Teljes fordulat az EU agrárpolitikájában

Az Európai Unió 45 év után búcsút int a régi agrártámogatási rendszernek, amely protekcionista jellege miatt torzítja a nemzetközi kereskedelmet, és sok kárt okoz a fejlődő országoknak. A közös agrárpolitika reformjáról csütörtök reggel született megállapodást egy új korszak kezdetének nevezte Franz Fischler, az Unió mezőgazdasági biztosa. Az agrárszubvenciók jelentős részét 2005-től a termelés mennyiségétől függetlenül fizetik ki az EU-ban. A csatlakozó országok termelőinek közvetlen kifizetéseit ugyanakkor mindaddig nem érintik a most elfogadott változtatások, amíg a támogatások szintje el nem éri a jelenlegi tagállamokét.

A mezőgazdasági termelőknek nyújtott EU-támogatásokat szinte teljesen új alapokra helyezi az a reformcsomag, amelyről csütörtök hajnalban állapodtak meg az Európai Unió tagállamainak agrárminiszterei. A farmerek, akiket a jelenlegi rendszer túltermelésre ösztönöz, a jövőben nagyrészt alanyi jogon juthatnak majd hozzá a közvetlen jövedelemtámogatásokhoz, és a piaci kereslet-kínálat törvényei alapján dönthetik el, hogy miből mennyit termeljenek. A direkt kifizetések termeléstől való elszakítása kedvező pozícióba juttatja az EU-t az ősszel Mexikóban az agrárkereskedelem liberalizációjáról kezdődő tárgyalásokon, hiszen a WTO-szabályok éppen az ilyen típusú szubvenciókat tartják a legkártékonyabbnak. De, hogy az átállás minél kevesebb "véráldozattal" járjon, a tagállamok meghatározott mértékig és bizonyos feltételek mellett fenntarthatják a régi rendszert. A reformok másik nagy vívmánya, hogy az 5 ezer euró feletti éves közvetlen jövedelemtámogatásban részesülő farmerektől elvont pénzeket vidékfejlesztésre csoportosítják majd át, de a tagállamok így is meglehetősen nagy szabadságot élveznek majd a források hasznosításában.

A 25 jelenlegi és jövendőbeli EU-tagország mezőgazdasági miniszterei szerda délután ültek tárgyalóasztalhoz, hogy harmadik nekifutásra kompromisszumra jussanak az Európai Bizottság által javasolt meglehetősen radikális reformokról. Az Unió görög elnöksége Franz Fischler mezőgazdasági biztos sugallatára a szakértőket kizárta az utolsó egyeztetési körökből, amelyeken így csak a miniszterek vettek részt. Megfigyelők szerint ez a "szalámitaktika" megkönnyítette a végső megállapodás elérését, miután Fischler biztos egyesével szegezhette konkrét kérdéseit a tárcavezetőkhöz, anélkül, hogy a szakértők közbeszólhattak volna. A tagállamok közül egyetlenként végül csak Portugália szavazott a reformcsomag ellen, bár másokban is maradtak "tüskék".

"Egy új korszak kezdete ez" - kommentált Franz Fischler uniós mezőgazdasági biztos, aki szemmel láthatóan elégedetten és mosolygósan tájékoztatta a sajtó képviselőit az éjszakai tárgyalási menetet követően Luxemburgban. Fischler szerint az elfogadott reformokkal mindenki jól járt: a farmerek, akik számításai szerint több pénzhez jutnak az új rendszerben, és nem lesznek kénytelenek "vajhegyeket termelni pusztán azért, mert az Unió mennyiségre fizet", a fogyasztók, mert minőségibb és biztonságosabb termékekhez jutnak, és a fejlődő országok is, amelyek számára könnyebbé válhat a piaci verseny.

Franz Fischler szerint a reform - amely számításai szerint nem lett túlságosan "felvizezve" és még többet is megspórol az uniós büdzsének, mint az eredeti bizottsági javaslat - igencsak megerősíti az Unió pozícióit a dohai kereskedelmi liberalizációs tárgyalások következő fordulóján, szeptemberben Cancunban. A biztos azt mondta, hogy az Európai Unió az agrárreformmal elvégezte a rá háruló feladatokat, és ezt várja az Egyesült Államoktól is. "Mi megcsináltuk a házifeladatot, de egyelőre nem látom, hogy Amerika nagyon keményen dolgozna rajta. Valójában az Egyesült Államokban az elmúlt időszakban éppenséggel nőttek, nem pedig csökkentek (a kereskedelemtorzító hatású) agrárszubvenciók. Ideje, hogy ne vizet prédikáljanak és bort igyanak" - mondta Fischler. Elégedetten értékelt a görög mezőgazdasági miniszter is, aki csakúgy kiemelte a reform WTO-tárgyalásokra gyakorolt hatását.

A leglelkesebb Romano Prodi volt, aki szerint "a tagállamok felismerték, hogy hosszútávú érdekeik a mezőgazdasági politika megreformálását diktálják, és egy fenntartható CAP-et hoztak most létre, amivel mindenki jól jár". A bizottsági elnök azt mondta, hogy a dohai tárgyalásokon nyomást fognak mindenkire gyakorolni, hogy az EU-hoz hasonlóan csökkentsék a kereskedelemtorzító agrárszubvenciókat.

Az egyik főszereplő, Hervé Gaymard, francia mezőgazdasági miniszter is üdvözölte a CAP-reformról kötött megállapodást, amely véleménye szerint kielégíti Franciaország érdekeit. Gaymard, a bizottsági reformjavaslat legádázabb ellenfele kiemelte, hogy sikerült megakadályozni a gabona intervenciós árának csökkentését, hogy az új támogatási rendszert a gabonaágazatban csak részlegesen vezetik be és elégedettnek mondta magát a reformok időzítésével is. "A 9,2 milliárd euró, amit a francia mezőgazdaság évente kap az agrárköltségvetésből, 9,2 milliárd marad" - hangsúlyozta a miniszter.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel

Előző
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKK