Magyarország tájékozódhat a román csatlakozásról

A német külügyminiszter nem ajánlja Magyarországnak, hogy módosításokat kezdeményezzen az új EU-alkotmányról szóló őszi kormányközi konferencián. Az EU bővítési biztosa nyitottabb a magyar igényekre és ígéretet tett arra, hogy tájékoztatják Magyarországot a Romániával és Bulgáriával zajló csatlakozási tárgyalásokról.

Magyarország kezdeményezte, hogy vonják be a Romániával és Bulgáriával folyó csatlakozási tárgyalásokba - erősítette meg Juhász Endre EU-miniszter hétfőn tett brüsszeli bejelentését Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia szerint ugyanis indokolt lenne, hogy olyan témákban például, mint a személyek és áruk szabad áramlása, úgy tárgyaljon az EU Romániával, hogy a határos tagállam, jelen esetben 2004-től Magyarország megismerhesse a részleteket és javaslatokat is tehessen.

A felvetést Kovács László külügyminiszter elmondta Günther Verheugen bővítési biztosnak is, tudva, hogy ebben a kérdésben nincs döntési jogköre, csak segíthet. Az uniós politikus kettőjük megbeszélése után azt mondta, hogy Magyarország nem tárgyaló fél, de nagyobb betekintést kaphat a tárgyalásokba.

A nagyköveti értekezlet két vendége, Verheugen és Fischer előadást tartott a magyar diplomaták előtt. Fischer igyekezett lelohasztani a magyar lelkesedést az uniós alkotmánnyal kapcsolatban, amikor azt mondta, hogy nem javasolja a konvent által elfogadott szöveg módosítását. Ezt a már régóta ismert német álláspontot azzal erősítette meg, hogy a szöveg megnyitása után akár még a mostaninál rosszabb kompromisszum is születhet. Fischer szerint, ha valaki az egyik kompromisszumot megnyitja, azt csak akkor teheti, ha helyette új megkötését el tudja érni.

A magyar kormány egyik módosítási javaslata, hogy a mostani tervben szereplő szűkítés helyett bővítsék az Európai Bizottságot, azaz minden tagállamnak legyen egy biztosa a testületben. Fischer szerint ez indokolatlan, és a kis államok érdeke éppen egy kisebb, ütőképesebb Európai Bizottság lenne.

Günter Verheugen védelmébe vette előadásában a magyar álláspontot, amikor azt mondta, hogy akár egy 30 tagú bizottság hatékony működtetése is csupán irányítási feladat. A bővítési biztos nagyon optimistán nyilatkozott a magyar felkészülésről és azt jósolta, hogy 2004 május 1-én teljes jogú tagként léphet be az ország az EU-ba. A biztos optimizmusa azért jó hír Magyarország számára, mert még hátra van az utolsó ellenőrző jelentés, ami alapján az esetleges védőintézkedésekről döntenek a jelenlegi tagállamok. A bizottság november 5-én közli az utolsó monitoring jelentést. A legutóbbi tájékoztatók alapján például az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi területen voltak olyan elmaradások, amelyeket ha nem pótol Magyarország, akkor védőintézkedésként fenntartanák a határon az áruellenőrzést. Például ha nem zár be az a 200 vágóhíd, amely jelenlegi állapotában nem felel meg az EU-normáknak, vagy nem fejlesztik fel őket igen gyorsan, akkor ellenőrizni fogják a húsexportot 2004. május 1. után is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK