista Verderame budapesti olasz nagykövet az EU gazdasági versenyképességének erősítését nevezte a július 1-től kezdődő olasz EU-elnökség legfőbb céljának. Mint mondta, ezen belül a transzeurópai infrastrukturális beruházások, útépítések dinamizálása, az európai szociális reform átgondolása és a közös agrárpolitika átalakítása a kiemelt feladat. "Az olasz EU-elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb politikai konszenzus alakuljon ki az európai alkotmányos szerződés véglegesítése ügyében" - közölte Verderame, aki szerint az egyezség már decemberre megszülethet.

Szent-Iványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke ezzel kapcsolatban üdvözölte, hogy az alkotmányos szerződés véglegesítési menetrendjében figyelembe vették a csatlakozó országok szempontjait, és ennek alapján az aláírás jövő május 1. után, de még a 2004. júniusi európai parlamenti választások előtt lesz. Mint elhangzott, Olaszország rendkívül fontosnak tartja Bulgária és Románia EU-csatlakozási tárgyalásait, emellett a soros elnökség kiemelt hangsúlyt kíván fektetni a közel-keleti békefolyamat előmozdítására.

A közös agrárpolitika tervezett reformja kapcsán Jürgen Köppen azt hangsúlyozta az ülésen, hogy a jövőben az EU-ban el kell választani az agrárkifizetéseket a termelés mennyiségétől, és inkább a termelőt kell támogatni. "A kisebb farmok támogatását kell előtérbe helyezni, emellett a mezőgazdasági kifizetések nagyobb arányát a vidékfejlesztésre fordítani, szemben a farmok támogatásával" - ismertette a reformelképzelések sarokpontjait Jürgen Köppen.

Szent-Iványi István elmondta: Magyarország egyetért az agrárkifizetések mérséklésére vonatkozó javaslatokkal, de nem érzi szükségesnek a radikális csökkentést.

Az ülésen jelen volt Dimitrisz Hacopulosz, az EU-elnökséget ebben a félévben betöltő Görögország budapesti ideiglenes ügyvivője, aki kiemelte: a múlt pénteki szaloniki EU-csúcs volt az első alkalom, hogy az Európai Tanács ülésén a 25 tagúra bővülő unió valamennyi országa részt vett.

KAPCSOLÓDÓ CIKK