Juhász Endre kritikája az EU tagállamainak

Több pontos kifogásolta az Európai Unió tagállamainak eljárását a most csatlakozókkal szemben Juhász Endre magyar EU-miniszter. A Brüsszelben ülésező külügyminiszteri tanácsülésen szóban hiányolta a csatlakozó országok véleményének figyelembe vételét a döntéseknél.

Juhász Endre, az integrációs ügyekben illetékes tárca nélküli miniszter az EU külügyminiszteri tanácsának vitájában Magyarország támogatásáról biztosította a féléves olasz elnökségi programot, ugyanakkor három ponton kifogást emelt a csatlakozó tíz országnak jelenleg juttatott megfigyelői szerep eddigi gyakorlatával szemben.

Rámutatott, hogy a teljes jogú tagságig eltelő csaknem egy év alatt a tíz ország ugyan részt vehet már a miniszteri üléseken, de véleményükre nem sokat adnak a tizenötök, mert még nincs szavazati joguk. A társulási megállapodás elég körülményes eljárást biztosít arra, hogy a tíz ország miniszterei érdemi módon hallathassák a szavukat, pedig nyilvánvalóan szeretnének beleszólni azokba az uniós jogszabályokba, amelyeket most, már a jelenlétükben tárgyalnak és fogadnak el a tizenötök.

Juhász azt is szóvá tette, hogy nem vonják be a csatlakozókat a Romániával és Bulgáriával folyó felvételi tárgyalásokba, holott Magyarország sokkal közvetlenebbül érdekelt e csatlakozás feltételeiben, mint bármely más EU tagország, hiszen hosszú közös határa van Romániával. Magyarország azt is csalódottan látta - mondta az ülésen Juhász Endre, - hogy a jövő évi költségvetés előkészítése során a pénzügyminiszterek felére akarják csökkenteni azt a létszámbővítést, amit az Európai Bizottság javasolt az uniós intézményeknél a bővüléssel járó többletfeladatok intézésére.

A legtöbb miniszter a kormányközi értekezlet kilátásaival foglalkozott. A vitából kibontakozott, hogy a kis és közepes méretű országok feltétlenül szeretnének több ponton javítást elérni a konvent által kidolgozott alkotmányos szerződés tervezetében. Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter például elmondta, hogy az Európai Bizottság csak igazi kollegialitásban láthatja el hivatását, vagyis ha minden mai és leendő tagország biztosa egyenlő jogokkal vesz részt benne. Feltétlenül tisztázni kell az elnöklés tervezett módját a csúcsértekezleteken, a miniszteri tanácsokban és egyáltalán az elnöklés váltakozásának mikéntjét, mert az teljesen homályos a konvent tervezetében.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a közös külpolitika nem került a minőségi többséggel eldöntendő kérdések közé. Ezek az országok azon az állásponton vannak, hogy az októberben összeülő kormányközi értekezletet nem kell már most siettetni, mert fontosabb az ott létrejövő első európai alkotmány minősége, mint az, hogy az már év végére készen legyen - az aláírás úgyis csak 2004. májusban esedékes.

Ezzel szemben a nagyobb országok úgy foglaltak állást, hogy veszélyes dolog a nehezen kialkudott konventi kompromisszumokat újra felnyitni, mert akkor talán sohasem lesz vége az alkudozásoknak. Volt ország, amelynek a minisztere gondos előkészítést és a miniszterekkel egyidejűleg szakértői szintű kormányközi tárgyalást is szükségesnek tartott, mások szerint erről szó sem lehet, az egész értekezletnek magas szinten és lehetőleg gyorsan le kell zajlania.

KAPCSOLÓDÓ CIKK